Mi (volt) az a családodra jellemző dolog, amire gyermekkorban azt hitted, hogy normális, aztán később kiderült, hogy nem az, hogy máshol nem úgy van?

Apám részegen - majd később már józanul is - rendszeresen a mosdókagylóba, zuhanytálcába végezte a folyó ügyeit (mivel a WC-be nem talált bele), és a kádba okádott. Iszonyatos bűz terjengett állandóan a fürdőszoba környékén, emiatt nem szerettem bejárni tisztálkodni.

Nem mintha a szüleim egyébként fontosnak érezték volna, hogy tisztán, ápoltan járjak az iskolába. Ennek már sok éve, de örökké szégyenkezni fogok emiatt.

Szenteste napjának délelőttjén részegen kiverte az ablakot a nappaliban. Sokkal hidegebb nem lett bent a házban, mert amúgysem volt rendes fűtés.

10-11 évesen csak egy vékony kabátom volt télre, aminek tönkrement a cipzárja. Abban kellett fagyoskodnom tavaszig, nem kaphattam másikat helyette, "nincs pénz" címszóval... persze borra meg cigire mindig volt.

Sok mindent tudnék még mesélni - Túrázoo kommentjeit mintha egytől-egyig én magam írtam volna -, de nem szeretnék visszaemlékezni, ennyi elég is volt. A legrosszabb az egészben az, hogy ezek a gyerekkori "élmények" örök életemre megnyomorítottak, soha nem lehetek teljes értékű ember. Ahogy gyerekként irigykedve néztem azokat, akiknek normális családja, háza, szerető szülei vannak, úgy felnőttként is ugyanígy nézek titkon irigykedve a szerencsésebb sorstársaimra, akiket nem tettek tönkre gyerekként, vagy elég erősek voltak ahhoz, hogy ép ésszel kibírják, amik akkor történtek.

Na igen.ém is nagyjából túlélték gyerekként...

Kaja sosem volt elég, előfordult hogy kéregettem reggeli kiflire....kisgyerekként....azt hittem minden gyereknek kuss a neve otthon és csak pislogtam az osztálytársaimon, milyen kiegyensúlyozottak. Most esik le, hogy ez a fura érzés, szorongással mai napig bennem van. Hogy nem értettem, engem miért nem szeretnek. Aztán megkaptam hogy hülye vagyok még ronda,és ezt el is hittem. Persze a suliban sem könnyítették meg a dolgom, sőt egyszer maga az osztályfőnök borította ki a táskám tartalmát hogy megmutassa milyen retkes vagyok...

Talán a legrosszabb minderre rájönni volt.

Boldogok. A lelki szegények. Vagy nem.....

A mai napig dührohamaim vannak, ha igazságtalanságot tapasztalok, nemrég is brutálisan helyre tettem egy idióta sofőrt (nem úgy), pedig alapjáraton nyugodt ember vagyok, tele szeretettel....remélem egyszer sikerül majd végleg ledobnom magamról ezeket a béklyókat!

Minden kedves hasonszőrű kommentelőnek kívánom, hogy legyen csodálatos, boldog élete!

81

Te értelmezed félre a válaszokat.

88, miért? Úgy szól a kérdés, hogy mi az, amit gyerekkorodban normálisnak hittél, aztán kiderült, hogy máshol nem úgy van.

Most itt akkor az összes válaszoló úgy gondolta gyerekkorában, hogy minden gyereket vernek, minden más gyerekkel durvák a szülei, mindenkinek iszik az apja? Nem hiszem. Itt egyesek már az egész gyerekkorukat leírták, de csak sorolják a sérelmeiket, már szó sincs arról, hogy ők ezt normálisnak hitték, és utólag jöttek rá, hogy máshol nem az.