Szerintetek tényleg elvárás hogy én gondoskodjak az apósomról?

A kettes bunkó, a nyolcasnak meg nagyon nincs igaza. Fel is háborúzott: aki otthon van, az is dolgozik, nagyon is, és a besegitest nagyon vegyük ide, nem is értél a szovegedet.

Tovább nem olvastam a válaszokat. A “láthatlannak” nevezett munka, nem is akarmekkora. Te nagyon sokat dolgozol. A parodnak semmilyen alapja nincs, hogy elvárja. Ha úgy érzed, hogy sok, akkor nyugodtan hihetsz a saját megérzésednek, és nyugodtan mondhatsz nemet.

Mi többgenerációs házban nőttünk fel a nagyszüleimmel, a férjem pedig a nagymamával egy háztartásban. Előrebocsátom, nekünk, unokáknak ez nagyon jó volt, szeretettel emlékszünk vissza rájuk, de még egy egészséges nagyszülővel is lehet nagyon megterhelő. Ők már nehezebben alkalmazkodnak, a természetük nem fog az előnyükre változni. Egy beteg embernél ehhez jön még az ápolás és a plusz figyelem. Mindkettőnknél volt demens nagyszülő, mindkét esetben főként a menyek gondoztak. Munka és nagyobb gyerekek mellett. A végén fizikailag és lelkileg is brutális volt, teljesen készek voltak ők is és úgy általában a család/házasság is. Persze, így sokkal később kell(ett volna) otthonba adni és sokáig talán az öregnek is jobb, de akkor is. Természetesen van, akinél a segítség kimerül abban, hogy vásárolni kell neki és főzni.

Kezdésnek javasolnám a férjednek, hogy beszélgessen el olyan ismerősökkel, akik beteg szülőt ápolnak/tak otthon. Te meg érvelhetsz az együttlakás ellen a kicsi gyerekek és az öregek életmódjának különbözőségével, azzal, mennyire megviseli az öregeket, ha kimozdítják a megszokott környezetükből, de főként azzal, hogy két gyerek mellett nem fogod bírni, hogy 0-24-ben még ápolj is valakit. Neked kell eldöntened, hogy mi fér bele.

Azt nem értem a leírásodban, hogy miért hozod fel azt, hogy nem vagytok házasok.....????!!

Anno mit beszéltetek meg, össze fogtok házasodni vagy sem?

Gondolom ha annyira fontos lett volna neked a házasság, akkor nem szültél volna, pláne nem kétszer.

Az, hogy két gyereked van a pasitól, együtt éltek, egyértelmű jele, hogy számodra így család a család. Ha eddig jó volt, most hirtelen feleségül kéne vegyen, különben letojod az apját?

"több gyereket tartani"

Sokatmondó elszólás. Tartani kutyát, macskát, baromfit, disznót, vagy akár törpesünt, lovat, stb..szoktak.

Jó emberek inkább nevelik.

Aki tartja, attól fix, hogy 18 éves korában lelép, hacsak nem idejekorán a vonat alá ugrik.

Mondjuk ez utóbbiból egyre több lesz ebben az országban, amikor a csokért meg a sok nyavalyás támogatásért szülik rakatra a gyerekeket.

Kéne a kedves "após"pápa öröksége? Ennyire? Az úgyis csak akkor lenne tiéd, ha előbb a "férjed" megörökli, utána ő is meghal. De akkor is csak egy gyereknyi rész, még ha házasok is lennétek.

Nem elég neked, hogy előbb utóbb a gyereidé lesz az örökség? Irigyled tőlük is?

Komolyan nem értelek. Bár ha arra neveled a gyerekeket, hogy nem kell gondoskodni az idős szülőkről meg társunk szüleiről.,. Talán nem csodálom a félelmedet. Rólad se fog a kutya se gondoskodni, jobb ha még most szerzek valami ingyenjött vagyont, amiért majd bármely öregek otthona szívesen fogad.....

Fura, na, fura. nekem fura. A párod keres pénzt, mert téged is eltart, és annyi nem fér bele, hogy figyelj az apjára, ha már úgyis otthon vagy????

Két gyerek mellett ha nem a netezés meg ki tudja milyen időrabló lustálkodás lenne a fő tevékenységed, akkor eszedbe nem jutna, hogy belefér-e még egy idős ember.

Itt ha valami kérdés van, akkor csak az, hogy a párod testvérének nem kellene-e beszállni, ki mit kapott eddig az apától meg mit fog ezután, szóval ez csak a kérdés. Bár az, hogy a nyugdíja hozzátok futna be, nem a testvérhez, az elég sokat kompenzál...

Még 1 megjegyzés: A gyerekek egyre nagyobbak lesznek egyre önállóbak.... Egyre kevesebb dolgod lesz velük a tartásuk során.

48!

"...több gyerekkel tartani a frontot..."

Nem pedig "több gyereket tartani". Nem ugyanaz a kettő. A többi részét a mondandodnak innentől hanyagoljuk is