Ahol a szülők pénzügyi kultúrája eltér, ott ti mire gondoltok, amikor az egyik családtól “nem kaptok pénzt”, hogy ez ne fájjon?

Nem szeretnék olyan tanácsokat olvasni, aki nincs ilyen helyzetben. Elméletben én is tudom, hogy nem szabadna fájjon, le kéne …

Szóval tippeket szeretnék, hogy ki mire gondol, hogyan sikerült túllépnie ezen?

Mert a valóság azonban az, hogy fáj, hogy anyósomék ugyanúgy elvárják, hogy járjunk hozzájuk, időt szakítsunk rájuk, de miközben évente többször felújítják a 150 millió+-os házukat (nem elég nagy az ablak, nem jó színű a konyhabútor stb.) és van még két budapesti lakásuk, a férjem szülinapjára azt kapta, hogy meghívták egy 5000 forintos ebédre (engem is).

Vagy a baba születésére anyuméktól kaptunk pénzt (nem írom le mennyit, sokat), nagyimtól is kaptunk. Anyósom akart venni egy homokozót. Mikor mondtuk, hogy azt nem szeretnénk, mert nem tudjuk hova rakni, hanem vegyenek medencét inkább, akkor a gyerek első szülinapjára vette meg végül (nem nagy összeg 7000 forint, tök fölösleges volt eddig várni, ráadásul egy éves koráig csak a kádjában tudott pancsolni, mert nem nyár elején kapta meg a medencét így, már 200x megbántam, hogy ezt kértem és többször akartam venni egyet, csak ugye mi kértük, anyósom meg annyira komolyan vette, mintha egy autót kértünk volna. Vagy 40 fajtát küldött, hogy ez jó lesz-e, értékeléseket nézett és megrendelte onnan, ahonnan a legolcsóbb volt - és aztán vehettünk pumpát pluszba felfújni, mert ahhoz nem járt).

Vagy volt olyan, hogy a férjem szülinapjára kapott ajándékot amire ők hárman mentek, mert “a felújítás miatt nem volt pénz, hogy a nagyobb csomagot vegyék, ez a kisebb volt olyan árban”, és mikor felvetettük, hogy akkor mi kifizetjük a különbözetet, akkor kiderült, hogy váltani már nem lehet, mire nagy fanyalogva mondta anyósom, hogy akkor kihagyja, pedig neki erre többet nem lesz lehetősége, bezzeg nekem igen, mert még fiatal vagyok. (Végül nem mentem, igazán nem hiányzott az élmény, csak az esett rosszul, hogy a megkérdezésem nélkül döntöttek így és szerintük ez rendben volt, meg na, hogy ennyit nem érek meg se én se a gyerekünk, vagy így nem is tudom hogyan fogalmazzak).

És aztán akarnak kompenzálni, de az mindig olyan átgondolatlan és bunkó. Pl. terhesen koncertjegy az első sorba. Vagy három hónapos iszsz baba mellett, akire addig sose vigyáztak, színházjegy, ami úttal együtt 3-4 óra jó esetben, mikor mondom nem tudunk elmenni, akkor mondják, hogy vagy fejjek (ami sose ment, de ezt nem hiszik el) vagy tápszer. Mikor nem megyünk, akkor sértődés. Vagy most anyósom egyik ruháját kaptam névnapomra, amit ő sosem hordott és esküvőre vett. Lehet egy drága ruha, de nagy is rám, a fazon sem jó és a szín sem áll jól.

Vagy másik szülinapi buli. Anyósom kitalálja, hogy azt kapjuk, hogy meghívnak minket meg a lányunkat enni, mi mondjuk, hogy de ugye mi szerveztük le az éttermet, majd mi fizetjük. Mindenki korábban ér oda, mint mi, így előtte felvilágosítják anyumékat, hogy az az ajándék, hogy mindenki fizeti a saját részét, plusz a mienket szétdobják kb. 25 felé (akik ott vannak). Szóval mi meghívtuk anyumékat, akik mikor megérkeznek az étterembe, közlik velük, hogy be kell szállniuk az anyósom által kitalált ajándékba nekik meg a többi meghívott rokonnak is. (Végül anyumék kifizették az egészet, mire mi mentünk fizetni és azt mondták ez az ajándék. Persze nekik is rosszul esett, hogy anyósom annyit nem mondott, hogy a ti részeteket szintén kifizetjük, pedig anyumék tök sokat segítettek nekik korábban olyan dolgokban, amivel több százezret spóroltak).

Ugyanakkor ezeken az ajándékozásokon/anyagiakon kívül rendben vannak anyósék. Most, hogy nagyobb a gyerek többször vigyáznak rá, azt csinálják, amit mondunk (pl. bár nagyon szeretnének nem raknak ki róla facebookra képet), lehet rájuk számítani, ha baj van.

Csak amikor van egy-egy ilyen húzásuk, azok (azt gondolom valahol jogosan) fájnak, és valahogy nem tudok túllépni rajtuk.

Szóval, ha van tippetek, akkor szívesen venném, hogy ki hogyan dolgozza fel ezeket, ahol nem rossz a másik, de neked folyton a tyúkszemedre lép és mint a fenti lista is mutatja (és nem írtam le mindent), elég változatos, tehát hiába próbáljuk megbeszélni, mert szerintük ezek rendben vannak, próbálják kerülni, amiről szólunk, de nem érzik min bántódunk meg így újra és újra belelépnek valamibe.