Mit tegyek? Már megőrülök otthon. (lent)
24 éves vagyok még otthon lakom. Az anyám lassan meg őrit. Mániás depressziós, apámat már kikészítette. Nem csinálnak semmit otthon, nyugdíjasok. De ha én elmegyek otthonról, már mint elköltözöm vagy férjhez megyek anyám biztos összeroppan. Apám meg beadja a válást. Most úgy ahogy nyugi van, de mindennap valamin van patália. Nem tudom,hogy bírom így tovább. munka után rám vár a kupi. A barátomnak is lassan elege van.
De nem merek elköltözni, mert akkor mindennek vége.Hogy fogok így férjhez menni?
Hát ez durva helyzet, és döntened kell, hogy élni akarsz-e vagy feláldozni magadat anyukád betegsége miatt.
Szakember segítségét kérd ez ügyben, hogy mit is kéne tenned.
Egy biztos, a saját életedet próbáld megvalósítani.
Ha te is egyedül maradsz vagy tönkre mész lelkileg akkor aztán nekik sem lesz támaszuk meg neked sem.
Annak meg nem sok értelme lesz.
A szakember, pedig a leírtak alapján a szüleid számára kell majd.
Szakember nem csak betegeknek kell, hanem a hozzátartozóknak, ha segíteni kell a szeretteiken.
Nem értem ezt a buta magyar hozzáállást, hogy ha valakinek szakember segíthet, akkor azt negatív dolognak veszik.
Szerintem több tapasztalata van pl. egy pszichiáternek abban, miként tud egy családtag a legkevesebb sérülés nélkül megoldani egy ilyen helyzetet, mint egy laikus.
És nem tetszik, ha sértésnek veszik azt, ha valaki bajban van (még ha nem is ő a beteg, de ha ő akkor is) és szakember segítsége sokat jelenthet neki.
Láttam mi történt anyámmal amikor a bátyám megnősült. Szabályosan bepánikolt. A sógornőmet nem fogadta el. Pedig ő nem tett semmi rosszat,mindent megpróbált. S még azt sem mondhatja,hogy nem törődik vele. Pl most is mikor megtudta,hogy nem tud lábra állni, úgy fáj neki felhívta anyámat, hogy kell -e valami.
Bátyáméknál ott a két pici gyerek és néha kéne,hogy vigyázzanak rájuk, ha van valami. Míg főiskolás voltam én segítettem. De,hogy most dolgozom már nem tudok. Anyámra nem lehet őket bízni a kezelő orvosa megmondta, ohgy felügyelet nélkül nem lehet a gyerekekkel. Apám meg depressziós.
Szóval nem tudom mi lesz ha netán én is férjhez megyek. Várhatóan még jobban romlik az állapota. Attól félek,hogy minden változás kiborítja még jobban. De így hogyan éljek?
Az a baj a szakemberi segítséggel,hogy ha megtudja anyám,hogy beszéltünk a kezelőorvosával ( azért,hogy hogyan kezeljük őt) támadásnak veszi és nekem támad.
Már az is teljesen kiborította, hogy mondtam neki a családorvosunktól megkérdezem hogyan segíthetnék neki.
Ha szed gyógyszert az ember akkor se tuti, hogy tünetmentes lesz. :(
Nekem is ilyen labilis az anyukám, féltem is magára hagyni, de rá jó hatással volt, mint utólag kiderült.
A 20.45-ös vagyok. Nem nagatív felhanggal írtam a szakember segítségét hanem komolyan. Nálunk anyukámnak is kellett.
Kedves kérdező!
Az utolsó kérdésedben ott a válasz is.
Volt barátomnak ugyanilyen beteg az anyja, volt, hogy az utcáról szedték össze, és mikor bementek hozzá a kórházba értetlenkedett, hogy miért vannak ott.
De ők döntöttek, hogy támogatják az anyjukat, de élni szeretnének és elköltöztek tőle, mert nem látták azt megoldásnak, ha ők is tönkremennek.
Egyébként aki pmd-s beteg mellett lakik, főleg ha a gyereke, az valamennyit sérül így kb, tuti, hogy segíthet rajta egy szakember, de amúgy tanácsra gondoltam, hogy az tud ötletet adni.
Én is mániás depis vagyok, de nekem nem lesz gyerekem, nem akarom tönkre tenni se átörökíteni, meg alapból élni se akarok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!