Menhelyről elhozni kutyát egyszerűnek tűnik, de?
Mégis kicsit szerintem túl "bonyolult", mert azt írják hogy ez meg ez a kutya keres gazdát, amikor kinéztem egyet, az pont nem volt meg (és ez még kb 5x megismétlődött) de ajánlottak helyette 6 másikat amik "Karakószörcsögön" voltak épp kint családnál, esély nem volt arra hogy azonnal megnézzem, és utána is még úgy mondták hogy majd egyszer összefutunk hogy megnézzem, meg a kutya is engem, aztán majd ők a menhelyről eljönnek megnézni hogy hol lakom (na persze szivesen beengedek akárkit) aztán egy hétig nálam lehet a kutya és ha a kutyának is úgy tetszik meg a menhelyeseknek is, akkor majd talán megtarthatom, de előfordulhat hogy bizonyos időközönként kijönnek hozzánk (!!!) ellenőrizni... plusz ha még nincs neki akkor időkorláttal ivartalanítási szerződést kell aláírni... kinek kell ennyi procedúra?... és csodálkoznak hogy tömve vannak a menhelyek...
Miért nincsenek olyan helyek ahova besétálsz, ott vannak kennelekben a leadott megunt stb kutyák, ráböksz hogy azt kérem és megkapod?... lehet gyorsabban menne az ügyintézés...
"Azt sem értem, miért nem maradhat ott a kutya aznap este, amikor először találkoztok. Ha az illető meggondolná magát, ő maga is visszahozhatná másnap, nem? "
Talán félre értem a kérdést, de a szemszögemből megközelítve ez azért nem helytálló, mert nem tárgyakról,m nem rongydarabokról beszélünk. egy kutyának, főleg egy olyannak, aki már sokat szenvedett, a környezet változás hatalmas stressz. Pont elég lesz neki azok után, amint keresztül ment, megint új otthonba költözni. Az én kutyáim ha költöznek, akkor költöznek, nincs olyan, hogy egy napra odaadom, aztán ha nem tetszik visszaadják, persze vissza lehet adni, de a cél az, hogy ne érje őket még több törés, ezért igyekszünk biztosra menni, mivel nem akarjuk őket ide-oda dobálni ugyebár. Hozzánk is került más vissza kutya sajnos, nem mi vettük vissza, a kedves gazdik adták vissza nekünk, tipikusan olyan okokból, ha elég felelősségteljesek és elszántak lettek volna, akkor nem riadnak vissza az első nehézségnél... Mert nehézség minden kutyával adódik időnként, hiszen nem gépek, olyanok, mint a gyerekek, a legjobb családból származó gyerekkel is lehetnek gondok ugye, a kutya sem más...
Kicsit fentebbről válaszolgatok, hogy asszem érthető legyen miért kaptam fel egy kicsit a vizet.
,,akkor meg miért is védjük azt aki hagyja a szukáját lefialni ha csak véletlen is volt a fedezés? "
Miért ne védhetném meg őket egy kicsit, amikor már megegyeztünk hogy nem ugyan az véletlenül összetörni valamit vagy direkt. Mondtam hogy lehet hogy mindkettő káros, de olyan szinten vagytok ti is gyűlölettel a ténylegesen szaporítókkal - amit megértek, mert emberek vagyunk - hogy egy csomó olyan embert szaporítóznak le és húznak egy kaptafára akik között nagyon nagy a különbség.
Szerintem meg kell különböztetni legalább 3 féleképp ezt a dolgot.
1) Aki DIREKT szaporítja és ezért anyagi hasznot vár
2) Aki DIREKT szaporítja és ezért nem vár anyagi hasznot csak infantilis és a gyerekének akar egy élményt vagy nem tudom mit
3) Aki NEM AKART szaporulatot csak becsúszott
És szerintem ez a súlyossági sorrend is, lehet hogy a végeredmény ennél is meg annál is felesleges kiskutyák tömkelege, de az INDÍTÉKOT nem lehet figyelmen kívül hagyni, a bíróság sem hagyja. Ezért kell szerintem megvédeni a véletlenül vemhes lett a szukám embereket. Nem a teljes felelőség alól akarom felmenteni, de amit néha hallok emiatt is az elég erős túlzás.
,,Mert a "bocsika kicsit vemhes lett a szukám" gazdik kölykei is lehetnek egyszer megunt félre dobott kutyák, a felesleges szaporulat"
Igen, ez teljesen így van, de a tenyésztő prémium kölykei is lehetnek egyszer félredobott megunt ebek, és ezzel ugyanígy a felesleges kutyák számát növelik. Szerintem ez nem attól függ, hogy egy kutya milyen körülmények között jön a világra hanem az emberek mentalitásától.
,,ha bármi kérdésem van neki is kérdeznie kell pl itt hogy válaszolni tudjon"
Leginkább ez volt ami felhúzott, mert bár mostanáig sem tudom hogy ezzel engem akartál e piszkálni, hogy mennyi mindent nem tudok, hogy vissza mertem kérdezni hogy mit értettél fekete alatt. Bocs, biztos fogalmam sincs akkor semmiről, mert el se tudom képzelni hogy mi baj lehet a ténylegesen fekete színű kutyákkal, ezért mertem azt gondolni hogy valami "szlengszerű" kifejezésetek ez. Már csak azért sem, mert egy csomó kutya fajtatiszta is fekete aztán gondolom mégis vannak akiknek tetszenek a tacskók, a dobermannok, a labradorok, a pulik, óriás schnauzer, uszkár és a többi ilyesmi. Szóval lehet hogy a gyakorlat titeket igazol, hogy a fekete kutya nem megy annyira, de akkor sem értem miért, és nem is gondoltam volna erre soha magamtól.
Egyébként azt sem értem, hogy mi a baj azzal ha valaki olyan kutyát vesz magához akit ajándékba ingyen kapott. Mert a "fő ellenség" a szaporítók azok pénzért akarnák adni nekem, nem? De. Ezek szerint aki hozzámvágta hőn szeretett kiskutyám az nem várt érte semmit, nem hasznonszerzés miatt adott rajta túl.
És azt sem értem, hogy miért nem lehet egy halvány - nem is az hogy dícséretet, de valami ilyesmit megereszteni mondjuk másnak ha olyat hallassz, hogy valaki minden féle külsőre vagy korra vagy nemre vonatkozó szigorú feltételek helyett elhozott valahonnan egy oltatlan, férgeket kakáló, koszos büdös bolhás és kullancsos kutyát, kikezeltette és azóta is szereti. És még fekete is egy részben. Ott kérdeztem meg az embert szuka e vagy kan, amikor elmentem érte még nem tudtam. Nem akarom magam fényezni de nagyon el vagytok foglalva a saját dolgotokkal és hajtjátok mint az imamalmot és elfelejtitek hogy nem csak ti szeretitek a kutyáitokat, hanem lehet hogy sokkal többen mint gondolnátok.
Elhiszem hogy ki lehet ebben égni, de kinek jó az?
,,ez a csökönyösség de tényleg az utolsó hszeimben én nem támadni akartalak csak leírni amiket átéltem. "
A visszakérdezésemmel pöccentettél be és azt gondoltam amit feljebb leírtam.
,,és ha öreg akkor elkönyvelheted örök darabnak"
Azért is nem akartam visszagondolva 5 évnél idősebbet, mert pont hogy "hosszú távra terveztem" és mivel 25 alatt vagyok nem akartam 1-2-3 év múlva elveszteni a kutyát. Meg sokan már úgy gondolják hogy egy felnőtt kutya nem tud úgy beszokni a családba mert annak már megvannak a megrögzött heppjei és egyszerűbb egy fiatal kutyát hozni ami még úgy formálható ahogy akarod. Ami részben igaz, részben meg nem. Mert kutyája válogatja. Beszélgettem egyszer véletlenül az utcán egy öregasszonnyal aki a kutyájával volt, az is öreg volt. Azt hittem együtt öregedtek meg, de nem. Ő a sintértől hozta el kb 1 éve és még mindig oda meg vissza volt tőle és könnyes szemmel magyarázta hogy ő nem is ilyen kutyát akart, mert neki ez nagy egy kicsit (amúgy térdig érő volt) kisebbet akart, de amikor bement, meglátta, beleszeretett és nem tudta otthagyni és imádja. Erre is mondom hogy van hogy jobb ha besétálsz és ráböksz. Mondjuk az egy nagyon kedves nyugodt kutya volt, és azon kívül hogy kicsit sántított nem látszott hogy baja van és szerintem ezerszer "értelmesebb" ilyeneket megmenteni mint a halálán lévő genetikai bajos (mint az epilepszia nincs mája stb) vagy az agresszív és hasonló társaikat.
,,A saját szukám 3 évesen lett epilepsziás, kivizsgálatattuk el kezdtük kezelni. 5 évesen ivartalanítattam 6-7 éves korára lett tünet mentes majd leálltunk a gyógyszereivel is. "
Nem gondoltam hogy tünetmentessé lehet tenni az epilepsziás kutyát, emberek nem szoktak kinőni ebből a betegségből tudomásom szerint. Meg nem tudom mit értettél azalatt hogy skizo? Mármint ez hogy nyílvánul meg?
És az empátiáról:
Lehet hogy én kicsit gyakorlatiasan gondolkozom, de az nem igaz hogy nem tudok belegondolni milyen az amikor valaki megszeret egy állatot. Csak az én gondolkodásomba ez a fajta általam pepecselésnek vélt működés, és a minden kutyát megszeretünk és a többi hozzáállás akkor nem pazarlás, ha amúgy nincs sok utcán lévő kutya, vagy rosszul élő vagy akármilyen kutya, mert úgy gondolom akkor lehetne ráérni ilyesmire ha nem lógna a pallos a fejünk felett ebben az ügyben. Amikor ekkora a káosz úgy érzem ilyesmire nem lehet ráérni. Szerintem - még sok más mellett - ilyen helyzetben "elég lenne törődni" a nem túl beteg nem túl problémás, viszonylag egészséges kutyákkal, azokkal is tele van a padlás, és majd ha már nem szorítanak a körülmények, ráérünk megszeretni minden jobban selejtes kutyát, de addig úgy érzem fordítva ültök a lovon.
De ezt nem lehet máshogy csinálni, csak szeretetből. Ha lennének olyan állatvédő szervezetek, ahol fizetést adnak embereknek ugyanazért, amit mi teszünk a saját pénzünket költve rá, akkor lehetne TALÁN érzések és szeretet nélkül csinálni, azoknak az embereknek.
Mi viszont azért tesszük amit teszünk, mert szeretjük a kutyát, és így csak ennyi telik tőlünk.
"INDÍTÉKOT nem lehet figyelmen kívül hagyni, a bíróság sem hagyja"
Na erre tudok egy ellenpéldát. Az, hogy nem ismered a törvényt, nem mentesít a büntetés alól, legyen bármi is az indítékod.
A tudatlanság nem mentesít senkit az alól a tény alól, hogy FELELŐTLEN!
"Igen, ez teljesen így van, de a tenyésztő prémium kölykei is lehetnek egyszer félredobott megunt ebek, és ezzel ugyanígy a felesleges kutyák számát növelik."
Igen és a kérdéseddel pont ezen a ponton kapcsolódik össze a menhelyi bogaraskodás a méregrdrága kölykökkel, ugyanis egy jó tenyésztő még alaposabban kifaggat mint a menhely, ugyanazon okokból, amiért a menhely teszi! De meg is nézheted, az elhagyott fajtatiszta kutyák között, igen akad, amelyik neves kennelből származik (a tenyésztő is ember, ő is tévedhet, mellényúlhat), de a fajtamentőkhöz 95 %-ban a becsúszott, meg egyszer hadd szüljön almokban született fajtatiszta kutyák kerülnek!
Ellenben az egyszer szüljön típusú szaporító, vagy a mocskos pénzhajhász szaporító nem fog kérdezni semmit, nem fog érdeklődni a kölyke iránt, elviszed tőle, utána lesz@rja, de nem is mehetsz sem reklamálni ha baj van, sem segítséget kérni, ha rá vagy szorulva valamilyen okból.
Itt is látszik, nem ellenőrizgetésről van szó, hanem egy normális viszonyról, ahol a kapcsolat megmarad és lehet egymásra számítani.
Az én egyik kutyám is kennelből van, a másik menhelyi. Soha nem ellenőrizgetett a tenyésztő, sem a menhely. Én szívesen tartom velük a kapcsolatot, nem visszük túlzásba pedig. A kapcsolattartás főleg a neten történik. Ők nyugodtak, látják időnként mi van a kutyákkal, én örülök, hogy örülnek, ja és általában én írok nekik, nem ők nekem. És pl. volt egyszer, hogy SOS kellett orvosra pénz, de meg voltam szorulva, a tenyésztőmet fölhívhattam, kisegített. Az alomtesónk gazdái nyaralni voltak, nem tudták vinni a kutyust, ők vigyáztak rá addig, hogy ne kelljen panzióba adni. De ugyanezt egy ideiglenes befogadó is szívesen megteszi.
Hozzáállás kérdése az egész, senki sem akar turkálni a másik életében, egy laza baráti kapcsolatról van szó. Nem értelek továbbra sem, de hát ahány ember, annyi féle ugye. Én nem bánom, hogy nálunk ez így van, sőt örülök is neki, hogy a kutyáimat nem tojják le nagy ívben, hanem örülnek az infoknak, képeknek, nekem jól esik, hogy érdeklik őket a kutyusaim és az is jól esik, ha olyan helyzetbe kerülök, akkor lehet rájuk számítani.
,,Az, hogy nem ismered a törvényt, nem mentesít a büntetés alól, legyen bármi is az indítékod. "
Ez nem jó ellenpélda ugyanis ez nincs törvényben. De azért még sem ugyan az a gondatlanságból elkövetett vagy az előre megfontolt aljas szándékkal elkövetett akármi, vagy haszonszerzés vágyával vagy egyéb súlyosbító körülmények... korlátolt vagy
Ki lehet nőni az epilepsziát, nekem egy kedves barátnőm is kinőtte húsz éves korára.
Mint ahogy pl. az ekcémát is ki lehet nőni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!