Mi lehet a megoldás ha a gyerekem utálja a párom?

"Az nem opció, hogy apjához költözzön?"

Írja a kérdező, hogy fél évig az apjánál lakott a lány. És két hónapja újra náluk lakik.

(Valószínű apjánál is kitelt a becsülete).

"úgyhogy ha visszaakarod kapni a lányodat ki kell rakd a párod"

Aha. És akkor a mos (saccra) 14-15 éves lány mondjuk 5 év múlva leválik, elköltözik, kérdező pedig a kicsi gyerekét egyedül nevelje fel, és ne legyen társa az életben (egy hisztis p...csa miatt).

Apukának jó pszichomókusnak kell lenni, az tény, viszont Te mint anyuka, egyedül Te tudnál segíteni a kettejük kapcsolatának a megerősítésében.

Ha kell, találj ki dolgokat, milyen szépeket mondott a lányodról a párod, stb.

Vannak kis trükkök, amik működnek ilyen helyzetetkben.

#11: "Valószínű apjánál is kitelt a becsülete" De rég hallottam! Feljegyzem.

Kérdező: Két dolgot tudok elképzelni.

1. Gyerekpszichológus, de ezt már csinálod. Mióta jár? Nem tudom a gyerekpszichológus beszélget-e a szülővel is vagy csak a gyerekkel. Sajnos lehet, hogy a gyerek csak jár a pszichológushoz (mint én egykor), de ott ügyesen terel (öntudattalanul, magának is), tehát nem dolgozik a problémán (mint annó én a felnőtt pszichológusnál), és a pszichológus ezt igyekszik megkerülni (nálam is tette), de még nem sikerült neki (nálunk igen). Ha rendes, akkor legalább ezt a pszichológus megmondja.

Szerintem, ott lesz a megoldás, hogy a válás viselte meg. Elvesztette az apját, talán tudat alatt ezt a te hibádnak tudná be, de az anyjára mégsem haragudhat, és ezt vetíti ki a férjedre. Nem, ne gyere a "békés válás" lózunggal. A psziché ennél összetettebb.

2. "Kémiai" inkompatibilitás. Erre a terapeutám azt mondaná talán, hogy ilyen nincs. De tényleg láttam már olyan embert, aki nem volt büdös vagy mocskosszájú, de valahogy zsigerből nem birtam. Emiatt a konfliktusok elkerülése végett nagy ívben elkerültem, és csak a szükséges minimális, de udvarias érintkezést tartottam fel. Igaz, ez is lehet valami régi dolog miatti tudatalatti elutasítás.

Pszichológus helyett-mellett családterápia kéne. Egy olyan hely, ahol közvetítővel beszélhet a párod és a lány, előttetek, de nem nektek őszintén elmondhtja, mi a gond.

Ilyen mediátori irányított beszélgetéssel közelebb lehetne jutni a megoldáshoz. Mert ha otthon szeretne lenni a lány, akkor ezek szerint neki is kell a megoldás.

Hiába mondják, a mozaik családok nem működnek...

Én megértelek téged, de megértem a lányodat is. Akármennyire szépen váltatok el, meg gyakorlati okok miatt volt ez, meg az, egy gyereknek akkora törés ez, hogy eleve nagyon nehéz felállni ebből, és az ő szemszögéből ez még tetézve volt azzal, hogy lecserélted őket. Persze nem lecserélésről van szó, de ő így éli meg. Sztem engedd el, jobb lesz neki az apjánál, és remélhetőleg visszatalál majd hozzád felnőttként.

Nekem az nem tetszik, hogy egy kb. 14-15 éves lány lehet (kérdező, amúgy hány éves a lányod, ezt nem írtad). És akkor mindenki úgy beszél róla, mint egy óvodásról.

Azért szerintem lehet alkalmazkodni neki is, ha egy családban él, gondolom, nem értelmi fogyatékos. És nehogy már egy tizenéves nagy szamárra ne lehessen rászólni, hogy halkabban, mert felébred a baba. És bárki szól rá, ezt az anyja férjétől is el kell fogadnia.

A párod minek szól rá? Értem én, hogy apukának érzi magát, de azért van egy határ.

"Párom próbál vele normálisan viselkedni vele de így nem könnyű" tehát a párod nem viselkedik normálisan vele.

Gondold magadat jobban a lányod helyzetében. Van itt egy ember, aki teljesen ellenszenves, beszólogat... Lehet te nem látod, de lehet, hogy ez az ember bántja a lányod(verbálisan).

Ezért kellene mindannyitoknak csoportos pszichológushoz járhatók. (Családterápia)

Te és a lányod éveken keresztül elvoltatok mint egy család.Erre jön valaki az életedbe, ráadásul még gyermeked is lesz tőle. A lányodra így sokkal kevesebb figyelem irányul. Egy kamasznál már eleve ez felér egy kisebb traumával. Te pedig homokba dugod a fejedet, mert amiket írtál példákat, nekem az jön le, hogy igenis cseszegeti a párod minden szar ért. Nem azt mondom, hogy ne szóljon neki, ha valamit nem rak a helyére, de mintha a párod mindig azt nézné, épp mibe tud belekötni. Az, pedig, hogy elengedted fél évre az apjához, megint csak azt mutatja, hogy neked az új család fontosabb. Belegondoltál abba, hogy ebben a félévben mit érzett a lányod? Jó, tudom, neked könnyebb volt egy kicsivel, meg a pároddal.

Mióta meg van a párod, voltatok kettesben valahol a lányoddal? Csinálj néha vele anya-lánya programokat, aztán majd nézd a párod reakcióját. Ő még rosszabbul fogja viselni, mint a lányod. Majd akkor fogja megmutatni az igazi arcát. Mert amíg neked csak ő meg a kicsi létezik, addig el van mint befőtt.