A férjem és a családja nyomasztanak, hogy babázás után menjek vissza dolgozni. Mit tegyek?

Emberek, kamu provokatív a kérdés, nem veszitek észre? Vagy jól esik mindenkinek a saját egojat simogatni, hogy mennyivel jobb emberek, mint a kérdező?

Az, hogy ilyen gagyi, átlátszó szarokra 100+ hozzászólás érkezik, fenntartja az ilyen típusú felhasználókat az oldalon és továbbra is kirakják a kamu kérdéseiket, amik tényleg csak arra jók, hogy osszeugrassza az embereket...

Lusta vagy simán.

Hagyod, hogy a férjed eltartson. Remélem elhagy a faszba:)

Ilyenkor eszembe jut, hogy a nőknek átlagban kevesebb a nyugdíja. Vajon miért is? Gondoljunk bele!

Mi alapján kap nyugdíjat egy átlag nő és egy átlag férfi? Ugyan arra az átlag életre? Talán csak nem azért, mert nem ugyanaz az átlag férfi és az átlag nő életútja?

Te vajon merre húzod az "átlag nőt" amikor a nyugdíjadat fogják számolni? Aztán jön a statsztika, hogy a nők átlagosan kevesebb nyugdíjat kapnak... tehát akkor így is van jól!

Vagy a munka a férfinek való? Ugye tudod, tisztában vagy vele, hogy pontosan azért van óvoda, sőt bölcsöde is, hogy mehessenek a szülők dolgozni, ne egymásból éljenek. Ha beadod az oviba a gyerekeket (már, ha egyáltalán te hozod-viszed őket, nem közösen a férjeddel és véletlenül sem ő), akkor utána mi te a napi programod amíg ő megy és dolgozik és pénzt keres? És gyerek sincs "láb alatt" neked sem, pont ugyanúgy, ahogy neki sem és tud dolgozni menni?

Munkamegosztás? Együtt gyerekeket neveltek. Nem hiszem, hogy ő nem foglalkozik velük, csak ő még dolgozik rád is?

Amúgy én hagyományos "régimódi" családi modell híve vagyok, a feleségnek, a férjnek is dolga van. Nem egyenlőség van, hanem feladatmegosztás. Jól keresek, nem célom, hogy a barátnőm/feleségem dolgozzon, sőt, szeretném, hogy legyen inkább több ideje velem foglalkozni, több ideje rám. De ez az én döntésem és csak akkor tartom magam hozzá, ha a barátnőm/feleségem amúgy menne dolgozni, nem kell szólni neki miatta, tehát tisztában van vele, az nem a mi pénzünk, nem nem mi keressük, hanem az én pénzem, én keresem, ő pedig el van tartva, pont úgy, mint az esetleges gyerekeink. Ha ezzel tisztában van és így is áll hozzá és magától menne is dolgozni, akkor tudom, hogy van értékrendje, akkor én is így is állok hozzá, látom, hogy nem élősködő senkiházi, és akkor szeretném, hogy maradjon és legyen sok ideje rám. Tehát ha azt mondja, ha úgy látja, hogy a "mi pénzünk", akkor menjen dolgozni ő is, ne élősködjön... így viszont nem kell nekem, hiába a hagyományos család modell és munkamegosztás híve vagyok, nem kell élősködő senkiházi.

Tehát akkor már három éve otthon vagy, most meg beadjátok reggel az oviba a gyereket, és amig a gyerek oviban van, a férjed dolgozik, te meg hazamész... ugye érted? Tehát te ugyanolyan eltartott vagy, mint egy gyerek. Biztos, hogy a féjed azért házasodott össze veled, hogy még egy éhes szájat kelljen etetnie? Ha igen, akkor az az ő döntése, hogy ez van, nem a tiéd.

Én szeretném, hogy a barátnőm/feleségem háztartásbeli legyen, de ez az én döntésem és legyen ő is tisztába ezzel a helyzettel.

43/f

106 😂😂😂 ven oregember vagy te ahhoz hogy meg csak most szeretned hogy baratnod/feleseged legyen. Egy huszas vagy harminc elejen levo no tuti nem akar egy ilyen oregnek szulni.. Ha meg 38 elmult..lehet mar nem is tudna. Ergo :D jo esellyel elkestel. De egy elvalt 2 gyerekes anyukat meg talalhatsz.

Kerdezo! A ferjed rokonainak ehhez semmi kozuk. Miert beszelgetsz veluk errol? Ha beleszolnak miert nem mondod hogy nem az o dolguk. Ez a kettotok dolga. A ferjed egy fakabat.. mit lapit. Te miert hagyod hogy mas beleszoljon?

1. A férjed is sokszor szóvá teszi, hogy jó lenne ha pénzt kérdésnél és a rokinok is presszálnak.

2. Szerinted nem fér az életedbe a munka.

3.Nektek erős és közös értékrendetek van.

Nah ennek most újból állj neki és gondold végig