Miért akkora baj, ha valaki megüt egy nőt?

Szeretem az ilyen nőket, olyan érdekesek. Te nem olyan vagy, aki csak azért ad a pasiknak igazat, hogy jobban bírják, hogy hú, milyen fasza csajszi?

Egyébként nézz utána, mit jelent az empátia. És legyél nagyon boldog, hogy olyan erős jellem vagy, akit nem lehet elnyomni.

De amikor egy nő nem meri elhagyni a szemét pasiját, és őt hibáztatod, akkor látszik, hogy mennyire nyalod a pasik fenekét.

Tudod, mennyire tönkre kell tenni egy embert (nőt ÉS férfit), hogy ennyire megalázza magát? Egy egészséges lelkű, megfelelő önbizalommal rendelkező ember nem fogja hagyni, hogy megüssék, vagy hogy parancsolgassanak neki. Az ilyen emberek rombolását már gyerekkorban elkezdték. Lehet, hogy az anyukáját is verte valaki, és a hozzád hasonló jószívű emberek akkor is azt hangoztatták, hogy ez a nő hibája. És az az ember ma felnőtt, és benne van minden tanult minta, tehetetlenség, szorongás, kisebbrendűség, az élete amúgy is egy merő nyomor, és lehet, hogy soha életében nem lesz egy olyan napja, amikor úgy vesz levegőt, hogy azt gondolja, ezt megérdemli, és akkor jön a sok nlcafe-pszichológus, és mind jól megmondják, hogy hát kérem szépen, megérdemli.

Egyébként meg válassz, hogy ki üssön meg: egy átlagos testfelépítésű férfi, vagy egy átlagos testfelépítésű nő? Kívánom, hogy soha ne bántson téged senki, és ne tudd meg, mi a különbség a kettő közt.

Szerintem bizony megérdemli a pofonokat az a nő, aki ezek ellenére is együtt marad egy ilyen alakkal.

Sorban kapja a pofonokat az "élettől" és kísérletet sem tesz, hogy kitérjen előlük, hanem még sorban is áll.

A legkisebb kísérlettel máris sorba áll a következő pofonért.

Tipikusan fogalmam az nincs róla, de véleményem igen.

B+ kérdező... Csak annyit mondok, hogy sport... Szerinted miért versenyeznek minden egyes sportágban KÜLÖN a nők és a férfiak? Na miért? Mert a férfiak fizikai ereje sokszorosa a nőkének. A nőknek nem lenne esélyük ellenük. Nyilván az sem szép dolog, ha a nő csap oda a férfinak, de a férfi ilyenkor simán le tudja fogni, vagy ott tudja hagyni, a lényeg, hogy le tudj állítani. És még sérülést sem szenved. De ha egy férfi úgy dönt, hogy ő most sz@rrá veri a nőt, akkor a nő nem tud mit tenni, mert ő a gyengébb.

Amúgy, hogy a logikáddal éljek, ha engem úgy felidegesít a pasim, hogy meg tudnám ütni (de ugye nem tudom mert ő az erősebb), és jól hasba szúrom egy konyhakéssel, akkor az is jogos? Elvégre ő idegesít fel...

Nő vagyok. Szerintem meg lehet bocsátani, ha egyszer megüt egy férfi. Már ütöttek meg, azt gondolom, hogy nem jogosan, nem igazságosan, úgyhogy az első alkalom után el is hagytam azt aki bántott, viszont volt már olyan helyzet az életben, ahol úgy viselkedtem, hogy később nem értettem, miért nem ütött meg a másik, megérdemeltem volna és megbocsátottam volna, ha Ő is megbocsát nekem, de ha nem, akkor is. Itt minden nő azt mondja, hogy nem lehet megbocsátani a férfinek, ha megüt és sokan még azt is mondják, hogy a megcsalást is könnyebb elfelejteni. Mégis volt itt egy kérdés, biztos több is volt, de csak egy konkrét jut eszembe, ahol több nő is agresszív viselkedést tanácsolt egy férfinek egy nővel szemben. Akkor, hogy is van az, hogy soha nem érdemeljük ki a pofont?

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eskuvo__3..

Tudod én olyannak tartottam magam,akit soha nem fog megütni egy férfi,apám a példaképem,sportol,erős,magabiztos soha nem vert sem engem sem anyumat.

Fiúsnak neveltek,sportos ruhákban járkálok,küzdő sportolok,extrém sportok stb.

Egyszer egy színházi előadáson (amikor nagyon csinos voltam) megismerkedtem álmaim pasijával (külsőre),ugye az egekig magasztalta a szép ruhámat,elmondta milyen gyönyörű és nőies nő vagyok,színdarab után elmentünk vacsorázni nem messze a színháztól.

A lényeg annyi,hogy megértettem neki csajos csaj kell és épp le is szidta a küzdősportoló lányokat...hát gondoltam próba cseresznye,ám legyen így csajosabb leszek,mint valaha,végül is az csak ruha.

Fiatal voltam és naív,gondoltam könnyű változni,ment is egy darabig,amikor rájöttem,hogy agresszív (nem kellett sok idő talán 3-4 hónap) egy szép napon húztam kicsit az agyát és egyszerűen meglepődtem,hogy jesszus ez egy állat (Csak ordított és csapkodott) szakítani akartam vele,ezt el is mondtam szépen neki,erre a "reakció" egy ordas nagy öklös volt,ami következtében eltört az orrom,patakban folyt a vérem én meg alig bírtam magam összekaparni a földről ő csak azt hajtogatta,hogy már hozzá tartozom és nem szakíthatok,hát hova is mennék stb stb.

Kicsit benézte,mert miután felálltam és már nem láttam ketté a könnyező szemeimtől,szilánkosra zúztam az állkapcsát és bordarepedést is kapott emlékül.

Ebből 2 tanulság levonható:

1-Hiába gondoltam,hogy felismerem a nőverő pasikat,hiába volt előttem jó példa,hiába nőttem fel a legkisebb bántalmazás illetve elnyomás nyoma nélkül,mégis nagyon benéztem,tévedtem és meg is bántam.

2-És a fizikai erő nem minden esetben nemhez kötött,igaz hogy őt is csak a 12 éve heti többször gyakorolt kick-box nak köszönhetően vertem el,de sok csaj van még az edzőtermekben :)