Ha az apa tudta, hogy nem tőle fogant a gyermek, akit a nevére vett, később mégis állíthat mást?
Tegyük fel, hogy egy élettársi kapcsolatban, ahol van már két gyerek, a nő megcsalta a férfit, de nem akarta elhagyni őt, csak alkalmi viszonya volt. Viszont teherbe esett a szeretőjétől, és ez keresztülhúzta a számításait. Elmondta a férjnek hogy mástól vár gyereket, és azt is, hogy nem akar azzal a másik férfival lenni, csak alkalmi kapcsolat volt, a párját szereti, viszont elvetetni nem szeretné a babát. A férfi vívódva bár, de a saját gyerekeik érdekét is nézve, és mert ő is szereti még a nőt, valamint szintén nem abortuszpárti, úgy dönt, hogy együtt maradnak és a sajátjaként neveli föl a kakukkfiókát. A szeretőnek, akivel a nő meg is szakított minden kapcsolatot, el se mondták a gyermekáldást. Ő többé nem szereplője a történetnek. Visszaáll a rend, elfogadják a harmadik gyermeket, boldogok, és apasági nyilatkozatot is tesznek, hogy minden olyan legyen, mintha a férfi gyereke lenne. 6 évig valóban úgy szereti és gondozza, mint a többit. Aztán a nő beleszeret valakibe, és szétmennek. A férfi dühös. Hirtelen megváltoznak az érzései a harmadik gyerekkel szemben is. Bár már kialakult köztük a kapocs, mégsem tud a szakítás után úgy viszonyulni hozzá, mint a másik kettőhöz. Gyerektartást sem akar fizetni. Az anya lobogtatja az apaságit. A férfi fenyegetőzik, hogy a bíróságon majd azt állítja, nem tudott róla, hogy másé a gyerek, és az anya hazudik, ha mást állít, így apasági tesztet kér, ami alapján ugye kiderül, hogy valóban nem ő az apa, és simán levetetheti a nevéről a gyereket. Valóban így van?
Miben változtatna a történeten, ha házasokról lenne szó? Olyankor ugyanis nincs apasági nyilatkozat, hanem az apaság vélelme alapján automatikusan a férj nevére kerül a gyerek. Ha ebbe a férj annak tudatában ment bele, hogy másé a gyerek, később mégis letagadhatja, hogy ennek tudatában vállalta, és kérheti az apaság vélelmének megdöntését?
szerintem egy ilyen helyzetben közösen hoznak döntést férfi és nő. nem pedig kizárólag a nő. a nő hiába döntene úgy, hogy a férfi ismerje el a gyereket, ha az nem akarja. tehát szerintem itt igenis nyugodna felelősség a férfi vállán is. az ő döntésének nyomán döntött úgy a nő, hogy a vér szerinti apát elfelejtik.
azt meg nem értem, hogy az örökbefogadás miért más. mármint jogilag értem. de a mi példánkban ugyanúgy tud róla az apa hogy nem az övé a gyerek, mint egy örökbefogadás esetén.
ez az egész nekem arra világít rá, hogy az apasági nyilatkozatok esetén kellene valami kiegészítés nem vér szerinti gyerekekre tekintettel is. pl. hogy "tudomásom van róla, hogy a gyermek feltehetően nem tőlem származik, de elismerem" vagy ilyesmi, és be lehetne pipálni, mint valami rubrikát, mindkét félnek kötelezően.
Szerintem ha valaki felelősséget vállal egy másik lény iránt, ráadásul nem hazugságra alapozva, hanem minden körülmény tudatában, akkor nem szabadna csak úgy letenni a felelősség terhét a válláról.
válasza:Dehogy lehet megszüntetni az örökbefogadást válás eseten! Annak komoly feltételei vannak es az elválik, nem kell gyerek az nem ilyen.
Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhivatal felbonthatja.
Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll.
Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya.
A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is.
Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be.
Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.
Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
válasza:Kérdező, nem tudom, ismered e a klasszikus viccet, aminek az a poénja, hogy "bumaska jeszty?" (papír van róla?)
Na, mert ennek a témának ez a kulcskérdése... mert valóban, az apasági vélelem megtámadására rendelkezésre álló idő a gyerek születése utáni 1 év VAGY az új tény felmerülése utáni 1 év, tehát a férfi simán, tárgyalás nélkül bukhatja a pert HA a nő hitelesen (mondjuk egy közjegyző előtt tett nyilatkozattal) tudja igazolni, hogy a férfi már tudott róla. (ezér nem lehet megtámadni az apaságot ilyen alapon donor-spermás mesterséges megtermékenyítésnél se, ott a kórház aláirat ilyen nyilatkozatot)
Na, ha meg a nő nem tudja igazolni, hogy tudott róla, úgy a bíróság símán azt veszi, hogy az apasági vizsgálat pillanatában tudta meg a tényt, és kész, meg fogja nyerni a pert. (a "sejtette" nem segít a nőn...)
válasza: válasza:Nem a nőnek szar. Aki ilyen, az megérdemli a sorsát.
A gyereknek szar, aki áldozata az egésznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!