Kedves szülők! Sokan közületek miért nem hiszik el a saját kamasz gyerekeiknek azt, hogy rosszul érzik magukat/betegek, és csak arra gondolnak, hogy biztosan lógni akar csak a suliból?

A szülők már csak ilyenek, bár ez túlzás, hogy 2-3 alkalmat nem engedélyeznek.Ha nekem lenne gyerkem én még 1-2 lógást is megengednék neki, ha jó tanuló lenne,de épp nem lenne kedve bemenni.A betegséget meg amúgy is lehet igazolni.

Mondjuk a párom sajnos lógós tipus,de mindig betegséget szimulál,de nála már tudom, hogy csak munka undora van,mert valahogy pár óra alatt helyre jön,dokihoz meg nem akar menni.

Én azt tanácsolom neked, ha nagyon szarul vagy ne foglalkozz a szüleiddel, menj el egyedül a házi dokihoz aztán ő majd kivizsgál, nem kell engedél yegy házi orvosi vizsgálathoz.

ismerős,nekem is volt egy csomószor ilyen hogy reggel hánytam,lázas voltam,szédültem,minden bajom volt,erre anyám még elkezdi,biztos csak lógni akarok

és még nekem kellett kikönyörögni hogy elmehessek orvoshoz

Anyum is totál ilyen. Ő azon az elven van, hogy amíg menni bírok, addig menni kell.

Volt, hogy megfáztam, lázas voltam (39 fok), és egész éjjel fájt az arcom. Arcüreg-homloküreg-torokgyulladásom volt.

Reggel olyan rosszul voltam, hogy felkelni nem tudtam.

Jött haza anyum munkából és megkérdezte, hogy én mégis mit keresek itt. Mondtam, hogy összevakarom magam, és elmegyek orvoshoz.

A doki kiírt 2 hétre, meg antibiotikum, meg minden. Erre anyám benyögte, hogy jajj hát 2 nap múlva azért menj...

Jajj ezek a szülők...Nekem se hitték el sose a szüleim,úgyhogy elindultam párszor iskolába,de a háziorvoshoz mentem el,az meg kiírt 1-1napra.

Anyám meg már mikor igazolatlan lett volna,akkor kénytelen volt igazolni a hiányzásom gimibe.

Általánosban nem volt gond,akkor elhitte,ha beteg voltam.

Gimi meg már rossz volt,eleve utáltam.

Nekem egy nagyon stressztől is gyomorfájásom lett,és mikor új háziorvos volt,az nem hitte el,hogy bajom van és nem írt ki.

Ja ha rosszabb jegyeim voltak(4-5ösnél rosszabb),akkor anyám bizton állította,hogy márpedig én diszlexiás vagyok valószínűleg,sőt diszgráfiás is (érdekes módon orvoshoz nem akart elküldeni ez miatt) Ja és tök komolyan ezt el is hitte...Mondjuk nekem elég gonosz anyám van,aki próbál mindent kitalálni rólam...

Minket az iskolából rendszeresen hazaküldtek ha ott lázasodtunk be, fejünk fájt vagy ilyesmi. Az irodán volt lázmérő, aki beteg volt, haza kellett mennie. Esetleg egyenesen az orvoshoz.

Ha az osztályfőnököd egyszer felhívná anyukádat, hogy jöjjön érted, mert ilyen állapotban nem engedhet el egyedül a suliból, talán legközelebb otthon maradhatnál ha beteg vagy.

Ha tényleg beteg vagy, akkor menj be az iskolába és ott panaszkodj, vagy menj le az iskolaorvoshoz.

Egy tippem van arra, hogy a szüleid miért nem veszik komolyan a betegséget. Sokszor előfordul, hogy a munkahelyünkre is bemegyünk betegen, vagy kisebb-nagyobb fájdalmakkal, mert dolgozni kell és nem írathatjuk ki magunkat. Lehet, hogy úgy gondolják, hogy annyit te is kibírsz, nem fizikai munka, szépen elüldögélsz a suliban. (bár betegen pont nehezebb koncentrálni)

A másik az, hogy a szülő 3 napot igazolhat egy évben, az baromi kevés. Az enyémeknek volt ősszel egy-egy nap olyan betegségük, ami pont péntekre esett, nem volt annyira súlyos, hogy orvoshoz menjenek, de kellett az a nap pihenő. Márciusban még lesz egy nap amikor egy nap nem tudnak menni családi ok miatt, várhatóan lesz még egy májusban, és hopp, el is ment amit igazolhatok.

Innentől kezdve ha valamelyik lebetegszik, akkor menni kell orvosi igazolásért.