Nektek hogyan esne?
Van két kisgyermekünk (1,5éves és 3,5éves) és a 3. babánkkal vagyok várandós (15.hét)
Nulla segítségem van, se nagyszülők, senki, se ovi.
Párom az elmúlt fél évben este 8 előtt nemigen jött haza, sokszor hétvégén sincs itthon.
Félévente egyszer elmegy 4 napra szerepjátszani.
Most is ott van. 19-re ígérte magát, telefont nem veszi fel.
Nekem olyan rosszul esik ez.
Én soha nem mehetek el, mert egyik kicsi, másik pici, nem hajlandó kettejükre vigyázni.
Most ne azzal gyertek, hogy minek a 3. baba, mert közösen szeretnénk.
Csak arra lennék kíváncsi, hogy nektek is rosszul esne, hogy ilyenkor kivesz szabit, elmegy játszani és nem jön haza időben. Tudom, neki is jár a kikapcsolódás.
De nekem is járna, nem?
De nekem semmi lehetőségem erre.
Most mit tudok tenni?
Hétvégén is elmegy, mindkét napra, reggeltől, késő estig.
Annyira fáradt vagyok.
A 3,5 éves fiam délután 5-től egyfolytában az ablakban áll, várja az apját, napközben bármi van: majd apa megjavítja, apa megépíti, apa megcsinálja.
Hívjuk fel apát, kérdezzük meg, hogy mit csinál.
Este 8-kor: miért nem jött még apa haza, dolgozik, ugye?
Elfelejteni sem tudná, annyira szereti az apját. Amikor hazajön, a nyakába csüng szó szerint.
Elképzelni sem tudom, hogy hogyan élné meg, ha csak kéthetente látná a jövőben.
Este, bárilyen későn jön haza, megvárja a fiam, beszélgetnek, apja mesél neki.
Most így jobban belegondolva, hatalmas hiba volt az, hogy a fiúnk velünk aludt a nagyágyban, míg a kishuga meg nem született.
Van szobája, van kiságya, de könyörgött, hogy az apja had aludjon vele. Így átköltözött a párom a fiam szobájába.
Én a lányommal alszom, ő a fiúnkkal.
Ha a párom át is jön, a fiúnk felkel és kéri, hogy menjen vissza az apja hozzá.
A párom mindig is fiút szeretett volna. Akármikor jön haza, a fiával mindig foglalkozik, ez tény. Legoznak, beszélgetnek.
Én biztos vagyok abban, ha mi szétmennénk, a fiúnkat el akarná vinni.
Te jó ég... Gondolom, akkor házasélet kb. nuku...
Arra még nem gondoltál, hogy a párod kikapcsolódás címszóval csajozik? Ez megmagyarázza, miért nem veszi fel a telefont és tűnik el napokra.
Én a helyedben nyomozni kezdenék, szép óvatosan, hogy ne vegye észre (pl. mobiltelefon híváslista, sms-ek).
De ha nem is csal meg, akkor sem tűrném, hogy így elhanyagoljon. Megmondanám neki, hogy elég volt, ha azt akarja, hogy hozzámenj feleségül, kap mondjuk egy évet, hogy bebizonyítsa, tud áldozatot hozni érted, értetek. A minimum az, hogy meló után irány haza segíteni neked, és hétvégén legyen otthon, akkor majd elmehet félévente egyszer a szerepjátszós marhaságra. Ha nem tetszik neki, nincs esküvő.
A másik oldal viszont az, hogy meg kellene kérdezned tőle, miért nem szeret otthon lenni, és mit tehetnél, hogy ezen változtass. Nem lehetne mondjuk a gyerekeket egy közös gyerekszobába összeköltöztetni, hogy végre együtt alhassatok a pároddal?
Végigolvastam kérdező a hozzászólásaidat, és nekem ez jön le:
Siránkozol milyen rossz neked, a párod semmibe néz, egy "cseléd" vagy, aztán mikor valaki leírja, hogy igen rossz neked, és próbálj meg változtatni, akkor meg elkezded védeni a vőlegényed! Hát ne siránkozz, ha nem teszel ellene semmit!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!