Mit szólnátok ha menyetek nem engedné hogy a facebookra tegyetek fel képeket az unokátokról?

Tulajdonképpen azoknak mutogatsz kéretlen fotókat akik nem akarják látni kapcsolódva az előttem szólóhoz. Mert aki kíváncsi az unokád fotójára annak megmutatod élőben a többinek meg mi értelme?

Iskolában tanítok és a szülőket minden tanév elején megkérdezzük, -e ahhoz, hogy az iskola honlapjára, Facebook oldalára kikerülő posztban a gyerekéről készülhessen-e fotó, versenyeredmények, iskolai programok stb. A szülők írásban nyilatkoznak erről. Én el szoktam mondani a szülőknek, hogy a gyereket is kérdezzék otthon és vegyék figyelembe az ő kívánságát, mert van olyan, hogy a szülő szeretne vele büszkélkedni, hogy milyen ügyes a gyermeke, de a nebuló nem szeretne fényképen látszódni. Gondolj bele, hogy milyen káros lelki következményei lehetnek annak, ha egy gyereket akarata ellenére mutogatunk a nyilvánosság előtt.

Az újszülött -kisbabás fotókkal meg az a baj, hogy noha a pici még nincs tudatában és nem tud tiltakozni, abba sokan nem gondolnak bele, hogy ha ezek a képek fenn maradnak, mi lesz később, pár év múlva, amikor a gyerek már nagyobb és saját maga régi képeivel fog találkozni a neten, nem biztos, hogy örülni fog...

Mit szólnál ahhoz, ha fényképezgetnélek össze-vissza, és mutogatnám a képeket rólad az engedélyed nélkül?

Csak mert büszke vagyok, hogy milyen jó fotókat készítek. De pl. egyáltalán nem veszem figyelembe a te szempontjaidat. Konkrétan leszarlak?

Tegyünk félre minden aggodalmat, ami amúgy sokszor jogos, és csak annyit vegyünk figyelembe, hogy a szülőknek van joguk dönteni arról, hogy hozzájárulnak-e a képek közléséhez, vagy sem, és te semmibe akarod venni a jogukat. Te akkor nem ugyanazt érdemelnéd úgy a sorstól általában?

Másik megközelítésből megéri mérgezni ezzel a kapcsolatod a menyeddel, ill. feszültséget generálni a házasságukban, vagy ha mélységes egyetértés van ebben köztük, akkor a fiaddal szemben is?

Végezetül a nagy kérdés: milyen szükségletedet akarod valójában ezzel a cselekvéseddel kielégíteni? Talán lenne ahhoz célravezetőbb, jobb megoldás is.

Ha pedig annyira kényszeres facebook feltöltő vagy, hát tölts fel magadról, növényeidről, állataidról, tájképekről, nyilvános eseményekről fotókat, de az unokádat, és azt, akik nem járulnak hozzá, azokat hagyd ki ebből. Szerinted nem jobb a békesség? Én lehet, hogy sok ilyen eset, helyzet után nem szívesen, vagy egyáltalán nem bíznám a gyerekemet a felügyeletedre, és ha együtt lennénk is, feszült lenne a légkör, és persze képet se kapnál.

A bizalom szerintem többet ér a facebook megosztásnál, néhány lájknál.

És még egy érv, ami nem hangzott el:

Ami nem került ki, később, ha a szülők is akarják, még kikerülhet, de ami kikerült, az már fent van a neten, és az nem felejt.

Nem tudom, hogy tisztában vagy-e azzal a szabállyal, hogy a facebookra feltett képeknél engedélyt adsz a Facebooknak, hogy a képekkel azt csináljon, amit akar. Eladhatja, megoszthatja stb. és ekkor már nem tehetsz semmit ellene. Na meg ott a mesterséges intelligencia, az is érdekes dolgokat tud készíteni a fotókkal, és nyilván a beérkező fotókat se néhány emberke válogatja, hanem a mesterséges intelligenciával pikk-pakk válogatják tematika, minőség stb. szerint, és ami fent van, az fent van, még akkor is, ha te később meggondolod magad, és törlöd a képet, vagy akár a profilodat is.

Megismétlem a kérdést:

Megér pár lájk annyit, hogy feláldozd a bizalmat és a családi békét, szélsőséges esetben ne bízzák rád az unokát, és ne kapj róla fotót se?