Mi lehet a megoldás ha a gyerekem utálja a párom?
Hosszú sztori. 14 év után váltam, nem volt harmadik, nem volt cirkusz, "szépen" váltunk. Fiam 13,lányom 6 éves volt. Egy helyen maradtunk, a gyerekek sokat voltak apánál. 3 év után megismerkedtem valakivel. Összeköltöztünk, házat vettünk, született egy közös gyerekünk. A fiam nem költözött velünk, apjához ment. Nem vesztünk össze, ennek inkább gyakorlati okai voltak és ő akkor a 18at töltötte.
A lányom kamaszodni kezdett és egyre több lett a konfliktus a párom és közte. Igazából hülyeségek miatt. Pl. Rászólt a párom, hogy csendesebben mert alszik a kicsi... Törölje fel maga után a fürdőt... Ne hagyja az ajtóban a cipőjét. De ezekből a piti dolgokból mindig nagy és csúnya osszeveszések kerekedtek. A párom jó ember, nem bántja a lányom, nem is hagynám. De a lányom gyűlöli, nem fogadja el, semmibe nézi. Idén elköltözött az apjához, de nem nyíltan. Először csak hétvégéről volt szó, aztán pár napról, végül egy fél évig nem jött haza. Most két hónapja lakik itthon, de megint áll a bál.
Nem tudom mi lenne a jó megoldás. Ő azt szeretné ha elköltözne a párom ami nyilván nem járható út. Ha a lányom költözik el azt én nehezen viselem, rányomja a bélyegét a mindennapokra és a kapcsolatomra és nem vagyok biztos benne, hogy jó lenne neki. Ha itthon marad depressziós és mindig balhé van. Ez se jó. Nem tudom mit kéne tenni. Tényleg. Mintha választani kéne vagy a párom vagy a gyerekem. És ha csak egy pasiról lenne szó ez nem is lenne kérdés, de ő a párom, a gyerekem apja, egy család vagyunk évek óta. Tehát nem választhatok.
Mit gondoltok mi lenne a jó megoldás?
válasza:40-es, na végre. Teljesen elhűltem, hogy itt sokan úgy tesznek, mintha a lány óvodás lenne vagy mintha a férfi azt várná el, hogy mindennap takarítsa ki a házat helyette is...
Egy felnőttnek és egy kisgyereknek is nyugodtan lehet már szólni, ha ott hagyta a cipőjét az út közepén vagy hogy legyen halkabban, 14 évesnek is abszolút.
30-as, te meg fejezd már be ezt a kilométeres kommenteken keresztüli őrjöngést! Honnan veszed a bátorságot, hogy ilyen hangnemben, mocskolódva, vádaskodva írj egy számodra teljesen ismeretlen emberről, akiről annyit tudsz, hogy szólni mert a saját házában élő 14 éves(!nem kisbaba) nevelt lányának, hogy legyen már szíves feltörölni a kipacsált vizet maga után?
Minek költesz bele itt olyanokat, amikről a kérdező egyetlen betűt sem írt? Hogy mersz olyat írni, hogy fontosabb neki a “szexpartnere”, mint a saját gyermekei? Vegyél már vissza magadból! Miért érzed magad feljogosítva ismeretlen emberek ilyen szintű pocskondiázására?
válasza:Figyelj, ennyi idősen a saját szüleimmel is ajtót csapkodtunk minden kis hülyeségen, onnantól lett normális a kapcsolat hogy elköltöztem egyetemre és mindenki kicsit nyugodott. Lehet hogy nem szereti a gyerekeket (én se szeretem, sose szerettem, vicces volt így kisebb testvérek mellett) és eleve pattanásig feszülnek az idegei mert neki “semmit sem lehet” hogy a kicsi hadd aludjon, bezzeg a “kis szros”, aki ráadásul a párod gyereke (is) ordíthat szombat hajnalban is. Feszült, frusztrált, ilyenkor amúgy is szarminden akkor is ha amúgy anya apa szeretik egymást.
Én 23 vagyok, a szüleim idén váltak. Nem érint jól. Nem lennék nagyon kiváncsi az új párjaikra ha lesz. Ez van, ha ilyen a személyisége nem fog gyökeresen megváltozni csak talán majd enyhülni. Ha az apjánál jó dolga volt, hadd lakjon ott, azzal is rányomod a bélyeget a kapcsolatotokra ha “erőszakkal” magad mellett tartod, ott ahol neki most nagyon nem jó
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:47-es, lehet, ott is vannak olyan szörnyű feladatai, mint a víz feltörlése vagy a cipője elpakolása. Csak ott már nem bújhat ki alóluk azzal, hogy “nem vagy az apám, ne mondd meg nekem, mit csináljak”.
Ilyen alap együttélési normák elvárása miatt én egy percig nem tudom sajnálni a kisasszonyt.
Azért itt egyesekkel elszaladt a ló.
5 éve vagyunk együtt a párommal, közös gyerekünk van, ez nem szexkapcsolat.
Valóban nem tudom kezelni a helyzetet, nem várom el a lányomtól sem, megoldást keresek.
A lányomat már 3 évesen is pszichológushoz kellett vinni, amikor még a válás szóba sem jött, szóval az, hogy vele vannak gondok, nem újkeletű.
A párom nem főnök, nem parancsol. Valaki kérdezte kiálltam e már a lányom mellett a párommal szemben. Természetesen igen. Volt, hogy elvetette a súlykot de azért bocsánatot is kért nemcsak tőlem, a gyerekemtől is.
Nem tűröm el egyiktől sem, hogy csúnyán beszéljen a másikkal.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!