Párom vagy gyerek? Vagy most baba vagy soha! (nem szeretném részletezni, betegség és dokik mondták) A párom nem szeretne. Mit tegyek?

Bocs de nem te vagy az aki 21 éves se végzetséged, se munkatapasztalatod, nincstelen vagy, és bármikor kiujulhat a betegség?

Kövezenek meg de én már akkor is azt gondoltam hogy a ilyen élethelyzetbe felelőtlenség a gyerek vállalás.

Ahogy olvastam a válaszokat, azért párszor elkerekedett a szemem egyes hozzászólások láttán...

1. Mi az, hogy a pasik jönnek-mennek? Hihetetlenül szánalmas, amikor egy nő csak a spermadonort látja a férfiban... Tudjátok, a normális nők szerelemből kötelezik el magukat, nem azért, hogy legyen aki felcsinálja őket.

2. Maradjon terhes véletlenül? Hát ezzel aztán minden megoldódna...Mindjárt 3 ember életét is elcseszné vele: a sajátját, a párjáét és a gyerekét is.

3. Hagyja ott, és szüljön gyereket egy másik férfitól... Mintha ez csak így menne... A kérdezőnek MOST kellene teherbe esnie, hát nem tudom hol találna olyan férfit, aki azonnal belemenne a gyerekvállalásba... Ráadásul ugye nem mindenki spermadonort akar, és egy normális kapcsolathoz is idő kell.

4. Szerintem egyáltalán nem görény a párod kérdező, én nem gondolom, hogy átvert volna. valószínűleg 1-2 évvel ezelőtt még úgy gondolta, hogy ha mire odakerül a sor, megérik a dologra. De közben már egyszer teherbe estél, lehet akkor megijedt. Talán akkor gondolt bele igazán, hogy mit vállalt, és akkor tudatosult benne, hogy mégsem áll készen erre. Nem hibáztathatod, mert ő megpróbálta, de őszintén, 1-2 éves kapcsolatba még nem szoktak gyereket vállalni. Jó nem azt mondom hogy nincs rá példa, de azért a párok általában több időt hagynak maguknak a gyerek előtt. Szerintem nem fogsz olyan férfit találni, aki rábólintana, hogy azonnal, vagy 1-2 éven belül gyereket vállal veled, úgyhogy ennek fényében a helyedben én a szerelmet választanám, és nem erőltetném a dolgot.!

Nem tudom, Kérdező, ha nekem lenne ennyire fontos a gyermekvállalás, és a párom azzal hitegetett volna, hogy részéről rendben van, de aztán meggondolná magát olyankor, amikor már majdnem késő... az ilyen párral én mindenképpen szakítanék, akkor is, ha már mindegy, ha már eldőlt, hogy soha többé nem lehetne gyerekem, sőt akkor főleg, mert nem akarnám egész életemben annak az embernek az arcát bámulni éjjelente, aki _tudatosan_ megfosztott az utolsó esélyemtől, hogy saját gyermekem lehessen, csak azért, mert neki úgy volt kényelmesebb.

Lehet neki kifogásokat keresni, én nem akarom őt elítélni, egyszerűen csak én nem tudnék tovább vele élni, ha ilyet tett velem.

És ha szakítasz vele, ki tudja, még az is lehet, hogy találkozol az igazi Igazival. Nem hangzik túl reményteljesen, de ha végiggondolom azokat az ismerőseimet, akik már évtizedes nagyságrend óta együtt vannak és (már amennyire én meg tudhatom kívülről ítélni) jól működő házasságban élenk, többségükben tudták már az első hónapokban, hogy ez az az ember, akihez hozzá akarják az életüket kötni (pedig egyiknek sem az első hosszú, sok éves kapcsolatáról volt szó). Az én szüleim például a születésem előtt egy évvel még nem ismerték egymást. Most is együtt vannak.

De ha nem találkozol vele mégsem... nos, én a helyedben akkor is inkább lennék gyerek nélkül egyedül vagy gyerek nélkül egy később megtalált "igazi" párral, mint együtt olyannal, aki úgy elbánt egy dédelgetett álmommal, ahogy a te mostani párod.

De ez én vagyok, a te kapcsolatodat és a te párodat, meg főleg a te "prioritásaidat" te ismered igazán.

Ennyi szívtelen,érzéketlen embert egy rakáson!Akkor is ezeket váaszolnátok,ha Ti lennétek ebben a helyzetben?Gondoljátok bele magatokat,és tegyétek a szívetekre a kezeteket,valóban inkább lemondatátok egy kisbabáról,annak tudatában hogy talán soha többet nem lehet?Kétlem,hogy így tennétek!!!

Kedves Kérdező,Én emlékszem Rád,nem régiben már írtál a betegségedről.Akkor is,és most is azt gondolom,hogy ne mondj le a gyermekvállalásról,mert a szíved fog megszakadni pár év múlva,vagy sok év múlva,ha most nem lesz babád..Mégegyszer próbálj meg beszélgetni a pároddal,de ha nem szeretne Veled közös babát,akkor lépned kell.Hidd el,fogsz olyan társat találni,aki akár pár hónap múlva is vállalna Veled kisbabát!

Én tiszta szívből kívánom Neked,hogy mihamarabb anyuka legyél,és meggyógyulj!Nagyon sok erőt,kitartást,boldogságot kívánok!Nagyon örülnék,ha továbbra is hírt adnál magadról,hogy alakul a sorsod.

Miért hiszitek azt, hogy a pasi a szemét? Lehet, hogy amikor megígérte neki, hogy vállal vele gyereket, akkor komolyan úgy gondolta, csak meggondolta magát. Gondoljatok a régi szerelmeitekre, vagy az ex-férjekre/feleségekre! Őket is szerettétek egykor, holtomiglan-holtodiglan, és akkor úgy is gondoltátok. Változnak az emberek.

A kérdező pedig, bocsássatok meg ezért, de egyre önzőbbnek tűnik. Nem attól leszel anya, hogy szülsz, hanem attól, hogy valakiről feltétel nélkül és szeretettel gondoskodsz. Aki csak a "saját véréről" tud gondoskodni, arról meg megvan a véleményem.