Jól tettem, h ezt mondtam, vagy ez azért mégiscsak elég durva volt?

Mamámnak volt egy vidéki háza,amit nemrég eladott 8,5 millióért. Mikor még árulta akkor fennhangon mondogatta h ha sikerül eladni akkor minden unokájának ad 100.000 Ft-ot belőle. Így egyformán mert mindegyiket egyformán szereti.velem együtt 4 unokája van. Én,és a tesóm,meg 2 kisebb unokatestvérünk.(ÉN: 18,tesóm: 23,kisebbek: 5 és 9 évesek)

Sikerült neki eladni ,ezért összehívta a rokonságot,volt nagy eszem iszom,éás oda adta a borítékokat is. Elötte mondta h ezt nekünk adja,mert nagyon szeret minket,és persze mindenkinek egyformán adott-ezt nagyon kihangsúlyozta.

Mikor mentünk el tesómmal és már a buszmegállóba voltunk,megnéztük h mennyi van a borítékba. tesómnak 100.000Ft,nekem meg 15.000ft.

na akkor fogtam, magam,és visszamentem. Oda adtam mamámnak a borítéko9t és megköszöntem h egyformán szeret minket,meg mondtam neki h ezt a kis pénzt inkább tegye el,és vegyen magának vmit-de persze elég gúnyosan mondtam. Meg azt is mondtam h engem most látott utoljára.

Nagyon megsértődtem ez miatt rá,mert oké tudtam h nem igazán preferál,párszor már bebizonyította,de azért ez nagyon undorító húzás volt tőle. Pedig aztán én vagyok az a hülye,aki rendszeresen látogatta,meg segített neki a kertben,hegyen,meg ahol épp tudtam.

Szóval ez az előzmény,az ami miatt történt a kérdésem feltettem.

A mamám hívott h menjek el vele a hegyre,jól jönne a segítségem. Én azt mondtam neki a telefonba,h majd azok az unokái elmennek akiket egyformán szeret,meg h megmondtam h engem el lehet felejteni,és letettem a telefont.

Késöbb tesóm mondta h mama nagyon sírt,mert nagyon megbántottam h nem segítek neki.

Most kicsit bűntudatom van,h így beszéltem vele