Ti mit tennétek, ha azért nem lenne igazi családi életetek, mert vasárnaponként a férjetek a szüleihez vinné a gyereketeket?
A férjem csak vasárnap nem dolgozik, hétköznap, meg szinte csak fürdetésre ér haza. Tulajdonképpen a vasárnap lenne a közös napunk, amikor a gyerekünk (15 hónapos) tapasztalhatná, hogy milyen a családi együttlét, mehetnénk néha kirándulni, stb. De SOHA nem megyünk sehova. Nincs közös program, mert a férjem vasárnaponként viszi a gyereket anyósomékhoz. Én nem vagyok jóba velük, nekem még csak köszönni se köszönnek, még ha 2x köszönök rájuk, akkor sem, pedig ők bántottak meg engem és a családom. Ez az egy unokájuk van, és olyan büszkék, hogy 10 hónap alatt nem jutottak el odáig, hogy bocsánatot kérjenek, ha másért nem, azért, hogy többet lássák az egyetlen unokájukat. Ha jó lenne a kapcsolatunk, én is átvinném.
Viszont így tönkremegy a családunk.
Ti mit tennétek?
Alapvetően elég baj, hogy a férjed ilyen struccpolitikát folytat.Több lehetőség is eszembe jutott a helyzetre, mérlegeld, hogy van e használható.
1. Elmondanám a férjemnek hogy szeretnék közös családi programokat is, így minden második héten vigye át a gyereket vasárnap, a kiesőn pedig legyetek együtt.
2. Beszélnék vele, hogy a családunk békéje érdekében, hajlandó vagyok nyitni a szülei felé (ha hajlandó lennék) és egy alap viszonyt kialakítani. Legalább a köszönés, gyerekkel való dolgok egyeztetése. Így hétköznap is láthatnák a kicsit, nem csak vasárnap.
3. Ha nem hajlandó az együttműködésre, megkérdeném, hogy milyen alternatívát tud ajánlani a helyzet normalizálására, mert érthető,hogy a szüleit sem akarja elveszíteni, de ezzel a hozzáállással, előbb utóbb téged fog.
"
Mondtam azt is neki, hogy ha igazán szeretnék az unokájukat, akkor mindent megtennének azért, hogy többet láthassák, még akár bocsánatot is kérnének"
Te épp úgy akadályozod a jó kapcsolatot, mint ők. Semmivel nem vagy különb.
Egy gyereknek az a családi élet, illetve az IS, ha a nagyszüleivel lehet.
Nekem szép emlék gyerekkoromból, amikor mentünk mamáékhoz/papáékhoz.
Pedig panelban laktak.
Mégis, vasárnap el se akartam onnan jönni, olyan jó volt velük.
Ezt akarod elvenni a gyerektől.
Nem tudom, mivel bántottak meg, az a ti magánügyetek.
De ahogy írsz, és elvárod, hogy csak ők lépjenek...
Ennyi erővel ez kétoldalú, és "ha igazán szeretnéd a gyerekedet, akkor túllépnél ezen a gyerekes sértődöttségen, és nem próbálnád megakadályozni, hogy a gyereknek nagyszülei legyenek".
El akarod venni tőle az egyik legjobb dolgot.
Nagyon gyerekes vagy.
Legyél már felnőtt, és legyél te az okosabb, kezdeményezz legalább egy beszélgetést, és mond el, hogy milyen rosszul esett az a valami annak idején.
Csak az első lépést nehéz megtenni, utána már szerintem simán mondanák, hogy "jaj, kedvesem, nem úgy gondoltuk", vagy hogy ne haragudj, csak egyszerűen mind makacsok vagytok, mint egy öszvér, és senki sem hajlandó nyitni.
Hát ne haragudj, de az a gyerek nem egyedül a tied, és a férjednek is joga van ahhoz, hogy elvigye a gyereket az anyjáékhoz.
Ha nem vinné, akkor ő ( a férjed) vagy a gyerekét nem látná felnőni, vagy a szüleivel nem találkozna soha többé.
Hiszen egy napja van, és te most választás elé akarod állítani, vagy a gyerek (azaz te magad, csak a gyerekkel zsarolod), vagy a szülei.
Egy tipikus házsártos feleség vagy, aki el akarja szakítani a férjét annak szüleitől.
Nem tudom, milyen jogon mondja bárki, hogy pakold fel a gyereket és menjetek el kirándulni, és ezt csináld akár több héten keresztül.
Ha ezt sinálod, a férjednek is joga van ehhez, felpakolja a gyereket, és elmegy vele az anyjáékhoz.
Fel kéne fogni, hogy nem egyoldalú ez az egész, és amit neked javasolnak az ilyen birkák, azok a jogok éppúgy megilletik a férjet is.
"De azzal, hogy átviszi a gyereket, ellenem fordul"
Nem fordul ellened, csak nem fordul a szülei ellen sem.
Mégis mit vársz, hogy soha ne láthassák az unokájukat?
Milyen jogon????
Az a gyerek a férjedé is, nem csak a tied!
"Én néha kijártam, hogy legalább néha menjünk el nyaralni. Ez nem tetszett a szüleinek."
Na ez egy baromság.
Ilyen nincs, hogy ez nem tetszik a szülőnek, hogy a gyereke elmegy nyaralni.
Egész biztos, hogy van ott más is, és ilyenkor illene meghallgatni a másik felet, csak hát itt nins rá lehetőség.
Én azért kíváncsi lennék, mit mond anyós, mert biztos nem ilyen fekete és fehér ez a történet.
Hogy te vagy a tökéletes meny, a tökéletes anya, ő meg a gonosz boszorkány, aki sem a saját unokájának, sem a saját fiának nem akar jót.
Aha persze, hihető...
Ha meg tényleg a férjed keresi a nagy pénzeket, akkor már ne haragudj, de miért nem ő visz egy vállalkozást? Az ügyfélköre már meglenne hozzá.
Vagy miért nem csap az asztalra, hogy mostmár egy kisbabára is kell a pénz, és adjanak többet a közösből?
Ha alkalmazott, egyszerűen felmond, kitölti a felmondási idejét, és következő hétfőtől csinálja ugyanazt, egyéni vállalkozóként.
Ha tényleg olyan nagy pénzeket szerez, akkor e.v.-ként nem lehet probléma kifizetni az adót, a munkaeszközei pedig nyilván jelenleg is megvannak, vagy épp a tudádával szerez pénzeket, nem is fizikai munkával.
Hirdetni ugyanúgy tud, a telefonszáma nem fog változni, szóval ha mégis kétkezi munka, és valahol már dolgozott, akkor legközelebb is nála fog csörögni a telefon, ha előtte jó munkát végzett.
Nem az apját fogják hívni, hogy küldje oda a fiát, hanem egyből a szakembert hívják.
Szóval nagyon sántít ez az egész, te tetszelegsz itt a szegény mártír szerepében, az öregeket meg kb sátánnak állítod be, de kicsit el kéne gondolkozni, hogy ha ennyire önfejű és önző vagy, akkor te teszed a legtöbbet azért, hogy széthulljon a családod.
Kedves 12-es válaszó. Igen szüksége van a gyereknek a nagyszüleire, csak jelenleg olyan áron, hogy a gyerek soha nincs hármasban a szüleivel. Az igazi családi példát nem látja.
Az meg, hogy én nem lépek semmit a nagyszülők irányában, szintén nem igaz, mert annak ellenére, hogy ők bántottak engem és a családom, én köszönök nekik mindig mindenhol, ők meg vissza se köszönnek.
A kedves fiúkat meg minden nap láthatják, mert munka előtt és után is beugrik hozzájuk.
Csak a mi kis családunk megy szépen tönkre.
Nem vagyok tökéletes én sem.
Kedves 17-es. A férjemék soha nem nyaraltak, még csak egynapos kirándulásokat sem szerveztek. A férjemnek nem volt élete, soha nem szórakozott, mindig csak a munka.
Ott akarta hagyni az apját, de az anyja lelki terrorban tartja a férjemet, hogy akkor az apja tönkre megy. Ennyire egyszerű.
Nem, valóban nem vagyok tökéletes.
De nem értem miért vagyok önző azért, mert csak szeretném, ha normális család lennénk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!