Anyós nem képes elfogadni, hogy vegetáriánus vagyok?

Megbeszélném a párommal, hogy legközelebb ne menjünk, vagy ha elmegyünk, akkor legyen vele tisztában, hogy abban a szent pillanatban felpattanok az asztaltól, amint erre rákezd. Az ő anyja, ő tudja vele megbeszélni azt, hogy ez innentől nem téma.

Mondom ezt egyébként nem vegaként.

De ki nem állhatom, ha valaki a másik étkezési szokásait firtatja.

Gondolom te sem teszel neki megjegyzéseket, hogy mondjuk a zsírban tocsogó kajája miatt milyen érrendszeri betegségek fenyegetik.

Szerintem ez a privát szféra megsértése, és arra nagyon allergiás vagyok. Az ételemet pedig szeretem nyugodtan, jó hangulatban, az ízeket kiélvezve elfogyasztani.

Szóval röviden és tömören: én a helyedben ezt, amit itt most leírtál, szépen elmondanám a páromnak is.

"gondolom zavarja, hogy hangoztatod és külön figyelmet követelsz"

Ismered a kérdezőt talán?

Én nem vagyok vega, de magam is látom, mennyien vegzálják azokat, akik igen.

"Te nem teszed a húst a tányér szélére, neked meg kell szólalnod, hogy VEGA vagy..."

Nagyon beteg vagy :D

Mert ha kitenné a húst a tányér szélére, akkor meg úgyis megkérdeznék, mi a baj vele, akkor ugyanúgy el kell mondania, hogy ő vega. Most annak mi értelme lenne, hogy minden alkalommal kiteszi a húst és ott hagyja? Minek vegye ki egyáltalán?

Én meg nem szeretem se a gombát, se a szalámit, ha valahol ilyen kaja van, nem fogok belőle venni és otthagyni, hanem megmondom, hogy köszönöm, nem kérek, mert nem szeretem és kész. Hol láttál már olyat, hogy ha valaki nem akar enni valamiből, bármiről, akkor kiszedi és ott hagyja?

"Gondolom anyósnak előadta magát és ő meg jogosan cseszteti érte."

Mert miért kellene bárkit csesztetni amiatt, hogy nem akar húst enni? Nem a saját dolga? Anyósnak mi köze hozzá?