Miért ilyen velem a menyem?

Ha segíteni akarsz neki, akkor főzzél helyette, vidd el sétálni a kutyát, söpörd le a teraszt, vasald ki a ruhát, vásároljál be helyette is. Az a segítség. Addig tud pihenni.

Ha ott nyüzsögsz, és az agyára mész a kéretlen tanácsaiddal, és szinte a melléről tépnéd le az egyhónapost, az nem segítség.

A többi 3 unoka honnan van?

Úgy értem, nyilván friss apukának van testvére, ő lány?

Ez azért fontos, mert ugye anyuka a saját anyját hívja segítségül. Ha van egy lányod aki téged hívott, most van egy menned, aki a saját anyját hívja.

Amúgy eltűr, kezedbe adja a gyereket, mit akarsz még?

Még amúgyis mit akarsz egy egyhónapos gyerekkel? Megszoptatni? Vagy azért keverjük össze a gyerek reflexeit cumisüveggel, hogy te boldog legyél? Vagy keltse fel a babát mert a Mama épp babusgatna... anyuka meg szenvedjen vele. mégis hogyan van ez fejben összeállítva?

Ha nem csak karácsonykor meg születésnapok akarod látni őket, állítsd le magad, nem Te vagy a világ közepe. Most legalábbis nem.

Hát nézd, ez a fiúgyerekek "átka", sajnos az esetek nagy részében a férj szülei mindig csak másodlagos nagyszülők lesznek majd a feleség szülei mögött, még akkor is, ha normálisak és nem a belemagyarázós típusok.

Nem tudsz mit csinálni ezzel, el kell fogadnod, valahol érthető az, hogy a menyed első körben az anyukájától kér segítséget, ha jóban vannak, vele nyilván szorosabb a kapcsolata. De hogy neked is igazat adjak, szerintem illene odafigyelnie az anyukáknak, hogy ne bántsák még ezzel a másik nagymamát, és normális érzelmi intelligenciával rendelkező nő kicsit erőt vesz magán és tudatosan bevonja a férj szüleit is, ha azok nem okoskodnak megállás nélkül. Csak sajnos a nők 90%-nak ninvcs ennyi érzelmi intelligenciája, ők is csak 30 év múlva értik majd még, milyen rossz érzés ez, mikor az ő menyük zárkózik el teljesen.

Én odafigyelek erre, simán odaadta az egy hetes babát az anyósnak babusgatni kicsit, addig legalább el tudtam menni hajat mosni, megcsinálni ezt-azt, leülni kicsit pihenni. Ő boldog volt, mert unokázhat, én meg örültem, hogy így szeretik. Mondjuk az én anyósom elég sokszor el is mondta, hogy mindent úgy csinál, ahogy én kérem, és alapvetően csak akkor ad tanácsot, ha megkérdezem valamiről. Ha kicsúszik véletlenül egy kéretlen tanács, hát istenem, meghallgatom és kész, mivel nem rendszeres, nem bosszant fel.

Szóval megértem, hogy rosszul esik a dolog, de nem tudsz mit csinálni, csak elfogadni a helyzetet. Viszont, amit tanácsolni tudok, ne akarjál okoskodni arra hivatkozva, hogy tapasztalatlan a menyed, inkább te is biztosítsd arról, hogy az ő elveit fogod követni, akkor nem fog jobban elzárkózni, sőt, talán nyit. Jelezhezed is, ha ott vagy és éhes a kicsi, hogy szívesen megetetnéd te, de ne erőszakoskodj, csak kérdezd meg, megengedné-e most neked.

23: "De a lányom az anyósát is hívta ha baj van, nem csak engem."

Most egy hónapos a baba. Lehet, hogy egy év múlva már a menyed is másképp fogja ezt látni. De pont ezért ne nyomulj, mert akkor részint dacból, részint bizalmatlanságból később sem fog keresni téged.

Várj türelemmel, és ahogy egyre nagyobb lesz a baba, egyre nagyobb az esély, hogy téged is segítségül hív.

Nekem ez nagyon rosszul esett, hogy engem nem hív hanem az anyját. - neked elég nagy problémák vannak a fejedben, ha ezen megbántódsz.

Miért hívna egy számára kvázi idegent? Természetes!, hogy a saját anyját fogja megkérni, hogy segítsen a gyerek körül.