Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mégis mit várt anyám? Mit...

Mégis mit várt anyám? Mit tegyek hogy végre leszálljon rólam?

Figyelt kérdés

Nagyban ő tehet róla hogy elcseszett gyerekkorom volt. A félig alkoholista apámmal együtt. Sokszor hibáztattak olyanokért is amikhez semmi közöm. 15 évesen már elkezdtem dolgozni meg próbáltam önálló lenni hogy minél hamarabb elmehessek onnan. Mindegy is. Amikor úgy volt hogy hamarosan elköltözöm anyám elkezdett anyáskodni és olyanokat csinált amilyet azok előtt soha, hogyha úgy viselkedett volna végig akkor most valszeg nem lenne ez. 3 éve költöztem el azóta nem sokszor voltam ott és nem is tervezem hogy leszek. Meguntam anyám állandó hisztijét meg állszentségét ezért úgy csináltam sokszor mintha nem lennék otthon erre rám hívta egyszer a rendőröket hogy eltűntem. Normális? Múltkor elkezdett nekem sírni az ajtó előtt hogy bocsássak meg neki, szeret, sajnálja meg mittudomén. Hát hol érdekel? Asszem sose szeretett igazán pedig volt amikor nagy szükségem lett volna rá...és pont azokra számíthattam akikről nem gondoltam volna. Leszólja a barátaimat, mégis több szeretet van bennük mint anyámba. Karácsonykor azt mondta hogy ha idén se megyek át akkor többet nem hallok róla. Tegnapig bírta. Nem tudom mit akar tőlem. Régen miért nem bírt velem foglalkozni? Tegnap kioktattam és elküldtem a bánatba, nekem ilyen anya nem kell. Durva voltam vele, kicsit rosszul érzem magam miatta de mit várt, hogy majd egyből a nyakába ugrok? Vagy mi? Nem akarok soha többé találkozni vele mert leszarom, nem érdekel, utálom. Mit tegyek hogy ne jöjjön ide?

21/F


2013. jan. 5. 18:01
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
100%
Előbb utóbb belefárad és nem megy többé.
2013. jan. 5. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:
De mikor? Ez a 3 év nem volt még elég?
2013. jan. 5. 18:07
 3/14 anonim ***** válasza:

Nem fogja életed végééig ezt csinálni.


Vagy ha nagyon unod, akkor költözz el és ne mondd meg neki, hogy hová.

2013. jan. 5. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
65%
kérj távoltartásit ellene (ez lassan már zaklatás)
2013. jan. 5. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
21 éves vagy, már nem gyerek. Lassan saját családot tervezhetsz. Anyukád biztos a hezitálást veszi észre rajtad, talán van még esélye. Ha megmondod, hogy nem tudsz neki megbocsájtani a múltért, de nem indulatosan, hanem nyugodtan, határozottan, akkor abbahagyja a könyörgést. Ha indulatot lát rajtad, akkor tudja, hogy még erős benned az érzelem.
2013. jan. 5. 18:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:
Elköltöznék ha tehetném, de sajnos mostanában nem megoldható.
2013. jan. 5. 18:14
 7/14 anonim ***** válasza:
76%

Lehet, hogy én vagyok túl érzelmes, de szíven ütött a kérdésed és még nekem is fájnak a szavaid, pedif nem is ismerlek :(

Próbálj beszélni anyuddal!

2013. jan. 5. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
legközelebb kihívod rá a sündőröket, azzal h beszámíthatatlan, labilis idegzetű és zaklat. És ezzel nem is leszel távol az igazságtól.
2013. jan. 5. 19:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
60%

Engem is szívenütöt. Az én anyám sokszor elment otthonról, hogy apámmal leszek és ne őt, hanem engem verjen meg. Én lány vagyok, veled egy idős. Azóta önértékélési problémáim vannak, terapeutához járok a mai napig és rosszul vagyok az emberektől, senkivel se tudok 2 percnél tovább beszélgetni. Nagyon kellemetlen, idegesítő embernek tartanak, aki folyton pesszimista és nem nincs egy jó pillanata sem.

Anyám úgy vállalt engem, hogy nem volt pénze, nem foglalkozott velem, a perverz nagymamám nevelt, punciról, faszról beszélt állandóan és apám 8 éves koromtól vert 15 éves koromig. Eltudtunk jönni onnan, de anyámnak akkor esett le, hogy tönkre mentem amikor beszélni nem bírtam, és állandóan remegve azt a szót mondtam: ne bánts, kérlek ne bánts. Meredtem néztem a falra és véresben úszott a lábam.

És tudod mit mondok? Anyukám is sérült, neki is rettenetes volt a gyerekkora. Ő és én és apám: felnőtt gyerekek vagyunk. Egyikünk sem kapott elég szeretetet, ápolást, törődést. Ez mindig azon csattan aki ebbe beleszületik.

Anyukámat és apukámat ezért NEM tudom hibáztatni, mert sérültek lelkileg... és engem is azzátettek és nem voltak tudatuknál. Szeretem őket, mert édesanyám a tőle telhetőt biztosan megtette, csak sokszor nem tudott a feltörő indulatokkal, problémákkal mit kezdeni, ezért azokat szőnyeg alá söpörte... a mai napig nem látja be a hibáit és legyint amikor elmondom neki milyen lelkisokként ér a múlt, ha eszembe jut, mert próbáltam feldolgozni, de nem megy. Van aki: SOHA nem fog és nem akar a múltjával szembenézni és kitisztítanie a lelkét, új emberré vállni.

Apám mai napig alkoholista, milliónyi elvonó, börtön, semmit sem segített rajta.


De egy dolgot jegyez meg: Ők a szüleid, és ha édesanyám mont(belátásod szerint) kétszínű, lehet: őszintén szeret, csak nem tudja, hogy fordítsa visszaaz időkerekét.

Beszélgess vele, anya csak egy van! És, ha meghal: hiába mész majd a sírjához mindennap és viszel rá virágot... már nem tudod megölelni sem beszélni vele!


Remélem, helyesen döntesz!

21/L

2013. jan. 7. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
39%
előző vagyok(aki hosszan írt): ne haragudj a helyesírási hibákért, próbáltam a gondolataimat gyorsan leírni :)
2013. jan. 7. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!