Férfiak! Mit gondoltok arról, hogy a születendő gyermek, az anyuka nevét viselje?

11:13-kor írónak:

akkor Te bizonyára a szexet is kizárod házasságig a leendő feleségeddel, nem?

Mert az is csak új keletű divat, mint ahogyan az is, hogy a nők ragaszkodhatnak bármihez is....

Érdekes egyébként, hogy mennyi férfi elvárja, hogy a nők ragaszkodjanak bizonyos vaskalapos hagyományokhoz, mert úgy illik (mint pl a névfelvétel) de milyen elenyésző azoknak a férfiaknak a száma, akik bizony azt is szeretnék, hogy csak a nászéjszakán legyenek együtt először a párok és meglegyen a szüzessége az arának.

Megnézném a következő barátom arcát, ha közlöm vele, hogy várjunk a szexxel házasságig, akkor mit szólna. Mennyi esélye van, hogy velem maradna?

"Csak azt, mitől nem.

te le tudnád írni, mitől nő a nő és mitől férfi a férfi, hogy én is beleköthessek és kiforgassam?"

A kérdés nekem szól, és természetesen el tudom mondani a véleményem, és nem csak arról, hogy valaki miért nem nő.

A nő számomra azt jelenti, önálló gondolatokkal, egyéni véleménnyel és egyéni képességekkel rendelkező emberi lény.

Nem alszik meg a meleg tej a szájában, nem esik kétségbe, hogy egy férfi segítsége nélkül is boldoguljon.

Legyen saját akarata, amennyi sütnivalót adott neki az ég, azt használja is ki.

Azt hiszem a nők többségének nem esik le az aranygyűrű az ujjáról, ha például ki kell cserélniük egy villanyégőt, vagy esetleg füvet nyírnak, fát hasogatnak.

Megállják a helyüket a munkaerő piacon, kiteljesednek másban is, nem csak háztartás vezetésben.

Nem szorulnak irányításra, és nem rohangálnak folyton egy férfi segítségéért.

Természetesen én is ismerek olyan nőket, akik hagyják magukat, hogy a férjük a fejükre nőjön és ő mondja, hogy mikor mit csináljon, hogy feleljen meg az elvárásainak. Csak aztán idejönnek panaszkodni, hogy a férjem nem segít és leolt, ha nincs mindennap főtt étel.... Majd figyeld meg egyszer, ha valóban érdekel, hogy kik azok a kapcsolat- és férfifüggők, akik azonnal új párt keresnek a régi helyére.

Sosem az erős nők, hanem a gyámoltalanok, akik vagy neveltetésük, vagy a hagyományok miatt, de ragaszkodnak a férfi személyhez, anélkül nem jutnak előre.. Nézz meg egy gyakorlati példát, hogy kik azok a nők, akik helyt állnak otthon mindenben, ha például a párjuk külföldön kénytelen dolgozni.

Az igazi nő nem hagyja, hogy mindenben a feje felett döntsön a férje, és nem szorul úgy mond a védelmére sem, mert meg tudja magát védeni (nem utcai verekedésre gondolok, hanem arra, amit például a Kérdező is említett, hogy védelmező. Mitől?)

Elmondja a véleményét és ragaszkodik az akaratának érvényesítésére, és figyelj itt jön a kulcsszó: de nem a másik rovására.

Megbeszéli vele.

Az igazi férfi: nem attól férfi, hogy hazamegy és jól megmondja az asszonynak a magáét. Mivel munkában egyenlőek lettünk, nem rest ő sem megragadni a fakanalat, ismeri a porszívót, és a mosógépen is eligazodik, hogy melyik az off és on gomb. Nem csak addig van a gyerekkel, amíg játékon kívül semmit sem igényel, nem nyomja a nő kezébe a tele pelenkával rendelkező babát, hogy jajj most anyut akarja a gyerek.

Ha vasalt inget akar magának, akkor kivasalja.

Most biztosan azt gondolod, hogy nekem nem férfi, az akinek van akarata, de ebben tévedsz.

Legyen meg természetesen neki is a saját véleménye, az akarata, de azt ne ráerőltesse a másikra, hanem szedje össze magát, és mint a nő beszélje meg.

Ne rettenjen meg egy erős és okos nőtől. Ne érezze magát kisebb rendűnek. Mert sok esetben bizony ez a legnagyobb baj, hogy a férfiak ijednek meg. Nyilván nem az összes, de hány olyan eset van, hogy a nőnek kell "kisebbnek" mutatni magát, hogy ne rémüljön el tőle a férfi.

Ne jöjjön azzal, hogy kiszorul a gyereknevelésből.

Biztos van olyan nő, aki elhessegeti a párját a babától például, hogy ő azt jobban tudja, de hidd el a nők többsége nem ilyen és igenis örömmel veszi, ha az apuka is gondoskodik a gyerekről. Nem tartja ettől férfiatlannak. És akkor sem, ha nem mindig az van, amit uram és parancsolóm, a családfőm mondott....

Sok helyen még most is úgy tartják, hogy azért kell sok minden egyebet a nőknek csinálni, mert azok a női munkák, míg a fizikailag nehezebbek a férfi munkák. Ennek a kijelentésnek tudod mikor volt helye a mindennapokra? Amikor a férfiak is ellátták az otthoni, ház körüli teendőket, de ma már szinte minden ilyen nagyobb dologhoz napszámost hívnak, ha pedig olyanról van szó, akkor szakembert. Ezzel szemben nem sok olyan nőt ismerek, aki szakmai segítséget hív mondjuk egy nehezebb étel elkészítéséhez... És ha az megengedett egy nőnek, hogy teljesítsen háziasszonyként, mellette dolgozzon, nevelje a gyerkőcöket, és még tegyen a férfi kedvére is, akkor azért mi se csak annyit várhassunk már el egy férfitól, hogy a nevére vesz bennünket és a KÖZÖSEN akart gyereket, meg dolgozzon fizetésért, amíg otthon vagyunk a gyerekkel.

Legyen férfi és ha családot vállalt, akkor vegye ki a részét a család működéséből is. Evidens, hogy amíg a gyerek kicsi, azaz szopik, addig a nő alkalmasabb rá testileg, hogy táplálja. De a nagyobb gyerekkel ugye már az anya sincs otthon, ő is dolgozik, akkor miért lenne a konyhára írva a neve? Egy apuka is ki tud mosni a 6 éves gyerekére, az már nem függ biológiától, hogy ki tudja ellátni. De ebben még sokan úgy vélekednek,hogy az bizony papucs, elnyomta az asszony, ha képes ilyen "férfihoz nem méltó" munkákat rendszeresen ellátni.

Pedig nekem ilyen az igazi férfi. Nem családFŐ, hanem egyenrangú családTAG. Munkában, szórakozásban, gyereknevelésben és pihenésben egyaránt.

Ha ez neked azt jelenti, hogy ezzel dominálok a partnerem felett, akkor csak sajnálni tudom a párodat, hogy kihasználod.

Nekem ilyen ez a név dolog is. A nő hordja ki, szülje meg, szoptassa, nevelje, főzzön-mosson rá még tizenévesként is, de isten őrizz, hogy a nevét adja... Hát én ezt szomorúnak tartom!

Még egy dolog eszembe jutott annak kapcsán, hogy sokan az előítélet miatt, meg jajj mi lesz az oviban, ha a gyerek nem az apja nevén van, azt fogják hinni, hogy aput agyon ütötte a szita. Olyan egyszerű ez is pedig: apa is elmehet azért a gyerekért az oviba, vagy elviheti, és máris nem fogják mások azt gondolni, hogy nincs apja a gyereknek... Ahol ezt a körülmények megengedik, mert mondjuk apa nem külföldön dolgozik, normál munkaideje van, nyugodtan megteheti. És így van ez sok minden mással, megoldás és szervezés kérdése. Nem jó érv. Mert lehet az a szegény gyerek apuka nevén, ha nem is foglalkozik vele, vagy valóban lelépett... Nem ettől lesz normális családja.

Azt hiszem részemről eléggé, talán túl hosszan is kifejtettem a véleményem. Te még most sem tudod elmondani a Tied? Én is kíváncsi lennék arra, hogy azon a pár soron kívül mit gondolsz a nőkről, férfiakról. Fordítva is jó, abból is érteni fogom, ha azt tudod leírni, hogy mitől nem nő, vagy mitől nem férfi valaki.

Én már leírtam a véleményem. Lehet, hogy nem tudnám ilyen hosszan és terjengősen leírni az enyémet, ezért inkább nem is teszem mert szokásom csapongani.

De felhoztad példának, hogy itt milyen sokan nyafognak, hogy a férjük nem segít nekik.-> Azért is nyafognak egy jópáran, hogy a férjük inkább szeretőt tart/k*rvázik mert mellettük nem érzi elnyomva magát azáltal, hogy ők nem verik a tamtamot, nem követelőznek, nem hasonlítgatják össze magukat a férfival, hogy ők bezzeg mit meg nem tesznek..

A fröcsögő feministáknak be kellene látni, hogy a saját nőiességüket aprózzák föl.

Mellesleg egy igazi Nő sebezhető, ezért kell oltalmazni a férfinak-lelkiekben..Persze, gondolom majd ezeket is jól kiforgatod, hogy véletlenül se kelljen belátnod, hogy ez az amazon-hozzáállás nem a legmegfelelőbb hosszútávra.

Elég magas labdákat adsz ahhoz, hogy a Te szavaiddal élve kiforgatásra kerüljenek :)

"Azért is nyafognak egy jópáran, hogy a férjük inkább szeretőt tart/k*rvázik mert mellettük nem érzi elnyomva magát azáltal, hogy ők nem verik a tamtamot, nem követelőznek, nem hasonlítgatják össze magukat a férfival, hogy ők bezzeg mit meg nem tesznek.. "

Ezért megy néhány férfi szeretőhöz a gerincét is hátrahagyva?

Akkor ha egy nő elnyomva érzi magát otthon szintén válassza ezt az utat? Még véletlenül se azt, hogy elmondja, hogy mi az ami nem jó neki és jussanak közös nevezőre?

Amúgy ebben igazad van, lehet mégis csak jó dolog ez..

Ha bajom van otthon az emberrel, mert úgy érzem, hogy követelőzik, hogy veri a tamtamot, akkor se szó, se beszéd rohanok inkább másik férfi karjaiba, aki nem kéri, hogy főzzek, mossak rá. Mondasz valamit... Könnyebb mint elvárásoknak megfelelni, könnyebb mint azt az utat választani, hogy elmondom szépen mi bajom van, hogy megpróbálkozok, hogy oldjuk meg....

Ha nem akarja a férjem, hogy szeretőm legyen, akkor húzza meg magát és vegyen vissza az elvárásaiból?

Vagy esetleg azt mondod, hogy az is legyen férfi kiváltság, hogy ha nem jó otthon, akkor jöhet a szerető-téma, de egy nő ne csináljon ilyet? Nem inkább arra kellene törekedni, hogy vagy együtt, vagy szépen lezárni és mehet mindenki a maga útján tovább?

Hát.... ...tudod ilyen szemléletű férfi helyett, inkább az amazon élet ahogy te mondanád.

Nem megyek le nyusziba csak azért, hogy legyen mellettem valaki, akiről én gondoskodhatok, megfelelhetek az elvárásainak, persze csak szépen csendben, mert ha kinyitom a szám, akkor azzal aláz meg, hogy szeretőt tart. Tudod ettől még tényleg az is jobb, ha nincs férjem.

Ha pedig van, akkor ne lehessen már a férfi sem ekkora érzelmi zsaroló.

Egyébként mintha éppen te szólnád le amúgy a nőket az érzelmi zsarolásért.. a férfi érzelmi zsarolással ezek szerint elnézőbb vagy?

Nő vagyok.

Igen, valahogy azzal elnézőbb vagyok-nem tudom, miért. Talán mert nem hat rám és csak próbálkoznak, ahogy tudnak. Viszont azt görénységnek tartom, mikor a nő-aki él-hal a házasságért, gyerekért és elhagyja a szerelmét mert ő nem akar gyereket... Itt akkor ki az, aki önző, számító és eszköznek használja azt, akit állítólag szeretett?? A nő a gondoskodó, elfogadó, megértő, aki összetartja a családot; legalábbis természete szerint ilyen. (Más kérdés, hogy ilyen már nincs a fene nagy feminizmusnak köszönhetően.) Ha viszont ez a személy támadja hátba a másikat.. Akkor mit vár?? A férfi legyen elnéző?! És akkor ha mindezek ellentéte?! Olyan, aki át akarja formálni, irányítani, ledominálni és versenyezni akar vele? Hogy érezze magát férfinak akárki is??

Éppen ezért vagyok én is úgy határozott és céltudatos, hogy a régi típusú családmodellben nevelkedett párom ne érezze ezt veszélyesnek a férfiúi pozíciójára nézve, mégis tiszteljen.

Nő vagyok; a biztonságos háttérország, aki kiáll a szeretteiért.

"Ezzel csak azt fogják elérni, hogy idővel hatalmas ellenségeskedés alakul ki a két nem között. Mindenki még bizonytalanabb lesz a másikkal szembe, tele fenntartásokkal. Nem lesz összhang, nem lesz harmónia,mert mindenki egy felvett, divatképnek akar majd megfelelni."

Ezt szépen megfogalmaztad, én is így gondolom, amikor itt keményen megy a "nemek harca". Szerintem nem kéne elfelejteni, hogy a férfiak és a nők nem egymás ellenségei, nem egymás ellen vannak, hanem egymásért. Nem tudom elhinni, hogy bárki boldog lehet a kapcsolatában, h a kedvesében ellenséget lát, én inkább szövetségesként gondolok a szerelmemre, olyan valakire, akivel egymás mellett, harmóniában vagyunk, és nem kell felülkerekednünk egymáson.