Férfi-női szerep? (picit hosszú)
Ugy érzem a mai világban nagyon frusztráló nőnek lenni...nekem kicsit sok amit a nőktől elvárnak. Gondoljunk csak bele. Van egy pár, mindketten dolgoznak, viszont a nőnek még otthon el kell végeznie a házimunkát is (igen, sokan fogják azt irni, hogy a házimunkát meg kell osztani, de tudjuk, hogy ez nem igy megy, biztos vagyok benne, hogy nem fifti-fifti arányban van ez elosztva, és a férfi nem áll oda főzni, vasalni, takaritani nap mint nap, mosni meg ugye nem egy nagy dolog...)
Aztán születik egy gyerek, a nő 2 évig otthon van vele, ami 24 órás meló, de emellett a házimunkát is el kell végeznie, csillogjon-villogjon minden, meleg kaja minden nap...Eközben a nő mégis rosszul érzi magát, mivel csak a férfi hozza haza a pénzt, tehát ő a "főnök", igy a férfi fáradtan meló után már ne csináljon semmit, nyugodtan kimehet a haverokkal meginni egy sört. A nő ugyanezt nem teheti meg...
Növekszik a gyerek, a nő visszamegy dolgozni és most már napi 8 órát dolgozik és közben gyereket is nevel, mert azért valljuk be, ez is még mindig inkább a nőre hárul...
Ja, és mivel már nem divat a házasodás (a férfiak szerint), ezért arra sem méltatjuk a nőt, hogy mindezek mellett feleségul vegye...
Mi a véleményetek? Érdemes gyereket szülni, és igy élni? Annyira fárasztó a mai világban egy nőnek, hogy bele sem tudok gondolni...amint elképzelem, hogy mi lenne ha férfi lennék, picit ellazulok, megnyugszik a lelkem, mert nekik annyival de annyival könnyebb... :(
legyél válogatós.
csak olyan pasival tervezz, aki normális, aki ugyanúgy kiveszi a részét az otthoni munkákból is. ha kevesebben ugyan, de vannak olyanok.
azért nagyon sok ma már az olyan ffi, aki segít a háztartásban, és neveli a gyereket is. Bőven lehet ilyet találni.
Aki meg EMIATT vagy LÁTSZÓLAG EMIATT örül, hogy nincs párja, gyereke, az szánalmas. valójában önmagát próbálja nyugtatni és dédelgetni.
Ez kb. olyan, mintha egy éhező ember azzal vígasztalná magát, hogy legalább nincs túlsúlya (miközben ölni tudna egy falat kajáért).
Szerintem nem szabad ennyire általánosítani, mert emberfüggő.
Volt egy exem, akivel szépen alakult minden, de egyszer elkezdte mondogatni, hogy klasszikus családmodell, nő helye a konyhában...nem sokkal később szakítottam, mert ez nem az én világom.
A férjem nem így gondolkozik, ő segít mindenben. Közös gyerek még nincs, de neki van egy. A volt nejével úgy nevelték, hogy az ment dolgozni, aki éppen jobb fizetést kapott, a másik maradt otthon a gyerekkel (a szoptatási időszak után), így néhány évig szakaszosan ő volt HTB. Főzött, pelenkázott, etetett - a mai napig szoros a kapcsolata a lányával, de nem telepszik rá a már kamaszkorú gyerekére.
Nekem is mondta, hogy ha lesz gyerek és úgy alakul,hogy én keresek jobban, akkor ő fog otthon maradni. A szoptatási időszakot természetesen nem tudja átvállalni, de utána már bármelyik szülő alkalmas a gyerek ellátására.
Szerintem a férfi és női szerepeket inkább úgy kellene értelmezni, hogy érzelmileg a nő gyengédebb, a férfi pedig határozottabb, céltudatosabb. Én akkor érzem felborultnak a szerepeket, ha a férfit kell mindig bíztatni, bátorítani, vagy ha a nő viselkedése túlzottan tekintélyt parancsoló.
A feladatok megosztásában annyiból van női és férfi szerep, hogy egy nő az alkatából adódóan nem fog 100 kg-os bútorokat mozgatni. De egy férfi nem kevésbé férfi, ha porszívózik vagy mosogat.
Kiharcoltátok a női egyenjogúságot a politika, munka terén és még egyéb területeken.De lehetne megint a régi rendszer, mikor a nőnek a konyhában és gyerek mellett a helye,másba nincs beleszólása,más dolga nincs.
Na melyik lenne jobb? Ha az utóbbi,akkor jön a lázadozás hogy mi ez a megkülönböztetés.
De ha neked megfelelne, akkor irány fekete-afrika ahol nagyjából ez a felállás.
Egy férfi
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!