Lefeküdtem a főnökömmel! Hogyan tovább? Terhes vagyok (bővebben lent. )

Persze hogy nem jönnek ellenérvek, itt mit vártál? :D

Nekem a sok abortuszellenes szöveg tűnik fel burkoltan. Akinek esze van az észreveszi. Csak tudnám hogyan veszi bárki a bátorságot és próbálja eldönteni a kérdező helyett mit tegyen. Nagyon utálom az ilyet..

A te gyerekedért csak te egyedül fogod vállalni a felelősséget. Nem azért szülöd meg, mert van anyukád és apukád (megjegyzem, egy szülőpártól azért többet várnék, mint azt, hogy bárhogy dönts, mi mindenben melletted fogunk állni), és nem azért, mert majd csak lesz melletted egy férfi is.

Neked ilyenkor mindig a legrosszabb eshetőségeket kell számításba venned, amikkel egyedül kell megtanulnod boldogulni. Nem várhatod el a majdani környezetedtől, hogy csak mert te egyedülnevelő vagy, kedvezményekhez és megértéshez juss. Lelkiekben ennyire kell erősnek lenned.

Egyébként 20 évesen komolyan mindig arról álmodtál, hogy ilyen körülmények között fogsz babát várni? Hogy nem lesz ott veled sosem az apukája? Nemcsak veled, hanem a gyerekeddel sem?

Bocsáss meg, de ha ha most úgy érzed, szarban vagy, és itt (is) vársz tanácsot, akkor hova fordulsz majd akkor, amikor a gyerekneveléssel kapcsolatos gondjaidra keresel választ? Úgy gondolod, az normális, hogy majd TALÁN mindig lesz valaki, aki elnavigál merő jóindulatból?

Persze, lehet, de nem így egészséges nekifutni egy ilyen -egyébként- klassz dolognak.

És ha lesz is -mert persze biztosan lesz- nevelőapuka, azt jól tudod majd megválasztani?

Hiszen a jövendő gyermeked megfogantatását illetően sem voltál alapos.

Összegezve: szerintem vagy még annyira felelőtlen, hogy ne vállalj babát. Akármennyire is fáj a gondolat.

És ezért is bocs: milenneha-gyerekek és felnőttek bőven rohangálnak a Földön.

Itt ezen a fórumon baromi könnyű olyanokat tanácsolni egymásnak, aminek sikertelenségéért aztán nem kell felelősséget vállalni.

Szia Kérdező!

Végig olvastam nagyjából ki mit írt,szerintem nagyon jól döntöttél.

Felnőtt módon viselkedtél.

Szerencséd van szüleiddel hogy támogatnak,remélem ez így is marad,és a főnököd is támogat majd anyagilag.

Sok boldogságot és örömöt kívánok Nektek.

20:06-hoz:

Ami megtörtént, megtörtént....

A Kérdezö -bár csak 20 éves-, de ÀBSZOLÙT helyesen döntött, miért kell most elvenni a kedvét és bátorságát a jövötöl?! Miért kell megpróbálni meginogtatni??

Aki ezt teszi, az inkább örüljön neki és adjon "hálát az égenek", hogy ez a "malör" nem vele történt meg, hogy neki több szerencséje volt és ö egy ilyen szituációt megúszott...

A Kérdezö végülis már 3 éve szerelmes volt a baba papájába, a fönökébe, nemcsak "úgy" lefeküdt vele...

(Nyilván az alkoholfogyasztás sem volt túl szerencsés...)

Én csodálom a Kérdezö bátorságát, a jólmüködö(!!!) lelkiismeretét, a "betörhetetlenségét" (tekintve a sok rosszindulatú kritika és gyermekölésre való buzdítás dacára!)

Csak így tovább, kedves Kérdezö!

Maradj rendíthetetlen és egy ilyen erös egyéniség, mint amilyen már most vagy!

Hogy a babát megtartod, azt nem fogod megbánni, abban biztos vagyok!! Nem lesz semmi baj, majd meglátod, simán fel fogod tudni nevelni, hiszen már most minden lámpa "zöldre áll!"

Ne felejtsd el, hogy a Kicsi már most mindent érez Benned, ezért ne csüggeszd a fejed, hanem légy bizakodó, hallgass pld. sok szép, jó zenét, ami feldob, felvidít, keresd az "építö" és kerüld a negatív dolgokat, hogy a baba is kiegyensúlyozott és boldog lehessen a hasadban...

Sok szerencsét és egy reményteljes jövöt kívánok "mindkettötöknek"!