Miért létezik ennyi szerencsétlen nő?
Valaki magyarázza meg,hogy miért hagyják magukat az otthon bántalmazott, lenézett, ledegradált nők?
Miért nem akarnak változtatni a helyzetükön? Inkább elviselik a megaláztatásokat, mert félnek?Én nem akarom elhinni,hogy egy otthon vert vagy lelki terrorban tartott nő nem tudna kitörni és tenni valamit? Nem véletlenül van a bíróság, ezeket a dolgokat elég súlyosan bírálják nálunk?
Én el sem tudnám képzelni,hogy a férjem megcsal, bánt(még ha nem is fizikailag, hanem csak lelkileg) még én főzök rá,mosok, takarítok meg stb és elviselek mindent? Ha gyerek van azzal nem törődik inkább eljár sörözni munka után mindennap?
Most komolyan ennyire szolgalelkűek, meghunyászkodóak a nők? Ha ők nem tesznek valamit akkor miért várják,hogy megváltozzon a helyzetük???
77% os vagyok.
ha jogot tanulsz, úgy tudom , olvasnod is tudnod kellene.
Az utolsó soraimban leírtam, a lakás megvan hirdetve,tehát eladó tábla kint rajta, újságban,neten,oldalakon hirdetjük,kínáljuk eladásra , de a kutyának sem kell. Profi ügyvéd sem tud ennél többet tenni, mert nekünk nem akármilyen ügyvédünk van.( az ügyvédhölgy nevét,és hirdetését,még magam is megtalálom néha itt, a reklámok között)
egyébként gondolom nem hallottál arról az esetről, mikor a férfi a saját gyerekeivel fenyegeti a nőt.mellékesen írom.
azért mert rossz emberismerők és nem veszik észre az apró jeleket a kapcsolat elején amik rávilágíthatnak arra hogy az illetőben esetleg nagy adag aggresszió is van.
én olvastam rengeteg ilyen könyvet, mik azok a megnyilvánulások amikből le lehet szűrni bizonyos dolgokat.
már akkor rögtön menekülni kell ha 1-2 hét után érzed hogy a pasi "rátelepedős". ez most úgy értem hogy elkezdi szépen lassan megpróbálni megszabni, mit csinálj és mit ne. pl. a barátnőkkel bulizni akarsz, erre húzza a száját esetleg tesz olyan megjegyzést hogy ne menj el, vagy hogy "biztos majd megcsalsz stb.". ilyenkor kell azonnal megmondani hogy márpedig te elmész, ebben nem fog megakadályozni. vagy ha megjelenik a helyszínen hogy ellenőrízgessen, az talán a legnagyobb jel hogy lesz ennél rosszabb is.
vagy a másik, hogy örökké tudni akarja mit csinálsz, a legbetegebb időpontokban hivogat, éjjel 1-kor vagy mikor holt biztos hogy melóhelyen kell lenned stb. és egy nap nem elég neki 1, max. 2 hívás, hanem ez kiterjed 3-tól 25 és afölé. hisztizik, ugat ha nem vagy a megbeszélt időpontban gépnél, vagy 5 percre eltűnsz.
vagy pl. vitáztok valamin, neked van igazad de ezt nem látja be és mondjuk felemeli a hangját.
én már akkor lelépek mikor ezek a jelek megmutatkoznak.
ezért jó a tinikapcsolat,hogy megtapasztalja valaki mikor kell kiszállni még következmények (gyerek, közös lakás stb.) nélkül. olyan 16 és 20 év között járni, pasizni mert így nem esik valaki abba a hibába hogy pl. 28 éves koráig tartogatja a szüzességét meg senkivel sem kezd és az 1. perverz alak kihasználhatja a naivságát, tapasztalatlanságát.
Miért létezik ennyi empátia nélküli joghallgató?
Hála isten, hogy végre kevesebb jogászt képeznek. Túl sok arrogáns jogászka szaladgál már.
Egy szociális munkást ezerszer többre becsülök minden jogi egyetemet végzettnél. Nekik szívük van!
Kérdező, ne vedd fel a támadásokat, azok csinálják, akik szintén tehetetlen emberek, magukra ismernek, és fáj az igazság. Szerintem mindenkinek ott van a lehetőség, hogy boldog legyen, de vannak akik nem élnek vele. Az biztos, hogy vannak helyzetek, amik nagyon nehezek, de mi emberek bármire képesek vagyunk.
Igaza van a kérdezőnek, mint már írtam, az én édesanyám is ilyen, van külön lakása, jobb fizetése mint apámnak, mégis elnézi h lelkileg, néha még testileg bántalmazzák a gyerekét. És ebben a családban annyira kiveszi ez az erejét, hogy normálisan törődni sincs ideje, meg nem is mutatja ki soha a szeretetét.
Tudom milyen a nagyon mély helyzet, ezért lettem szorongásos, pánikbeteg, az utcára se mertem kilépni, egész nap sírtam, rengeteget fogytam, és tényleg azt gondoltam h nincs miért élni. Mikor ilyen rossz állapotba kerültem az alkoholista apám miatt főleg, még rúgott is rajtam, hogy állandóan szekállt, hogy hogy nézek ki, mint egy anorexiás, meg depressziós vagyok, mintha én lennék az oka.
Aztán fogtam magam, elmentem pszichológushoz, és 1 évi kemény munka eredményeként sokkal jobban vagyok. Egyetemen tanulok, én aki az utcára se mertem kimenni. Most tervezem a költözést, saját életet szeretnék, mert az apám sose fog megváltozni, anya pedig nem akarja otthagyni.
Tényleg, sok hittel, és akarattal és munkával lehet javítani az életünkön.
Nem olvastam el a válaszokat, de később megteszem.
Annyit tudok hozzáfűzni, hogy én is ilyen családban nőttem fel.
Anyunak az élettársa folyamatosan verte anyut, engem is terrorizált. Ráadásul a férfi költözött oda abba a házba, amit apukám épített(sajnos már nem él).
A magyar törvények sz*rt nem érnek. Anyut egyszer majdnem megfojtotta. Bevitték a rendőrök, de ki sem ért a mentő anyuért, már az élettársa jött haza ordítva(kiengedték a rendőrök), hogy megöllek benneteket, amiért rendőrt hívtatok.
5 olyan hozzászólót számoltam,aki élt ilyen helyzetben,de ebből 4 gyerekként,az 5. hozzászóló pedig "rendbe tudta" hozni a kapcsolatot a párjával.
Mielőtt még lehordtok,hogy tündérvilágban élek,de én -nemcsak ebből kiindulva- úgy látom ez még az előző generációt jobban érintette,gyakoribb volt.
Tudom,harsogja a Tv épp eleget,hogy manapság is milyen családon belüli erőszakok vannak és brutálisabbak,mint a múltban,amikor is inkább mindenki fejet lehajtva hallgatott és próbált mentséget találni a párjának.
Akkoriban méginkább megszokott volt,hogy a gyereket szült nő kiszolgáltatott helyzetbe került,ilyet ismerek én is.
Olyat is,akit az én korosztályom és bántalmazták,de MIND egytől-egyig kilépett,pedig szinte mindenhol van már gyerek.
Az előző generációban viszont szinte senki nem vált,mert náluk ez még "elképzelhetetlen volt".Vagy a férfi lehiggadt,vagy a nő megtanulta kinyitni a száját.De olyan egy sincs közöttük,akit még jelenleg is bántalmaznának.
Ez az ismerőseim esete,vagy ismerősök szüleié.
Lehet kikapok,hogy leírom,de közvéleméykutatással is foglalkozom,egyszer egy erőszakkal,bántalmazással kapcsolatos kérdőívet kellett kitöltetnem és az szintén az előző állításomat igazolja.
Persze nem vagyok tévedhetetlen ,hazudhatnak nekem is,de talán a mai generáció már jobban meg tudja védeni magát,kevésbé hagyja a zsarolást,a bántalmazást,a lelki terrort és kell vált.
Bár aki benne én,azt viszont úgy gondolom,most jobban bántják,többet kap.
Kevesebben,de többet.
Én így gondolom.
42-es válaszolóval értek egyet.
Hihetetlen a kérdező nyegle, kioktató, lenéző stílusa! Úgy, a 20 év felgyülemlett szociológiai, pszichológiai, szociális munka tapasztalataival a háta mögött... Ja és az elmélyült jogi ismereteket és tapasztalatokat ki ne felejtsem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!