Mi (volt) az a családodra jellemző dolog, amire gyermekkorban azt hitted, hogy normális, aztán később kiderült, hogy nem az, hogy máshol nem úgy van?

Én azt hittem, mi átlagos pénzügyi helyzetben vagyunk, de valójában elég szegények voltunk, csak a közvetlen környezetemben más családok is hasonlóan éltek, így nem tűnt fel. Egy pici, másfél szobás lakásunk volt, 3-an laktunk benne (anya+tesóm), soha semmikor semmiből nem vettünk újat, csak használtat. Én azt hittem sokáig, azt jelenti az "újat venni", hogy nekünk új, de amúgy csak használtan vettünk ruhát, bútort, eszközöket, könyvet, mindent. Sokáig meg voltam róla győződve, hogy az ember 2 módon lehet gazdag, ha bűnöző és korrupt, vagy ha kőkeményen tanul és végigdolgozza az egész életét, meg egy kis szerencséje van. Mivel kőkeményen tanultam, végülis rájöttem, hogy elég ha okosan dolgozik az ember. Most annyi pénzem van, amit korábban hinni se mertem, hogy lesz, mégis a vásárlási szokásaim nagyon hasonlóak maradtak és nehezen tudok erről leszokni, pedig nem szorulok rá anyagilag.

A másik téveszmém a férfiak körül volt. Sokáig teljesen meg voltam róla győződve, hogy egy férfi sem szeret igazán egyetlen nőt se, a gyerekeit meg főleg nem, csak szexelni akarnak, semmi mást. Néha még sajnáltam is, hogy nem vagyok leszbikus, mert irtózatosan vágytam arra, hogy valakivel szerelmes kapcsolatban legyünk, de őszintén hittem, hogy ilyen férfi-nő között igazából nincs, csak filmes fogás, és a férfiak csak egy darabig szeretnek a nővel lenni, amíg szexelnek, aztán idővel mind elhagy. Na hát ez sok jó pénzembe került a terápián. (És igen, ki lehet belőle következtetni, hogy milyen a kapcsolatom - pontosabban annak teljes hiánya - az apámmal.)

Ugh, vannak itt durva dolgok.

Nekem csak annyi, hogy normalis volt a hetvegen felvasarolni 1-2 talca sutit a helyi sutis nenitol es azt betolni 1-2 nap alatt. Ergo ettem vagy 4-5 fele sutit egy nap... Es ezt minden hetvegen. Ilyen total egeszsegtelen csaladi rituale.

Felnottkent inzulin-rezisztens lettem. Hat nem csoda, mert siman letoltam 1 tabla csokit ultomben. Aztan ezzel lealltam. Nem mondom meg mindig szeretem az edesseget, de nem ilyen elmebeteg mertektelenseggel. Es sokkal de sokkal egeszsegesebben eszem.

Sajnos a feltesom viszont cukros lett... 😢

A masik talan a masok elotti pukizas. Tevenezes kozben stb. apu fokent, neha anyu is elengedte magat, mi meg gyerekek azt hittuk ez oke.

Szerencsere ezt unokatestveremek eleg gyorsan elmagyaraztak mar ovis koromban, hogy nem illik, szoval nem egettem be magam kozossegben. 😬🤦‍♀️😂

Nagybatyameknal az volt a szabaly, hogy amit kiszedsz a tanyerra azt meg is kell enni.

Emlekszem egyutt nyaraltunk a Balatonon a ket csalad. Es reggelinel en eggyel tobb kiflit kentem meg, mint amit kepes voltam megenni. Es ott ultem bepanikolva, hogy mi lesz. Anyukam latta, hogy valami nem oke. Es mondtam hogy nem birom megenni. Mondta hogy jo akkor hagyjam ott. En meg hat de Zsiganak meg kellett ennie, nekem nem? Aztan mondta hogy az Zsigaek szabalya, nem a mienk.

Hadd ne mondjam Zsiga es Berni felnottkent erosen elhizottak...

132. es 133. vagyok.

Meg a jatekok voltak azok, amikre azt hittem, hogy normalis, hogy mindenkinek annyi jateka van, mint nekunk. Brutalis mennyiseg volt. Ha az oviba jott valami uj dolog, akkor azt otthonra is meg kellett venni. Emlekszem volt amikor anyukam probalta velem megertetni, hogy nem kell nekem valami bizbasz, mert 10 percet fogok vele jatszani. Megkaptam, ugy is lett, ahogy anyu mondta. Akkor kezdtem el gondolkodni rajta, hogy mi is kell nekem igazabol.

Meg 25 evvel kesobb is van rokon gyerekeknel jatek a gyujtemenyeinkbol. 😂😅

Aztan ahogy mentem baratnokhoz akkor lattam, hogy nem mindenkinek van ennyi jateka.

Ez valoszinuleg azert lett igy mert egy unokatesomeknal is hasonlo brutal mennyisegu jatek volt, gondolom mert oda szuletett az elso unoka, akit totalisan elkenyeztettek, de akkor mar a tobbinek is minimum annyit kell adni. Hat az az igazsagos. 😇😇😇

Felnottkent is lett egy nagy vasarlos idoszakom, most meg probalom, hogy minel kevesebb targyam es cuccom legyen, mert fullaszto a sok dolog. Sokmindent kidobtam, eladomanyoztam vagy eladtam. Szerintem mar kevesebb cuccom is van, mint az atlagnak, ha leszamitjuk a meg eladando cimkes dolgokat. 😌

Az en gyerekeimnek nem lesz ennyi jateka. Inkabb befizetek valami kulonorara nekik vagy programokra.

Egyutt etkezes.

Keso tizeneves koromig nem gondoltam, hogy nagyon sokan kulon-kulon idoben esznek a csaladjuktol.

Nalunk mindig mindenki leult az asztal kore, volt, hogy aput bevartuk, ha tovabbtartott a napja. Nagyritkan hazatelefonalt hogy keso lesz, egyunk nelkule. De az esetek 98%-ban egyutt ettunk.

Aztan valaki mondta, hogy ok nem esznek egyutt. Nekem mar csak az is fura volt, hogy akkor kulon-kulon talalnak, meg mosogatnak meg minden. 😳 Meg akkor kesz az etel es akkor nem frissen eszik?

Mai napig nem szeretek egyedul enni. Az egyik dolog, ami idegesitett abban, amikor teljesen egyedul laktam.

Híradó nézés mint program. Minden este az ment beszélgetés helyett. Tudtam, hogy fõleg amikor a sport hírek mennek, nekem csendben kell maradni. Fontosabb volt az, minthogy egymással foglalkozzunk.

Mai napig ez megy a tv-ben amikor este összeülünk a nappaliban, annyi külömbséggel, hogy mostmár a telefonokat is nyomkodjuk közben.

Vendegektol valo felelem nalunk is megvolt. Egy hetig ugyanabban az otthoni cuccban lenni, abban fozni es aludni is. Alsogatyaban maszkalas, heti egyszeri furdes is pipa.

Valoszinuleg ezert lettem piperkocebb, nagyon figyelek a higieniara, ezert persze, amikor otthon vagyok es csinalom az arcapolasi rutinom le vagyok szolva, hogy mit kenegetem az arcom csak rosszabb lesz...

Vizivas hianya, anyamat szerintem sose lattam inni vizet, csak uditot.

Ja, meg mindenkit utal anyam es nagyanyam is utalt, aki jobb anyagi helyzetben van, aki eljar nyaralni, wellnessre. Olyan gunnyal es megvetessel tud anyam is beszelni azokrol, akik pl egy hosszuhetveget wellnessben toltenek, hogy rossz hallgatni. Eletukben nem voltunk kulfoldon nyaralni, kirandulni ugyan sokszor jartunk, de sose voltunk pl. egyutt etteremben... nem volt ra meg az anyagi keret, most mar ugyan meglenne, de mar nem jarnak konkretan sehova.

Ja es a baratok hianya. Se anyamnak, se apamnak nincsenek kifejezetten baratai. Kollegaik vannak, akikkel joban vannak, de soha nem jartak sehova, fiatalkorukban se, igy nekik, foleg anyamnak fura, hogy nekem vannak barataim es eljarok szorakozni is.

Ja es a fozes utalata, anyam gyulol fozni, kb 4-5 fele kajat tud fozni es mindent, ami nem tipik magyaros kaja, elutasit meg fintorog ra...