Mondjátok meg, hogyan lehet ezt elfogadni? Úgy érzem nem vagyunk igazi család?

Ezt ne vedd magadra, vannak ilyen típusú emberek, és komolyan nem veszik észre, hogy ez bántó, sőt, ők úgy gondolják, hogy ezzel veled/veletek tesznek jót. Nekem a nagymamám volt ugyanilyen, és mindig el is mondta, hogy nem akar senkinek sem a terhére lenni, ezért nem fogad el semmit. Nem értette meg, hogy nekünk is öröm, ha ízlik neki, amit főztünk, vagy ha valamit tehetünk érte. Emlékszem, amikor gyerek voltam, elvittük kocsival valamit elintézni. Visszafelé ki akarta fizetni a benzint apukámnak, apu persze nem kérte a pénzt, erre mamám végigpakolta a hátsó ülést százasokkal, amikor apu nem figyelt oda.

Meg természetesen olyan is volt, nem is kevésszer, hogy feljött hozzánk, például a dédunokáját felköszönteni, és kínáltam sütivel, gyümölcslével, de semmit nem volt hajlandó elfogadni, mert hogy azt egye meg a fiam, meg igya meg ő a gyümölcslevet, ő nem eszi-issza el előle. Hiába mondtam, hogy ha elfogy a gyümölcslé, majd veszünk másikat, de amúgy is jobban szeretem, ha főleg vizet iszik, a sütit sem fogja tudni mind megenni, megromlik, nem eszünk ennyit, ő akkor sem fogadta el. Bezzeg ha hozzá mentünk, mindig sütött-főzött, sőt, minden maradékot becsomagolt, de rendszerint annyit, amennyiből egy árvaházat meg lehetett volna etetni. De nekem az volt a legdurvább, amikor egyszer az utcán találkoztam vele, és elkísértem haza, mert vitt egy nagyobb szatyrot, mondtam, hogy azt elviszem neki hazáig, erre otthon összecsapta a kezét, hogy jaj, nem készült semmivel, de sebaj, azért ő ad nekem valamit. Öt perc múlva megjelent egy szatyorral, benne egy negyed kiló kenyérrel, egy fél rúd párizsivel, meg egy doboz zsírral, hogy akkor én ezt vigyem haza, jó lesz vacsorára.

És ő komolyan nem érzékelte sosem, hogy ez sértő, ez kellemetlen. Ő világ életében úgy volt vele, hogy ezzel ő segít nekünk/szüleimnek, és jót tesz.

Örülj neki, amíg anyósod nem adja oda a maradék kenyeret pusztán szívjóságból :) Meg lehet próbálni elmagyarázni, hogy ezt miért nem kellene csinálnia, de szerintem ez gyerekkorban nevelődik bele némelyik emberbe, valamiért azt hitették el velük anno, hogy ők attól értékesek, ha másnak az utolsó falatjukat is odaadják, ha mindenről lemondanak a szeretteik érdekében, és ha semmit nem fogadnak el, mert kell az még oda úgyis. Ezen felnőttkorban, időskorban már nagyon nehéz változtatni, vagy lehetetlen is.

Cseréljünk.

Az én anyósom félévente jön,bármit sütök főzök fintorog és meg se szagolja,aztán azt hallom vissza hogy milyen moslékkal kínáltam,szegény kisfia.

( pedig jól főzök,férjem is jobban szereti a főztöm)

Ha a hátad mögött semmi rosszat nem mond erről, az jó.

Van másik gyerekük? Ott is így viselkednek?

Hát finoman, nagyon lassan..

Mondd, hogy nem mentek, hacsak el nem fogadják a meghívásodat.

Legközelebb hívd őket vacsorára, tedd oda reggel a kaját és nem úszhatják meg.

Ha társadalomérzékenyek, hozz még más vendéget is, előtte nem biztos hogy visszautasítja.

"Anyuka, ugye nem akar azzal megsérteni, hogy nem kóstolja meg egy tányérral?"

Kissé egyetértek az előttem szólóval, de annyira nem akadom fenn rajta. Így tervezted és kész.

Annyit tudok moondani, hoyg ez a Te családod, itt te vagy az egyik Családfő, és meg kell tudd teremtened a családod alapjait. Légy erős.

Biztos csak bennem van a félsz és lehet hogy rosszul, hogy nehogy 20 év múlva meg azt mondják, hogy Te soha semmit nem tettél értük és mindent a készen kellett kapj.

Nekem a szüleim ilyenek.Hiába próbáltam velük erről beszélni,nem lehet. Ők is ebben nőttek fel, hogy a nagyszüleim segítették őket, sugyanazt viszik tovább.Annyit már sikerült elérnem, hogy pl.néha veszek mosószert stb. és ha megyünk hozzájuk,azt visszük, hogy valahogy viszonozzuk a sok segítséget.Vendégül látni csak szülinapokon tudom őket, akkor elfogadják.De ez is beletelt pár évbe,mert anyukám a szülinapomra is készült eleinte,hogy dolgozom,gyerek van,biztos fáradt vagyok stb.

Szóval lassan, de biztosan 1-2 dolgot lehet,hogy el tudsz majd érni,de alapjában véve ilyenek maradnak.

/Csak zárójelben jegyzem meg, anyós,após tekintetében cserélnék veled.Az enyém furkálódik és semmiben nem lehet rá számítani,ellenben elvárásai vannak./