Feleség gyerekének örökbe fogadása: mi a helyes megoldás szerintetek?

Ez így van, ahogy írod. Ha netán tönkre menne a kapcsolat, a férj minden olyan joggal és kötelezettséggel rendelkezik, mintha vér szerinti fia lenne a gyermek.

EGy ilyen lépést nagyon át kell gondolni.

"A verszerinti apának is bele kell egyeznie."

Így van. Csak ebben az esetben nincs apa. Ismeretlen a személye.

Azért engem érdekelne,hogy mégis hogyan tolt ki vele?

Hiszen felnevelte.

Ha a nevelőapja azt akarja, hogy a nevelt fia örököljön utána, akkor ír egy végrendeletet amiben a nevelt fiát nevezi meg örökösnek.

Mi a gond???

Volt olyan haverom, akit nem sokkal a 18. szülinapja előtt fogadott örökbe a nevelőapja, aki egész kicsi korától nevelte.

Nyilván ez az ő döntése, azt gondolom, tizenx év alatt egyrészt kiderül, mennyire tartós a kapcsolat az anyával, másrészt kialakul egy olyan érzelmi kötődés, amit a gyerek érdekében érdemes legalizálni. Valahol értem a srácot, ő is a családban van, de ennek a hivatalos előnyeit pl. örökség kapcsán nem élvezheti, ha vannak féltesók, ő mindig másodrendű marad mellettük.

Megértem, hogy a nevelőapa részéről ez anyagi szempontból nagyon megfontolandó, ugyanakkor érdemes abba is belegondolni, hogy a gyerek, aki őt ismeri apjaként és annak tekinti, vajon hogyan éli meg érzelmileg azt, ha ő nem ismeri el gyerekeként. Volt régebben egy műsor, a Pa-Dö-Dö egyik énekese szerepelt benne, akinek évekig egyik ismert színészünk volt a nevelőapja. Megrázó volt látni, hogy egy felnőtt nő azért zokogott, mert a volt nevelőapa (akit ő papának hívott), nem akart róla tudni, mintha sose lett volna semmi kapcsolatuk. Érthető volt a férfi reakciója is, mégis elgondolkodtató, milyen sérüléseket lehet akaratlanul okozni a válások és az új kapcsolatok során.