Férfi 2 millát keres, nő 30 ezret, férfi semmiben nem segíti a nőt, ebből mi lesz/lehet?

Ezt a NANE tájékoztató kiadványából másoltam ki, szerintem pipálgasd, hogy mi illik rá. Kiemelném, hogy a bántalmazás akkor is az, ha nem fizikai síkon jelenik meg!!

Korai figyelmeztető jelek a bántalmazó férfi viselkedésében:

ƒ Féltékeny: féltékenységéért a partnerét hibáztatja és elvárja, hogy az beszűkítse az életét.

ƒ Kontrollál: szabályozza a nő szabadidejét, öltözködését, baráti körét, étrendjét, pénzét (később akár ürítkezését, alvási idejét is).

ƒ Korán elköteleződik: már a második randevún megkéri a nő

kezét, és közös életüket tervezgeti.

ƒ Irreális elvárásokat támaszt: egy nő mindig legyen ápolt és szép, mindig legyen szexuálisan elérthető, az általa vezetett háztartás legyen mindig hiba nélküli.

ƒ Elszigetel: a nő nem tarthat fent őszinte kapcsolatokat a családjával, barátaival vagy munkatársaival.

ƒ Saját problémáinak forrását másokban keresi: nem vállal felelősséget sem a cselekedeteiért, sem az érzéseiért. Erőszakos

viselkedése vagy önuralma elveszítése miatt hajlamos másokat vagy a nőt hibáztatni.

ƒ A vitákat merev elzárkózással vagy befolyásolással zárja le.

ƒ Túlérzékeny: apró ingerre is támadóan reagál, vagy esetleg

mindig az ő érzéseivel/problémáival kell foglalkozni a kapcsolatban.

ƒ Kierőszakolja vagy megtagadja a szexet.

ƒ Sértegeti a nőt, bántó, megalázó dolgokat mond neki.

ƒ

Szintén a kiadványból szemezgetve:

A társadalom azt tanítja, hogy az „igazi” férfi:

ƒ Úr a házban, aki tekintéllyel bír a többiek előtt.

ƒ Felelős a család anyagi biztonságáért.

ƒ Irányít és másoknak utasításokat ad.

ƒ Nyíltan kimondja a véleményét.

ƒ Elvárhat a családtagoktól bizonyos szolgáltatásokat (mosnak

rá, főznek rá, takarítanak utána, kiszolgálják).

ƒ Minden helyzeten úrrá tud lenni.

ƒ Nem mutatja ki az érzelmeit (fájdalmát, félelmeit, gyengeségét).

A fiúk már korán megtanulják, hogy a nőket és a gyerekeket

a férfiak tulajdonának lehet tekinteni, akik ellenőrzésre, irányításra és fegyelmezésre szorulnak. E célra egy férfi erőszakot is használhat, ha „oka” van rá. „Soha ne üss meg nőt, hacsak…” és ő dönti el, van-e rá oka. Akárcsak azt, hogy meddig mehet el a bántalmazásban. Az erőszak ráadásul számos előnnyel jár az alkalmazója számára:

ƒ Minden helyzetben nála marad a másik feletti hatalom és

uralom.

ƒ Gyorsan lezárhat minden számára fontos kérdést és vitát,

ráadásul a dolgok úgy fognak történni, ahogyan ő akarja.

ƒ Kiélheti valakin a feszültségét.

ƒ A társa ingyen dolgozik rá, eteti, tiszta ruhával látja el, törődik a gyerekeikkel, neki viszont annyi szabadideje van,

amennyit csak akar.

ƒ Mindig ő van a figyelem középpontjában.

ƒ Ő rendelkezhet a pénzzel és irányíthatja a közös anyagi ügyeket.

ƒ Elsősorban az ő szakmai előmenetele, személyes érdekei és céljai érvényesülnek a kapcsolatban.

ƒ Az ismerősök előtt a férj és apa szerepét és státusát élvezheti anélkül, hogy otthon bármit is tennie kéne ezért.

ƒ Barátai és ismerősei elismerését élvezheti erőszakos viselkedéséért.

ƒ Elkerülheti a közelséget, intimitást és bensőségességet, amelyektől esetleg szorong.

ƒ Nem kell felelősséget vállalnia a többi ember vele kapcsolatos érzéseiért és ellenérdekeiért.

Az alábbi érvek, melyek valós férfiaktól hangzottak el, konkrétan rámutatnak a családon belüli erőszak mögött meghúzódó, széles körben elfogadott normákra, melyek szerint a férfiaknak vezető szerepet kell játszaniuk a párkapcsolatukon belül, és uralkodniuk kell a nőkön:

„Egy férfi nem hagyhatja, hogy egy nő parancsolgasson neki.”

„Szerintem egy férfi nem engedheti meg, hogy egy nő mondja meg neki, mit tegyen. A férfinak kell döntenie.”

„A nőkkel nem lehet ésszerűen bánni. Sokkal befolyásolhatóbbak, mint a férfiak. Szerintem érzelmileg gyengébbek a férfiaknál.”

„Tényleg féltékeny vagyok, de csak azért, mert a feleségem

fontos nekem. Rajta kívül nem érdekel más nő.”

Mivel indokolják a nők, hogy „maradnak”?

Az alábbiakban összeállított lista a bántalmazott nők indokaiból idéz, akik arra próbáltak magyarázatot adni, miért maradtak a bántalmazó kapcsolatban:

ANYAGI FÜGGŐSÉG: „Ki tartana el engem és a gyerekeket? Nincs jövedelmem, a saját fizetésemből nem tudnánk megélni.”

FÉLELEM AZ EGYEDÜLLÉTTŐL: „A férjem azt mondja, hogy még

egy számlát sem tudok egyedül befizetni. Mihez is kezdenék

egyedül?”

SZERELEM: „Szeretem a férjemet, hiszen azért mentem hozzá.

Amikor nem erőszakos, akkor nagyon jó ember.”

HŰSÉG: „Ez nála valami betegség. Ha béna vagy rákos lenne,

akkor sem hagynám el.”

IDENTITÁS: „Képtelen vagyok úgy élni, hogy nincs mellettem

férfi. Félembernek érzem magam. Mi értelme egyedül az életnek?”

TAGADÁS: „Annyira azért nem rossz a helyzet. Más nőknek

sokkal nehezebb.”

KÖTELESSÉGTUDAT, VALLÁS: „Amikor hozzámentem, azt ígértem, hogy mellette maradok, amíg a halál el nem választ.”

SZTEREOTIP NEMI SZEREPEK: „Ez a nők sorsa, én sem kívánhatok

jobbat.” „A feleség dolga összetartani a családot.”

BŰNTUDAT: „A férjem szerint én vagyok a házasságunk megromlásának az oka. Miattam van olyan sok problémánk.” „Biztosan az én hibám.”

A nő eleinte marad, mert:

ƒ Szereti a férfit.

ƒ Hisz abban, hogy a férfi megváltozik.

ƒ Azt hiszi, hogy ha megteszi, amit a férfi akar, akkor elkerülheti, vagy legalábbis csökkentheti annak erőszakosságát.

ƒ Azt hiszi, maradásával meggyőzheti a férfit a szerelméről, és akkor a férfi nem lesz féltékeny.

ƒ Azt hiszi, az ő kötelessége összetartani a kapcsolatot.

ƒ Azt hiszi, észérvekkel meg tudja győzni a férfit.

ƒ ƒ Szégyenkezik, és inkább nem keres külső segítséget.

GAZDASÁGI (ANYAGI) ERŐSZAK: A bántalmazó nem engedi,

hogy az áldozat dolgozni járjon, saját pénze legyen, illetve ha saját keresettel rendelkezik, azt elveszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, a közös néven levő céggel (bt., kft.) zsarolja, minden kiadást, amire az áldozat pénzt kér, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik az anyagi erőforrásokkal, ezzel az áldozatot (és a gyerekeket) „relatív szegénységben” tartva.