A családom miért nem látja, miért nem veszi észre, hogy teljesen el van rontva az életem?
24 éves vagyok, túl koros vénember ahhoz, hogy rendbe hozzam az életem.
Mostanában azon agyaltam, hogy jelentkezek valamilyen suliba, de most látom, hogy egyrészt ami érdekel, azt nem is hirdették meg (főiskolai illetve egyetemi képzésben), a másik dolog ami meg érdekel, ahhoz meg emeltszintű éretségi kell - ezt meg nem tudom megcsinálni, egyrészt mert hogy néz ár az ki, hogy egy 24(!) éves érettségizzen, másrészt a volt középsulimba sem mehetk vissza, mert csináltam ott egy hülyeséget.
Van egy főiksolám, SEMMIT SEM ÉREK VELE, ezért is akartam elkezdnei mást, de ez sem fog menni. Önköltségesen tudom csak kezdeni, van egy kis spórolt pénzem, de ahhoz nem elég, meg a pontjaim sem lesznek elegek.
Tehát:
- nem tudom azt csinálni, tanulni, amit szeretek, szeretnék
- öreg vagyok
- tehetségtelen vagyok mindenhez
- nincs kezdőtőkém a saját élethez
- mások sokkal jobbak és többet elértek nálam.
Ergo az egyetlen megoldás az ibolyák alulról való megszaglása...
De ezt miért nem veszi észre a családom?
Miért ilyen vakok?
Miért kell élnem, ha EL VAN RONTVA MINDEN????
24 f
17:És ha két sallert kapok akkor mi van vazze?
Ugyanúgy el van ba szva az életem. Ugyanúgy esélytelen vagyok, persze ti, róüzsaszín cukormázban élők nem értik ezt meg. De ha ilyen okos vagy, írd már le, MIT CSINÁLJAK?????????????
20-as: de lekéstem. Ahogy a kollegád is, vénemberként semmi értelme már küzdeni.
Igen, egy 35 éves ember vénember, ha önmegvalósításról beszélünk.
Istenem! Hogy lehettek ennyire retardáltak...már ne is haragudjatok. Itt egy ember, teljesen összetörve, és ti adjátok alá a lovat, hogy még rosszabbul érezze magát...hát gratulálok. Ezzel aztán tudtok rajta segíteni...
Na mind1. Én kivételt teszek. :) Nem mintha annyira tapasztalt és bölcs lennék, de szerintem semmi sincs veszve. Kicsit meghökkent, hogy 24 évesen öregnek nevezed magad. Nem vagy az egyáltalán. Hogy a családod mit gondol az más kérdés, szerintem ők úgy fogadnak el, ahogy vagy. Ha szeretnél nekik beszélni az érzéseidről, tedd meg. Ne várd, hogy kitalálják mi a problémád. Lehet, hogy ők nem is veszik észre.
Egyébként meg...az emelt szintű érettségit simán megcsinálhatod. Egyáltalán nem gáz, manapság elég gyakori, hogy középkorú, idősödő emberek vizsgáznak, mert kell valamilyen továbbképzéshez..stb.
..és szerintem soha sincs késő..Ez egy óriási kifogás. Bármibe belehet kezdeni bármikor. Nincs időhöz kötve..legyen az egy hobbi, egy új hivatás...BÁRMI. Ez mind a kitartáson, az akaraterőn, a pozitív gondolkodáson múlik. Ha úgy érzed van kellő elhivatottságod a változáshoz vágj bele, bármi legyen is az.
24 évesen még fiatal vagy. Van olyan is, aki 30 évesen kezdi meg az egyetemet.
Az érettségi nem szégyen ilyen korban. És nem muszáj visszamenned a régi középiskoládba, bármelyikben elvégezheted. Ott meg csak addig látnak amíg leérettségizel, mit kell foglalkozni velük? Ha ez kell az életedhez akkor ez kell, senkinek semmi köze hozzá.
Mit szeretnél tanulni?
Ha önköltséges, akkor arra bizony meg kell teremtened a pénzt, vagy munka mellett megcsinálhatod levelezőn. El is mehetsz külföldre dolgozni pl egy nyárra, máris megvan egy évi tandíj.
Nem kell mindig másokkal foglalkozni. Ez a te életed és nem az övék.
24-es: nem tudom megcsinálni, a kérdés alatt leírtam, miért.
22-es: eddig épp azon voltam, azt terveztem, hogy hozom rendbe az életem. Feleszméltem, nem lehet.
21-es: úgy látom, nem sikerült értelmezni. Arról van szó, hogy ha megakarok halni és jogosan akarok meghalni, a családom miért nem fogadja el ezt?
Van megoldás, ezek nem olyan nagy problémák, mint gondolod. Azzal van az egyetlen baj, hogy te semmit sem AKARSZ megcsinálni, mert az neked "nem megy". Ha csak a szád jár, azzal tényleg nem jutsz előrébb.
1. - nem tudom azt csinálni, tanulni, amit szeretek, szeretnék: megcsinálod az emelt érettségit, amiből kell, nem feltétlenül a régi sulidban. Vagy ha mégis ott, hát akkor tojsz a tanárok fejére, vagy csak egyszerűen megmutatod nekik, hogy sikerült megkomolyodnod, összeszedted magad, készen állsz a változásra.
- öreg vagyok: köszönöm az összes 24 éves nevében! Az anyám az ilyen korú srácokra szokta mondani, hogy "kisfiú"... Persze, egy 14 éveshez öreg vennél. Minden relatív, de ha azt vesszük, hogy egy ember él vagy 70 évig, akkor még jó sok időt kell gyötrődnöd ezen a bolygón.
- tehetségtelen vagyok mindenhez: honnan tudod? Kipróbáltál már mindent?
- nincs kezdőtőkém a saját élethez: nem is kell, az első a tanulás. Ha tanultál, és elhelyezkedtél valahol, akkor majd lesz.
- mások sokkal jobbak és többet elértek nálam.: lehet, hogy több mindent megvalósítottak az álmaikból, de csak, mert volt bátorságuk tenni érte. Tekints rájuk példaképként!
Próbáld meg egy kicsit kívülről látni magad. Vannak egyéb problémáid a családdal pl. ? Csak mert nem hiszem el, hogy normális szülők mellett ilyen gondolatok kavaroghatnak valaki fejében állandóan... Ha nincs minden rendben, akkor sajnálom, tényleg nehéz lesz így megbirkózni a helyzeteddel, de csak te állíthatsz gátat a saját boldogságodnak most, hogy felnőtt ember lettél.
"Arról van szó, hogy ha megakarok halni és jogosan akarok meghalni, a családom miért nem fogadja el ezt?"
Akkor miért nem csak ezt írtad le?
Nyilván azért, mert senki sem szeretné eltemetni a gyerekét.
24 évesen mások lediplomáznak. Én meg jó esetben akkor kezdeném el. (Illetve plusz néhány év.)
IGEN, ÖREG VAGYOK.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!