A férfiak miért használják ki a nőket? Sok nőt kihasználnak, vagy annak mindig oka van, ha valakit kihasználnak?

Köszi a kommenteket :).

Oké, akkor nem illünk össze, mert nem ilyen lányt keres. De akkor ezt miért nem közölte akkor és ott, két hónap után, miért kellet még további félévig szórakoznia velem, azt hazudva, hogy kellek neki? Azért, mert nem akart megbántani?:S Hát, sorry, de ez eléggé sántít. Lehet, hogy tényleg nem jött be neki a szex, a viselkedésem, de akkor miért hazudta tovább azt, hogy kellek neki?

Azt én is természetesen tudom, hogy az első három hónapban, ha szakít az egyik, akkor az annak a jele, hogy nem tudott megszeretni, nem tetszettél neki annyira, nem tudta veled elképzelni. Ha nekem is az első három hónapon belül megmondja, akkor azt mondom, hogy oké, nem kellek neki, és kész. Ez így természetes, én is gondolkodtam azért sokat. De valaki egy évig minek húzza a dolgot, hogy megmondja, hogy nem kell a másik? Mert nekem végig azt mondta, hogy kellek neki. Azt tudom, hogy azt kellett volna tennem, hogy megmondani neki, hogy ez így és így lenne jó, ha nem tudunk együtt működni, akkor vége. Én nagyon szerettem, én azért nem tudtam véget vetni neki, de hogy ő miért nem tudott, ezt már nem tudom. Mert nyilván, hogy ő nem szeretett, akkor nem akart volna háromhetente látni, és nyilván akkor többet is akart volna tudni rólam, mint a nevem.

Szal az első három hónapban, ha szakít velem, hát biztos fájt volna valahol, de azért azon egész jól túltettem volna rajta magam. De így egy év után komolyabb lelki sérülések nélkül már ezt nem úszom meg, mert már így is épp elég idegi jellegű bajom van. Azt értem, hogy neki valószínűleg az is mindegy lenne, ha meghalnék, de azt nem értem, miért volt ez neki jó. Hiszen egyértelműen nem a szexről szólt, ha kilencszer láttam egy év alatt.

Hát, elmondom, hogy mi a kihasználás.

Az, hogy azt mondta, hogy szeret, hogy velem akar lenni, és hogy azt akarja, hogy a társa legyek. Amikor mondtam neki, hogy ha nem akar engem, akkor mondja meg, akkor folyton az van, hogy de én neki kellek, meg így szeret, meg úgy szeret. Közben a viselkedéséből világosan látszik, hogy nem. De igen, a szexet hívom kihasználásnak. Az színtiszta kihasználás volt, semmi más, mert én szerelmet kértem tőle, és nem szexet, és ő azt ígért nekem, de soha nem adott szerelmet nekem. Van neki szerintem egy társa. És lehet, hogy zavarosnak tűnik, amit írok, mert az is. Ezt még nem is nagyon írtam le sokszor, mert naivan hangzik, de szerintem nem volt sok szeretője, mert én általában elég kedves vagyok és őszinte, és általában engem szeretnek a férfiak, és ezt ne értsétek félre, nem vagyok egy feltűnő szépség, csak megvan bennem az a női alázatosság és kedvesség, ami sok nőben nincs meg, és elég békés természet vagyok. Sok persze a hibám, de általában jól jövök ki az emberekkel. És én is gondoltam arra, habár mondom, ezt nemigen mondtam még ki, hogy lehet, hogy én ragadtam magammal, már volt ilyen, de egy független fiúval. Ő persze a kezdetektől becsapott, mert azt hazudta, hogy független, holott társa van, de lehet, hogy annyira megtetszettem neki, hogy még ezt is eljátszotta. Affelől nincs kétségem persze, hogy nincs bűntudata. Habár ez komplexebb:S, sajnos:S. Azt hiszem, hogy az elején még láttam rajta a bűntudatot:S, de a vége felé már nem, néha a vége felé már azt hittem, hogy maga is elhiszi azt a sok hazugságot, amivel áltatott engem, azt a sok irtó hazugságot, maga is elhiszi, hogy szeret engem. Pedig lehet, hogy csak magammal ragadtam, mert én őszintén szerettem őt, nem beszélek be semmit magamnak, én ha nem szeretek, akkor nem mondom, hogy szeretek. Ritka az, amikor én szeretek, de azt elég nagy hévvel teszem. Azt gondolom, hogy kicsit ő is kezdett ebbe beleőrülni. Már annyira nem zavaros minden. Én nem érdekeltem őt igazán, egyszerűen nem normális.

De az egészen biztos, hogy kihasznált. Már hogy ne lenne kihasználás az, amit csinált... Én sose szerettem a szexkapcsikat, én egy komoly kapcsit akartam, és ő belerángatott abba, hogy a szeretője legyek... Csak szexet akart tőlem, én meg szerelmet tőle, csak épp nem hozta a tudomásomra, hogy ő sose szeretett, és hogy sose akart tőlem többet. Najó, valójában szeretett, azzal a lángolással az elején, azt hiszem, csak később már egyáltalán nem szeretett. Szerette a testem, ahogy egy fiú fogalmazott, de engem még csak nem is ismer. Az, hogy állandóan fenyegetőzik mindenféle dolgokkal, anyám szerint azért volt, mert ő akart a domináns lenni, és meg akarta mutatni, hogy ő valaki. De már ez sem ijeszt meg. Soha nem akartam megalázó szexkapcsolatba kerülni, és ő belerángatott egy ilyen kapcsolatba, és ráadásképpen nője is van. Az egész úgy szörnyű, ahogy van.

De ez kihasználás. Meg bunkóság, meg önzőség. De én akkor is szeretem őt, és ezt se értette meg, hogy én úgy szeretem, ahogy van. Nem biztos, hogy eltűröm a dolgait, de akkor is szeretem, nem kell hazudnia. De ő mindig hazudott, és egyre többet, néha olyan dolgokban, hogy félelmetes. Tényleg nem érdeklem, csak magammal ragadtam, azt hiszem, és beleforgattam én ebben az egészbe. Pedig sose akartam azt. De majd lesz más. Az élet megy tovább, és ezt úgyse dolgozom fel sose.