Mit tegyek? Megőrülök a szüleimtől!

20 éves vagyok, most fejeztem be az iskolát (érettségi, majd szakma), nem akarok egyetemre menni, de folyamatosan nyelvet tanulok, illetve állást keresek. Elég magas itt is a munkanélküliség, de aktívan keresem az állást (külföldön is), illetve még nem is vagyok olyan régen munka nélkül, hogy elkeseredjek. Mivel volt gyakorlatom nyáron, másfél hónapja vagyok itthon. Itthon sok mindent megcsinálok, főzök, takarítok, illetve ugye nyelvet tanulok... A szüleim azt mondák, próbálkozzam gyárban, amihez abszolút nincs kedvem, nem is lenne valós gyakorlat, illetve látom a gyárban dolgozó ismerőseim mennyire ki vannak készülve a három műszak miatt. Ok, ezt itthon meg is értették, illetve anyum még azt is mondta, pont ezért amúgy sem örülnének, ha gyárba mennék.

Most rájöttek, hogy külföldi álláslehetőségeket is nézek szép számmal, úgy néz ki, januártól Ausztria össze is jön. Viszont felhoztam az au-pair lehetőségét is, hogy szívesen részt vennék ilyesmibe, ha kicsi már jobb lenne az angolom, lehetőleg az USA-ban. Na, erre nagyon kiakadtak, hogy azt aztán nem, milyen messze lennék, ha baj lenne, nem tudnának hozzám kijönni... Ilyenek... Ez volt kb. fél órája, szörnyen idegbeteg lettem, mert bár tudom, hogy szeretetből, nem bírom az ilyen szintű ragaszkodást, nekem ez már-már csimpaszkodásnak számít... :/ Mit tegyek?

l/20