Ezt most csak én látom rosszul? Szerintetek ez, hogy normális?

A barátommal évek óta együtt vagyunk és közösen tervezzük a jövőnket,életünket(bár még tanulunk és külön élünk),de már most megakadunk néhány alapdolgokon.A barátom kijelentette,hogyha összeházasodunk,akkor alapnak veszi ,hogy a pénzügyeket ő irányitsa,vagyis mindig nála legyen az összes pénz(mindkettőnk fizetése)és ő abból gazdálkodik,hogy mire lehet majd költeni.Kijelentette mindig lesz nálam egy kevés pénz,de amúgy ha valamire költeni szeretnék,tőle kell majd kérnem,mert szerinte egy férfi jobban el tudja dönteni mire lehet költeni,egy nő meg nem.Merthogy a nő az olyan,hogy simán elkölti az összes pénzt...(ami rám mellesleg egyáltalán nem igaz,mert sporolós vagyok,és nem költök hülyeségekre,magamra pláne nem, kozmetikusnál,mükörömösnél se voltam soha életembe,szóval nem vagyok pénzszórós tipus).

Amikor kiakadtam,hogy én ezt igazságtalanak tartom,meg szerintem közösen kellene mindenről dönteni majd,és közösen gazdálkodni azt mondta,hogy rosszul látom,mert az a normális ha a férfi a családfönntartó,és ,hogy szeretné azt érezni,hogy ebbe a dologba ő irányit.

Nem tudom,ezt igy én olyan megalázónak érzem,most akkor nekem majd kuncsorognom kell örökké,ha valamit akarok vagy mi?:s Mert nekem nagyon úgy jött ki...ezzel ,hogy ebbe ő akar majd irányitani.Meg igen, neki nagyra törő céljai vannak,hogy majd mennyi pénzt fog keresni(amit el is fog érni),én pedig gyerekekkel szeretnék majd foglalkozni( bölcsisekkel,vagy óvónőként),ami ugye nem sok pénz,szóval a fizetése magasabb lesz várhatóan,mint az enyém.

Én most igazából megakadtam kicsit,hogy ez most ,hogy a normális? Másoknál ez ,hogy van?Ez igy tényleg normális?