Elvárható-e, hogy a hugomat befogadjam a lakásomba egyetemi tanulmányai alatt?

A helyzet az, hogy Budapesten élek a családommal. Feleségem van és egy kidfiam. Egy háromszobás lakótelepi lakásban élünk. A szüleim és a hugom vidéken élnek, 100+ km-re a fővárostól. Hugi idén érettségizik és szeretne idejönni tanulni. A szüleink kitalálták, hogy ez mennyire praktikus, mert nálunk pont három szoba van és akkor el is fér majd, akkor a lakhatással nem kell majd bajlódniuk. Már akkor is mondtuk, hogy ezzel inkább ne számoljanak, mert nekünk ez nem lenne kényelmes. De mindezt konkrétan kijelentették, meg sem kérdeztek arról, hogy ebbe belemegyünk-e. Most hétvégén, amikor meglátogattuk őket, akkor megint előjött a téma és anyám már konkrétan azzal jött, hogy a hálószobát, vagy a gyerekszobát kapja-e meg majd. Mi meg mondtuk, hogy álljon meg a menet, mert már korábban is mondtuk, hogy keressenek erre valami megoldást, mert nem fogjuk felrúgnii miattuk a megszokott családi életünket. Természetesen anyámtól jött a szent beszéd, hogy a családnak össze kell tartani és miért kéne kollégiumba mennie, vagy albérletet fizetnie, hogyha nekünk ott van a "nagy" háromszobás lakás. Ő tényleg úgy gondolja, hogy kötelességem lenne befogadni őt. Tényleg elvárható lenne tőlem, hogy a hugomnak biztosítsak egy szobát magunknál, csak, mert ugyanabban a városban akar tanulni, mint ahol én lakom a családommal?