Ha az apa tudta, hogy nem tőle fogant a gyermek, akit a nevére vett, később mégis állíthat mást?
Tegyük fel, hogy egy élettársi kapcsolatban, ahol van már két gyerek, a nő megcsalta a férfit, de nem akarta elhagyni őt, csak alkalmi viszonya volt. Viszont teherbe esett a szeretőjétől, és ez keresztülhúzta a számításait. Elmondta a férjnek hogy mástól vár gyereket, és azt is, hogy nem akar azzal a másik férfival lenni, csak alkalmi kapcsolat volt, a párját szereti, viszont elvetetni nem szeretné a babát. A férfi vívódva bár, de a saját gyerekeik érdekét is nézve, és mert ő is szereti még a nőt, valamint szintén nem abortuszpárti, úgy dönt, hogy együtt maradnak és a sajátjaként neveli föl a kakukkfiókát. A szeretőnek, akivel a nő meg is szakított minden kapcsolatot, el se mondták a gyermekáldást. Ő többé nem szereplője a történetnek. Visszaáll a rend, elfogadják a harmadik gyermeket, boldogok, és apasági nyilatkozatot is tesznek, hogy minden olyan legyen, mintha a férfi gyereke lenne. 6 évig valóban úgy szereti és gondozza, mint a többit. Aztán a nő beleszeret valakibe, és szétmennek. A férfi dühös. Hirtelen megváltoznak az érzései a harmadik gyerekkel szemben is. Bár már kialakult köztük a kapocs, mégsem tud a szakítás után úgy viszonyulni hozzá, mint a másik kettőhöz. Gyerektartást sem akar fizetni. Az anya lobogtatja az apaságit. A férfi fenyegetőzik, hogy a bíróságon majd azt állítja, nem tudott róla, hogy másé a gyerek, és az anya hazudik, ha mást állít, így apasági tesztet kér, ami alapján ugye kiderül, hogy valóban nem ő az apa, és simán levetetheti a nevéről a gyereket. Valóban így van?
Miben változtatna a történeten, ha házasokról lenne szó? Olyankor ugyanis nincs apasági nyilatkozat, hanem az apaság vélelme alapján automatikusan a férj nevére kerül a gyerek. Ha ebbe a férj annak tudatában ment bele, hogy másé a gyerek, később mégis letagadhatja, hogy ennek tudatában vállalta, és kérheti az apaság vélelmének megdöntését?
"Azért anyuka a hosszútávon is gondolkodhatna: hiszen a gyerek igazi apja gyárthat még gyereket,és ha teszem azt ezek a gyerekek később párkapcsolatot létesítenek, akkor úgyis kibújik a szög a zsákból..."
Elárulod nekem, hogy ehhez mi köze a kis kakukkfiókának? gyártson annyi gyereket az apuka amennyit tud, nincs a kettő összefüggésben.
Ha egy férfi egy mástól terhes nőt vesz feleségül, nem kerül automatikusan az ő nevére a más kölyke.
Ha egy gyerek, a házasság megkötésétől számítva min. 8 hónappal később születik meg, csak ebben az esetben kerül automatikusan a férj nevére. Ha mégsem a férj gyereke, és erről tud a férj is, akkor időben nyilatkozik róla, hogy nem az ő gyereke, és nem fogja az ő nevét kapni. Persze az anya diktálhat be azonos vezetéknevet a gyerek vélelmezett apjának, mint amivel a férje is rendelkezik. Szóval kaphat azonos vezetéknevet a fattyú ennek ellenére.
07:21-es kiegészítésre
De lehet, hogy a szerető is szívesen lett volna apa, de hát, ez csak az anyán múlt. Az ő döntése, hogy a gyerek nem ismeri mostanáig az igazi apját. Valahogy döntenie kellett. Előre nem tudhatta, hogy szerencsés döntés lesz-e, minden döntésről csak UTÓLAG derül ki, hogy jó volt-e vagy sem.
Az apa pedig nem tartozik ugyanakkora felelősséggel a nem saját véréért. Hiába egyszer kijelentette, hogy felneveli, apja lesz az apja helyett. Nem lehet hibáztatni érte, ha mégsem tud úgy érezni iránta, mint a saját gyereke iránt. Ez benne van a pakliban. Ezt sem lehetett tudni előre.
Csak saját, vér szerinti gyerek iránt várható el az, hogy támogatja az apa a gyereket, persze a szeretet itt sem várható el, de a pénzbeni támogatás igen, amíg jár a gyereknek törvény szerint.
Kivéve, ha örökbefogadás esetében. Hiszen ott tudja az apa, hogy a gyerek nem az övé, ezt utólag nem lehet letagadni. Ebben a fent említett esetben, viszont mondhatja az apa, hogy nem tudott róla, hogy nem az övé a gyerek, hogy mégis tudott róla, ezt bebizonyítani senki sem tudja. Csak a papír számít, papír pedig nincs róla.
Az nem számít, hogy tudott róla az apa, hogy nem az övé a gyerek. A törvény szemében egyenértékű azzal, hogy nem tudott róla.
Csak örökbefogadás esetén van az, hogy tényleg a törvény előtt is tud róla az apa, hogy más gyerekét veszi magához. Egy apasági nyilatkozat aláírásában, ámde DNS-teszt hiányában, mindig benne van a lehetőség, hogy mégsem saját gyerekről van szó, és ha ez utóbb kiderül, akkor semmissé válik az apaság, és minden ezzel járó kötelezettség.
Nem szép dolog hazudni a bíróságon, de hivatalosan csak arról lehet hazudni, amiről van papír. Erről pedig nincs dokumentum, hogy a férfi kezdetben is tudott róla, hogy más gyerekét ismeri el.
1. Azt nem lehet bizonyitani, hogy a férfi tudott arról, hogy a gyerek nem az övé, tehát semmiféle határidö nincs, amit jogilag túléphetett volna, nyugodtan kérheti, hogy csináljanak apasági tesztet, és akkortól nem kérhetnek töle erre a gyerekre gyerektartást.
2. A történetben semmi jelentösége, hogy élettársak vagy házasok, a gyerek nem azé, aki apának van bejegyezve.
3. Örökbefogadás esetén a férfi hivatalosan is olyan gyereket fogad örökbe, aki nem az övé, ezért erre késöbb nem hivatkozhaz.
4. Viszont örökbefogadás esetében is váláskor indokolt esetben meg lehet szüntetni az apa-gyerek viszonyt köztük, és a gyerektartást sem kell fizetnie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!