Ahol a szülők pénzügyi kultúrája eltér, ott ti mire gondoltok, amikor az egyik családtól “nem kaptok pénzt”, hogy ez ne fájjon?
Nem szeretnék olyan tanácsokat olvasni, aki nincs ilyen helyzetben. Elméletben én is tudom, hogy nem szabadna fájjon, le kéne …
Szóval tippeket szeretnék, hogy ki mire gondol, hogyan sikerült túllépnie ezen?
Mert a valóság azonban az, hogy fáj, hogy anyósomék ugyanúgy elvárják, hogy járjunk hozzájuk, időt szakítsunk rájuk, de miközben évente többször felújítják a 150 millió+-os házukat (nem elég nagy az ablak, nem jó színű a konyhabútor stb.) és van még két budapesti lakásuk, a férjem szülinapjára azt kapta, hogy meghívták egy 5000 forintos ebédre (engem is).
Vagy a baba születésére anyuméktól kaptunk pénzt (nem írom le mennyit, sokat), nagyimtól is kaptunk. Anyósom akart venni egy homokozót. Mikor mondtuk, hogy azt nem szeretnénk, mert nem tudjuk hova rakni, hanem vegyenek medencét inkább, akkor a gyerek első szülinapjára vette meg végül (nem nagy összeg 7000 forint, tök fölösleges volt eddig várni, ráadásul egy éves koráig csak a kádjában tudott pancsolni, mert nem nyár elején kapta meg a medencét így, már 200x megbántam, hogy ezt kértem és többször akartam venni egyet, csak ugye mi kértük, anyósom meg annyira komolyan vette, mintha egy autót kértünk volna. Vagy 40 fajtát küldött, hogy ez jó lesz-e, értékeléseket nézett és megrendelte onnan, ahonnan a legolcsóbb volt - és aztán vehettünk pumpát pluszba felfújni, mert ahhoz nem járt).
Vagy volt olyan, hogy a férjem szülinapjára kapott ajándékot amire ők hárman mentek, mert “a felújítás miatt nem volt pénz, hogy a nagyobb csomagot vegyék, ez a kisebb volt olyan árban”, és mikor felvetettük, hogy akkor mi kifizetjük a különbözetet, akkor kiderült, hogy váltani már nem lehet, mire nagy fanyalogva mondta anyósom, hogy akkor kihagyja, pedig neki erre többet nem lesz lehetősége, bezzeg nekem igen, mert még fiatal vagyok. (Végül nem mentem, igazán nem hiányzott az élmény, csak az esett rosszul, hogy a megkérdezésem nélkül döntöttek így és szerintük ez rendben volt, meg na, hogy ennyit nem érek meg se én se a gyerekünk, vagy így nem is tudom hogyan fogalmazzak).
És aztán akarnak kompenzálni, de az mindig olyan átgondolatlan és bunkó. Pl. terhesen koncertjegy az első sorba. Vagy három hónapos iszsz baba mellett, akire addig sose vigyáztak, színházjegy, ami úttal együtt 3-4 óra jó esetben, mikor mondom nem tudunk elmenni, akkor mondják, hogy vagy fejjek (ami sose ment, de ezt nem hiszik el) vagy tápszer. Mikor nem megyünk, akkor sértődés. Vagy most anyósom egyik ruháját kaptam névnapomra, amit ő sosem hordott és esküvőre vett. Lehet egy drága ruha, de nagy is rám, a fazon sem jó és a szín sem áll jól.
Vagy másik szülinapi buli. Anyósom kitalálja, hogy azt kapjuk, hogy meghívnak minket meg a lányunkat enni, mi mondjuk, hogy de ugye mi szerveztük le az éttermet, majd mi fizetjük. Mindenki korábban ér oda, mint mi, így előtte felvilágosítják anyumékat, hogy az az ajándék, hogy mindenki fizeti a saját részét, plusz a mienket szétdobják kb. 25 felé (akik ott vannak). Szóval mi meghívtuk anyumékat, akik mikor megérkeznek az étterembe, közlik velük, hogy be kell szállniuk az anyósom által kitalált ajándékba nekik meg a többi meghívott rokonnak is. (Végül anyumék kifizették az egészet, mire mi mentünk fizetni és azt mondták ez az ajándék. Persze nekik is rosszul esett, hogy anyósom annyit nem mondott, hogy a ti részeteket szintén kifizetjük, pedig anyumék tök sokat segítettek nekik korábban olyan dolgokban, amivel több százezret spóroltak).
Ugyanakkor ezeken az ajándékozásokon/anyagiakon kívül rendben vannak anyósék. Most, hogy nagyobb a gyerek többször vigyáznak rá, azt csinálják, amit mondunk (pl. bár nagyon szeretnének nem raknak ki róla facebookra képet), lehet rájuk számítani, ha baj van.
Csak amikor van egy-egy ilyen húzásuk, azok (azt gondolom valahol jogosan) fájnak, és valahogy nem tudok túllépni rajtuk.
Szóval, ha van tippetek, akkor szívesen venném, hogy ki hogyan dolgozza fel ezeket, ahol nem rossz a másik, de neked folyton a tyúkszemedre lép és mint a fenti lista is mutatja (és nem írtam le mindent), elég változatos, tehát hiába próbáljuk megbeszélni, mert szerintük ezek rendben vannak, próbálják kerülni, amiről szólunk, de nem érzik min bántódunk meg így újra és újra belelépnek valamibe.
Már a hosszabb leírás nélkül, maga a kérdés is nagyon gáz. Mi az, hogy az egyik családtól nem kaptok pénzt??? Mi felnőtt emberek vagyunk a férjemmel. Nem kell se az ő, se az én családomnak pénzelnie minket.
Azt nem is értem, hogy mi a baj egy 5000 forintos ebéddel. Én köszönöm szépen abból jól tudok lakni valami finom étellel.
Az éttermes sztori meg már eleve tök béna volt. Mindenki fizet magának és a tiéteket osztják 25 felé? :D Nagyon gagyi. Most titeket hívtak meg és ti odaszerveztetek 25 embert?
A helyzet az, hogy mindkét oldal anyagias, csak mindkettő kicsit másképp.
Az egyáltalán nem ismeretlen jelenség, hogy valaki, akinek pénze, mint a pelyva, finoman szólva is túltolja a spórolást. Bár végigolvasva a hisztidet egyre inkább megkérdőjelezem anyósodék anyagiasságát.
Az igazán anyagias a történetben te vagy, kedves kérdező. Te vagy, akinek egyetlen dolog számít: az, hogy mi mennyibe kerül.
"a férjem szülinapjára azt kapta, hogy meghívták egy 5000 forintos ebédre (engem is)"
És a férjed örült neki? Mert ha igen, ha tetszett neki az ajándék, akkor mondhatjuk, hogy tökéletes döntés volt részükről.
"És aztán akarnak kompenzálni, de az mindig olyan átgondolatlan és bunkó. Pl. terhesen koncertjegy az első sorba."
Nem bunkó, csak meggondolatlan. A kettő nem ugyanaz.
"De hogyan lennél kevésbé “anyagias”?"
A kérdés ugyan nem nekem szólt, de én például úgy, hogy nem egy Kacsamesékből kilépett Dagobert-bácsiként viselkednék, és nem mindenben a nettó beszerzési árat nézném. Ha valakitől ajándékot kapok, nem az lesz az első gondolatom, hogy vajon mennyit költött rá? Hanem az, hogy milyen jó, hogy gondolt rám. Összességében: az érzelmeket nézem, és nem a pénzt.
"Mióta ajándék egy rohadt 2x5000 forintos (legyen 20.000 forintos ebédmeghívás)"
Mióta az ajándékot nem pénzben mérik. Tudom, ez neked felfoghatatlan, sci-fi kategória, de nem mindenki olyan fillér**szó, hogy azt lesegesse, hogy melyik ajándék mennyibe került, és ha nem éri el az aktuális minimálbér 80%-át, akkor nem is tekinti ajándéknak. Nézz utána drágaság, hogy mi az "ajándék" definíciója!
"Neki ezzel nincs problémája, és örül annak amit kap"
Látod, lehet ezt másképp is csinálni! Örülök, hogy legalább belé szorult némi érzelmi intelligencia.
"aztán visszaad ajándékba szülinapra egy laptopot, karácsonyra egy telefont, másik szülinapra egy 50.000 forintos okosórát, anyák napjára egy 150.000 forintos nyaralást"
Mert tudod, normális helyeken az ajándékozás nem úgy működik, hogy patikamérlegre teszik, hogy összegre mennyit kaptak, és fillérre pontosan ugyanannyi adnak vissza. Az ajándéknak pont az a lényege, hogy őszintén, és szívből jön.
"szóval mi normális ajándékokat adunk"
Ők is... ha nem így lenne, férjed nem örülne neki. Az, hogy te mindenben a pénzt látod, na meg azt, hogy mibe tudnál belekötni, az a te jellemhibád.
"A gyerekem meg egy évet vár a medencéjére és meg sem kapja időben."
Ha annyira kardinális kérdés a medence, akkor vedd meg neki te.
Amúgy meg... megkapta. Csak te megint azt kerested, hogy mibe tudnál belekötni.
"vagyunk kb. 30-35-en"
Ezen a ponton pedig számolj utána kicsit, hogy ha anyósodék mindenkinek kétszázezres ajándékot adnának, akkor az mennyibe is kerülne nekik! 30 fővel számolva az 6 millió forint egyetlen alkalomra. Mondjuk ha mindenkinek vesznek ajándékot születésnapra, karácsonyra, meg mondjuk névnapra, akkor az egy év alatt a 20 millát ostromolja. Ezen azért kicsit gondolkodj el!
"mi ennyire nem szoktunk szarràgózni"
Óóó, dehogynem, ennél még jobban is!
Nem csak anyagias vagy, de követelőző, és arrogáns is. Mondjuk férjed nem tudom, mit eszik benned, de örülj, hogy még nem penderített ki! Azon meg ne csodálkozz, ha téged meg senki sem kedvel.
"Mert a valóság azonban az, hogy fáj, hogy anyósomék ugyanúgy elvárják, hogy járjunk hozzájuk, időt szakítsunk rájuk, de miközben évente többször felújítják a 150 millió+-os házukat (nem elég nagy az ablak, nem jó színű a konyhabútor stb.) és van még két budapesti lakásuk, a férjem szülinapjára azt kapta, hogy meghívták egy 5000 forintos ebédre (engem is)."
A fő kérdést és a kiegészítő hozzászólásokat elolvasva, Kérdező, Neked tulajdonképpen az a problémád, hogy nem az anyagi helyzetükhöz mérten "nagy" ajándékokat vesznek a családnak (ráadásul hangsúlyozod, hogy a férjed tud is örülni a kapott ajándéknak) és akkor már sérelmezed, hogy időt kell tölteni velük? Szerintem készíts egy olyan táblázatot, mint amilyen a drágább escort lányoknak van (30 perc 80 ezer, 60 perc 160 ezer... a családi ünnepeket is külön feltüntetve persze) és ezt nyújtsd át, hogy neked ezek az igényeid. Hiába írsz több példát, a lényeg ugyanaz, szerinted az anyósodék nem áldoznak RÁD eleget (és azért kifejezetten rád, rád, mert családi köntösbe bújtatod, de ez csak téged zavar folyamatosan a leírtak szerint). Mondd meg, hogy te nem vagy egy olcsó lány, a figyelmességedet-törődésedet-erőfeszítéseidet meg kell fizetni.
Egyébként a probléma másik fele a mások által is leírt rossz kommunikáció, de hogy miért várnád el, hogy a férjed szülei komoly összegeket beléd invesztáljanak, csak mert megtehetnék... az már egy nehéz kérdés, erre neked kell rájönnöd, hogy miért szeretnél tőlük anyagi támogatást.
#17 Köszi! Pont erre vonatkozott a kérdés, hogy hogyan? Mert olyan jó lenne, ha nem fàjna, nem érdeklne.
#18 Ezzel próbálkoznék, de az a helyzet, hogy igaziból nem megy. Pl. Mikor mondtuk, hogy a programra, amire nem hívtak, mennék én is, akkor abból óriási botrány lett. Az egyik oka annak, hogy most nem jó a viszony. Még két-három hónappal később is azt magyarázta anyósom, hogy ez neki mennyire rosszul esett. A másik ilyen az volt, amikor nem mentünk el a 3 hónapos iszsz baba mellől a színházba mert nem akartam négy órára magára hagyni, azt meg nem vállalták, hogy a színház környékén köröznek vele kocsival vagy babakocsival. Na azóta nagyon rossz a viszony.
#19 Èn is nagyon boldog lennék, ha ennek tudnék örülni. Te örülsz neki, hogy a férjed zoknit kap? Hogyan csinálod, mire gondolsz? Mert pont ez érdekelne ☺️ (Mi hívtuk meg a fél várost először, aztán anyósom találta ki, hogy az az ajándék, hogy ők fizetik, amit az ebéd előtt anyumékkal is közölt, akiknek ez rosszul esett, mi nem is tudtunk róla egészen odáig, amíg utólag anyum nem említette, hogy ez amúgy elég rosszul esett nekik).
#21 Annyira jó lenne ezt érezni!!! És elméletben én is így gondolom. A gyakorlatban, viszont mindig fáj, amikor - szerintem - filóznak azon, hogy ki hogyan fizet. Pedig azt gondolom, hogy amúgy elég nagyvonalú vagyok mindenki mással. De anyósomék beakadtak valamiért.
#22 Köszi, hogy leírtad! Mi azért ettől nagyon messze vagyunk, mert segítenek, ha kérjük. Pl. vigyáznak a lányunkra, vagy jöttek kerítést is szerelni, mikor nem találtunk rá embert időben. Szóval tényleg rendesek, mi is segítünk nekik, pl. betonozni ment a férjem vagy etettük az állatokat, mikor nyaraltak, tehát jó a viszony.
#24 Köszi, hogy leírtad! Igyekszem nem ebbe a hibába esni. Tudom, hogy sokat segítenek és azt szeretném, hogy ne akadjak fent a korábbi eseteken, mert nem ér annyit.
#25 -26 Pont azért nem vettük meg, mert anyósom veszi. Nem akartuk megbántani és mivel gyakran jöttek, így biztos kiderült volna. Egy évig hallgattuk, hogy veszik. (Ezért írtam, hogy rohadtul megbántam, hogy olyasmit kértem, ami jól jött volna. A 125. zenélő elefántot kellett volna kérnem, aztán nem gond, hogy mikor veszi vagy nem vagy hol).
#27 Data scientist vagyok (BME-VIK) és jah az én családom is hasonló anyagi helyzetből indult. Annyi a különbség, hogy én már kaptam lakást.
Most akkor az a bajod, hogy amit a házukra, meg magukra költenek, abból miért nem inkább rátok szórják a pénzt? Nyilván pusztán azért, hogy nektek több legyen. Bocs, de ahol a férjed anyák napjára 150 ezres utazással, meg okosóra, meg miegymással tud dobálózni ajándék címen, ott miért sajnálod tőlük azt, hogy a saját pénzüket saját magukra költsék. Teljesen mindegy, hogy neked mi a véleményed, ha nekik fontos a 26 felújítás, meg konyhacsere, akkor nekik az a kiadás az elsődleges nyilván. Miért kellene helyette 35 főt etetnie étteremben? Vagy a 3 fős programot lehet úgy gondolták, hogy töltenének némi minőségi időt a gyerekükkel, aki mondjuk nem egy atm-nek nézi őket, csak nem mondták a szemedbe...
Te magad se tudod megfogalmazni, hogy miért esik ez neked rossz, csak annyi jön le, hogy neked, neked, neked....hogy miért? Csak hogy neked több legyen. Nem azért, mert kell, hanem csak. A kapcsolattartás meg nálatok pénzben mérendő? Ha nem ad annyit, mint a te szüleid, akkor nem érted, miért kell velük időt tölteni? Ha itt valaki igazán anyagias és telhetetlen, az te vagy.
"Te magad se tudod megfogalmazni, hogy miért esik ez neked rossz"
Szerintem ez egyértelmű. Mivel a kérdező családjában láthatóan szokás az, hogy a szülők segítik a gyerekeket, ha belefér, mivel ő ebben nőtt fel, ezért az ő fejében az a kép él, hogy aki szereti a gyerekét, az segíti, mert neki ez a természetes. A férje családja pedig nem segít, amiből az jön le neki, ennek az az oka, hogy nem szeretik valójában a gyereküket és annak családját, mert ha igen, miért ne segítenének?
Most lehet ezen vitatkozni, jogos-e a kérdező meglátása, de azért ilyet csinálni, hogy őt kihagyják feleségként egy programból arra hivatkozva, hogy nem fért bele a sokmilliós kiadás mellett, az tényleg elég proli dolog.
#35 Nem, az a bajom, ha a férjem családjával elmegyünk fagyizni, akkor ők mindig mindenki magának akarja fizetni a részét.
Ez a mentalitás a bajom. Miért nem lehet azt, hogy egyszer ők, egyszer mi? Miért kell, ha ők egyben kifizetik mindenki fagyiját, akkor háromszor leszámolni, hogy ki kinek mennyivel tartozik? (És ne írjátok, hogy nem írtam, 10-15 A4-es oldalt tele tudnék írni ezekkel, mert régóta vagyunk együtt, minden hónapra jut valami).
Az, hogy van kb. 220 millió forintnyi ingatlanvagyonuk, csak azért releváns, hogy kb. be tudjuk lőni, hogy nem az éhenhalás szélén áll itt senki. Senkit nem ver földhöz mondjuk százezer forint vagy ilyesmi. Ennek ellenére fillérre számoljuk ki, hogy kinek mennyi volt a rendelése egy étteremben és az az ajándék, hogy szétdobják valaki részét.
Vagy egy rohadt 7000 forintos medencénél egy évig tervezzük, hogy melyiket vegyük meg (ahelyett, hogy megvennénk az elsőt ami normális és szembe jön a boltban).
Vagy egy ajándéknàl nem tudnak igazán nagyvonalúak lenni és meghívni engem is, mert “nincs rá keret” és ez egy valid indok? Egy plusz 40.000 forintos tételnél? Amikor amúgy megkérdezhettek volna engem is, hogy esetleg nem akarok-e beszállni és kifizetni a különbözetet (de funfact, akkor ha szétdobtuk volna, akkor nekem lett volna 25.000 nekik meg fejenként plusz 5.000 ft).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!