Jogos a megbántottságom, hogy nem keresett hétvégén?

Figyelj csak, gyerekes, hogy emiatt kiborulsz, ő megmondta, hogy nem fog írni, az oka meg biztos megvan rá. Az én párom, mikor külföldre ment akár csak pár napra vagy egy hétre munka miatt, megegyeztünk, hogy nem ír a roaming miatt, de amint hazatért, írt-írtam, ki volt éppen gyorsabb. Ebből sose volt gond. És én is kikapcsolom határon túl a telefonjaimat. Egyetlen esetben kapcsolom be, ha egészségügyi okból, illetve baj elhárítása miatt kell valamiért hazaszólni bárkinek. Ezt érdekes módon mindenki megérti a környezetemben, a szüleim is. Keresztanyám külföldön dolgozik, és oda is csak akkor telefonálunk, ha nem érjük el skype-on.

Pár napról van szó, 34 éves vagy, ne viselkedj úgy, mint egy tini.

Akkor neked a baratod mar mondta maskor, hogy ne hisztizzel, ugye? Vagy honnan tudod ezt, hogy huuu 34 evesen milyen jo fej vagy hogy nem is hisztizel?

Mar ne haragudjal meg, de tenyleg ne, de sok no egyedul nevel 2-3 apro kicsi gyereket, esetleg egyedulallokent vagy ugy hogy az apa kulfoldon dolgozik, szinte kulfoldon el. Legyel kicsit talpraesettebb talan te is.

De, ha viszont ugy erzed, hogy a baratod nem az igazi neked, akkor hagyd ott! Szerintem senkire nem erdemes az idonket pazarolni, igy is rovid az elet.

Ha ilyen aprosagokon viszont felkapod a vizet, akkor ez eleg riaszto lehet am egy ffi-nek, tudod ok mashogy mukodnek.

Azért abból nem kell kiindulni, hogy legyél te is meghunyászkodó, mert más nő olyan bénán csinálja az életét, hogy külön él a férjétől,mert az külföldön dolgozik és ezért tűrd, hogy se le szar amíg csavarogni ment.

Neked olyan kapcsolat kell, ami kielégít minden szempontból!

Tudom, itt a nem együttérző hozzászólások le vannak pontozva, de gondolj bele egy kicsit, teljesen mások az igényeitek ezek szerint. Másrészt mostanában annyira felborult sokminden, hogy ne lepjen meg, hogy mostanában kezdett elfelejteni dolgokat. Mennyire biztos a munkahelye? Mennyire kell agyongürcölnie magát? Nem stresszeli valami miatt magát jobban, mint régebben? Mennyire fix a megélhetésetek, nem ingott meg a talaj alattatok valamiért? Ha bármelyik kérdésre az a válasz, hogy de igen, akkor egyértelműen az az oka, hogy valami ilyen tereli el a figyelmét annyira, hogy kimerül, és nem jut ideje lazítani és feltöltődni.

Ezt tapasztalatból mondom, hogy nekem is az utóbbi időben (több, mint fél év) akkora hajtás és összevisszaság van, munka, suli, jogviszony, munkanélküliség, melyik tisztességes, csalások, a családi gondok stb. hogy időnként kezdek megijedni, hogy azt is elfelejtem, hogy mit csináltam egy órával azelőtt, és olyankor le kell állni és nem csinálni semmit, és ilyenkor szoktam fél napokat simán átaludni hétvégén, de ha erre nincs alkalmam, akkor jön a betegség, ami lever a lábamról, és jött is anyák napjára úgy, hogy kórházba kerültem.

Nem tudom, kicsit gondolkodj el ezen is, és ne stresszeld még jobban, elég, hogy a környezetből ránk hárul bőségesen elég stressz. Én nem tenném a párommal, várnám haza egy békés családi fészekbe ilyenkor.

szerintem 34 éves létedre úgy gondolkozol mint egy 14 éves. az én férjem mindig megy üzleti útra és már volt olyan hogy megkérdeztem töle hogy hív-e és ö rávágta hogy nem. ezért nem sértödtem meg. én felhivtam és ennyi. és én csak 22 vagyok.

aki meg lepontozta azokat akik azt mondták hogy nem jogos a sértödötség, kapjon be egy jó adag lópikulát.

A megbántottságod szerintem nem jogos, noha azt várod, hogy egyetértsenek Veled.

Sőt, amennyiben a párod pánikbeteg, sokkal megértőbbnek kellene lenned vele, mert nem úgy reagál le dolgokat, ahogyan a többiek. Arra nem gondolsz, hogy nem feltétlenül kihúzta magát a hétvége alól, hanem pont most van szüksége arra, hogy kiszakadjon a hétköznapokból? Mindenesetre veregesd csak meg a válladat, hogy milyen jó fej vagy..

Ha nem tudod kezelni a betegségét, inkább lépj tovább, neki több türelem és megértés kellene, Neked meg valaki, akinek Te vagy a központ.