Miért én vagyok a rossz?

Van egy hét és fél éves kutyám.

A nővérem tavaly októberben szült egy kisfiút, és azóta úgy viselkedik, mintha a kutyának nem lenne itt létjogosultsága. Holtan szeretné látni.

Pedig régen szerette, foglalkozott vele, de most ahogy idejönnek, már hajkurássza, hogy ne menjen az ő vagy a gyereke közelébe. Pedig a kutyával csak annyi a gond, hogy ő is ittvan velünk a szobában.

És velem ordibál, hogy tüntessem el innen a kutyát. Folyamatosan én vagyok lecseszve.

Fel kéne fognia, hogy attól hogy neki mostmár gyereke van, attól még a több mint 7 éve velünk élő kutyának ugyanúgy van itt létjogosultsága. Nem fogok megválni tőle, inkább a halál.

Ő a család kutyája, szóval azt sem értem, hogy miért pont engem cseszeget vele?

Ha meg nem tetszik neki, akkor minek jön át?

Szegény kutya meg persze nem ért semmit, hogy most miért kiabálnak vele, meg miért küldik el..

Miért gondolják azt egyes nők, hogy ha ők szülnek egy gyereket, akkor jobbak meg többek a többi embernél??

Bocsánat, lehet hogy összefüggéstelenül írtam, de úgy felhúzott most is..