Párom vagy gyerek? Vagy most baba vagy soha! (nem szeretném részletezni, betegség és dokik mondták) A párom nem szeretne. Mit tegyek?

Asztapaszta, micsoda elvek csapnak itt össze...!

A válasz írója 76%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 08:57

Én például nem mondtam, hogy a pasi szemét, csak hogy ezek után biztosan nem tudnék jó szívvel vele maradni, mert megfosztott valamitől, ami nekem nagyon fontos lett volna. Nem csak úgy véletlenül, hanem tudatosan, illetve... gyilkosságra mondják, hogy "eshetőlegesen".

Bántani nem csak bántó szándékkal lehet valakit. Nekem volt például olyan pasim, aki minden rossz szándék nélkül képes volt brutálisan megbántani azokat, akik szerették - engem is. Általában nem lehetett neki még elmagyarázni sem, mi volt a bántó abban, amit csinált vagy mondott, de ettől még nem lett kevésbé durva, amit művelt.

Akárhogy is nézzük, ez a pasi épp arra készül, hogy elvegye az utsó lehetőséget a kérdezőtől a saját gyerek vállalására, valószínűleg nem érzi magát ettől hibásnak, ő nem szeretne, ezért ő nem vállalja, meggondolta magát, mindenki tévedhet stb. - meg lehet őt érteni, hogyne, de ettől még a kérdezőnek nem lesz gyereke.

Ez olyan, hogy ha valaki alkoholista, arról sem igazán tehet (nem jobban, mint a kérdező párja arról, hogy nem akar gyereket vállalni), a párjának mégis azt javasolná a legtöbb ember, hogy hogyha zavarja az alkoholizálás, és az illető nem akar vagy nem tud változtatni, akkor lépjen le, akármilyen szerelmesnek is érzi magát pillanatnyilag, nem is beszélve arról, hogyha még csak nem is szerelmes...

Vszeg durvának fogod ezt a hasonlatot találni, mert szerinted az alkoholizmus "rossz dolog", a fiatalkori gyermeket-nem-vállalni-akarás meg "jó dolog".

De szeretném, ha észrevennéd, hogy ez csak a te nézőpontod.

A kérdező számára a gyereket-nem-vállalás egyértelműen "rossz dolog", mint ahogyan a változtatni nem is szándékozó alkoholista számára meg könnyen lehet, hogy az alkoholizmus "jó dolog".

A te olvasatodban a kérdező akar valami "rossz dolgot" ráerőltetni a párjára, a kérdező olvasatában viszont ez épp fordítva van. És pont azért raktam ezeket a dolgokat idézőjelbe, mert alapvetően szubjektív, hogy kinek mi a rossz és mi a jó, mi az, amit mindenképp szeretne az életében, és mi az, amit mindenképp el szeretne kerülni.

Nem vagyok biztos benne, de ha te voltál az, aki szerint elítélendő, ha valaki mindenáron "saját gyereket" szeretne, meg önzés, akkor még azt is szeretném megjegyezni (ha nem te voltál, akkor annak szól, aki ezt írta), hogy azért álljon már meg a lakodalmas menet, az, hogy egy nő gyereket szeretne szülni (lehetőleg saját gyereket), az egyik legelemibb és legtermészetesebb emberi ösztön, vágy. Mint a szexualitás utáni vágy. Van, akiből hiányzik, vagy gyengébben van meg, de ettől még a többiek, akik nem tudnak róla lemondani, hadd ne legyenek már lenézve, elítélve, bűnösnek, erkölcstelennek titulálva.

Üdv

23.59

Természetesen lehet gyermeket örökbefogadni is, de azért azt mindenki tudja, hogy a kettő nem ugyan az.

A válasz írója 76%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 13:28

Ez egy nagyon csúnya előítélet ám, hogy egy nem tökéletes családban, meseország csillogó tapsifüles nyuszijai közt felnőtt gyermek úgyis lelki sérült lesz, méghozzá olyan szinten, hogy inkább már meszületnie sem érdemes.

Legtöbbünk nem a csillogó tapsifülek közt nőtt fel, többségünk mégsem vágyik arra, hogy bárcsak sose született volna meg, legfeljebb életünk egy-egy brutális pillanatában.

Tudom, hogy ez egy bevált érv például az abortusz mellett is, és pont azért nem is akarom nagyon "földbe döngölni", mert ha valakinek a lelkiismeretét ez nyugtatja meg, miután túlesett rajta, akkor nyugtassa magát ezzel, vagy bármi mással, illetve ha valaki úgy gondolja, hogy ő márpedig csak úgy akar gyereket, ha tökéletes tapsifüleket tud neki biztosítani, akkor lelke rajta...

_DE_

azért nehogy már másokat azzal a szöveggel akarjatok lebeszélni a gyermekvállalásról, hogy amíg valaki nem tud biztosítani minden feltételt az általatok elképzelt tökéletes gyerekkorhoz, addig úgy is csak lelki nyomorékot szülhet - mert ez _nagyon_ _nagyon_ _nagyon_ _nagyon_ nem igaz.

Csak gondold végig az ismerőseidet, hogy hány olyan van köztük, akinek nem volt tökéletes gyermekkora, mégis értékes ember lett belőle, aki szeret élni. Az enyémek közt nagyon sok van.

Én csak felvázoltam egy lehetőséget. Azt nem mondhatod, hogy ez nincs benne a pakliban. De igenis egy apa hiányozhat nagyon egy gyerek életéből.

"mert ha valakinek a lelkiismeretét ez nyugtatja meg, miután túlesett rajta, akkor nyugtassa magát ezzel, vagy bármi mással"

Viszont ítélkezni nincs jogod. És jobb sem vagy senkinél. Én sem.

Én azt nem értem, hogy miért kell mindenképpen rossznak titulálni a fiút. Ahogy valaki írta, annyian fogadtunk örök hűséget, és ma már rég mással vagyunk, mást szeretünk, másnak fogadunk ezt azt, amit holnap felrúgunk. Nem azért mert rosszak vagyunk, hanem azért mert EMBEREK vagyunk.

Nem csak a kérdező van nehéz helyzetben, hanem a fiú is. Nekem van két fiam, a nagyobb 19 éves, és rohadtul nem örülnék ha a fiamat valaki ilyen helyzetbe hozná. 22 évesen nem érett egy férfi az apaságra, főleg ha mondja is ezt akkor miért nem lehet elhinni? Az, meg hogy csak csinálja meg a gyereket, aztán mehet ha nem tetszik neki a családi élet, milyen megközelítés már? Talán, feltételezzük, hogy neki is vannak érzései. Hagyja ott a gyereket, mert a lánnyal nem élnek jól? Csináljon úgy mintha semmi köze nem lenne a gyerekhez? Én a kérdező helyében inkább spermadonortól szülnék egy gyereket, ha már mindenképpen akar, és nem kényszerítenék senkit lelki terrorral az elképzeléseim megvalósításához. Arról már úgyis lekésett a lány hogy egy szép gondtalan család induljon itt el.

Másrészről meg az a véleményem, hogy annyian vagyunk a földön így is, nem önzőség CSAK azért szülni, mert én anya akarok lenni? ÉN, ÉN, ÉN, és megint csak ÉN. Önző hozzáállás. És a gyerek? Ha beteg lesz, ha ugyanazon kell végig mennie mint az anyának? Vagy még rosszabbon? Ezt az anya majd végig nézi, és örül, hogy milyen jó hogy gyerekem van? Egy gyereket arra HASZNÁLNI, hogy meggyógyítson ENGEM. ENGEM, ENGEM, ÉS MEGINT CSAK ENGEM.

Szóval sok a kérdés. Nyilván a kérdező fog dönteni, de én a fiú helyében nagyon nagyon messzire menekülnék ez elől a lelki terror elől. Másrészt összeköltözni egy hónap után, amikor még csak a szerelem rózsaszín köde van a fejetekben semmi más. Ebből is látszik hogy éretlenek vagytok, a fiatalságod és naívságod következményét szívod. Te is hibás vagy nem csak a fiú. Tehát egy egy ha már hibást keresünk.

Dönts ahogy jónak látod, de kérlek ne csak a magad szemszögéből nézd a dolgokat, hanem próbálj meg egy kicsit minden érintett helyzetébe bele helyezkeni picit, utána dönts. 37/nő

Kedves Kérdező!

történt azóta valami az ügyben? meg van még ez a pasid? :)

Kedves előző! persze hogy nem rossz ember a pasi ha azt mondja hogy ő ezt még nem akarja. de akkor a kérdezőnek ő nem a megfelelő partner. Azt hiszem ezzel mindenki egyetért.