Miért van ilyen kevés szakmunkás, ha ilyen jól lehet keresni? A diplomásokkal meg dunaát lehet rekeszteni.

"A diplomások meg sok esetben szart sem keresnek."

Mint ahogy a szakmunkasok is sok esetben szart sem keresnek. De sokan ugy vannak vele, hogy meg mindig jobb pl. egy kenyelmes irodabol, otthonrol, medencebol, kertben ulve stb. szart sem keresni, mint fizikai munkaval.

A nagyfaterom profi szaki volt, a cégtulajdonos is őt hívta a házához, mert ő értett hozzá a legjobban. (2015 előtti idök). Amiket kapott cserébe:

- Minimálbérre jelentés, többi zsebbe.

- Szabadság csak papíron volt, valójában nem volt a törvény által előírt fizetett szabadság.

- Munkavédelmi eszközök hiánya.

- Sokszor napokig távol volt, hétvégén is, néha akár egy teljes hétig.

- Mivel ment neki, ezért előre akarták léptetni, de ez a fizetésében nem mutatkozott volna meg.

- Egyéb juttatások papíron jártak, a valóságban nem.

- Év végi premiumról szó se volt.

- a vállalkozó minden évben előadta h ez volt az utolsó évük, nemsokára bezárnak, azt mégis már 25 éve él a cég.

A munkájáért cserébe alig volt nyugdíja, pedig ő mondta a főnökének, hogy még ha kevesebbet is ad zsebbe, jelentse be jobban a nyugdíj miatt, de nem tette meg. Mondjuk nem id volt baj, mert sajnos 2 év nyugdíj után meghalt, 67 évesen...

Nekem van diplomám, a fenti pontok mindegyikének az ellentetje igaz rám, pedig egy magyar kft-nél dolgozom.

Ergonómia, fehéren szerzett jövedelmek stb. kérdéskörében az is egy jó iránytű lehet, ha megnézed, adott szakterületen kik a legnagyobb foglalkoztatók. Építőiparban nyílván a magyar KKV-k, így annyira a munkakörülmények sem meglepők. Ez viszont nem az adott szakmák velejárója, inkább az adott vállalkozói réteg mentalitása miatt van.

Diploma vs. szakma kérdésben pedig sok szálon el lehetne indulni. Nekem az egyik vesszőparipám, hogy a mai ember a valaha volt arisztokrácia életmódját akarja követni. Viszont leginkább a külsőségekben, és leginkább a könnyebbségek tekintetében.

Azaz a lehető legkényelmesebb életet szeretné a lehető legkevesebb felelősségvállalás mellett.

Ebbe a képbe jól passzol a(z elképzelt) diplomás képe, aki 9 körül fölkel a puha ágyikóból, egész nap kattintgat meg nézi a képernyőt, cseverészve a kollégáival.

Az, hogy ebben mennyi munka, stressz, felelösségvállalás van, és mennyi plusz áldozatot kell hozni, hogy a rendszer működőképes maradjon, nem érdekli/nem tudja.

Főleg az egyszerűbb sorból érkezetteket.

Akit meg egyszer a szülei rátettek erte a sok esetben téves vágányra, már nem tud a gyerekeinek sem új utat kínálni, nem fogja azt mondani, fiam menj el szakmunkásnak.

Több generáció kell, mire beáll valamilyen egyensúly, és félő, hogy a legtöbb helyen sosem áll be.

Maximum a derék, az áll be :)

Mindenki tudja, hogy kevés a szakmunkás, és ez társadalmilag nagy baj.

Mégis ha neked, vagy a gyerekednek a pályaválasztás jut eszedbe, akkor mire fogsz gondolni?

Választasz egy nehéz fizikai munkát, pl. legyél kőműves, burkoló, festő, fűtésszerelő, vagy választasz inkább valami irodai munkát, egy könnyebb diplomával, HR, közgazdász, pénzügy?

Ugye, ugye? Nehéz fizikai munkát senki nem akar végezni. Én ezt nem lustaságnak nevezném, hanem inkább egy normális egészségtudatnak. Ahogy már korábban is leírták itt többen, a szakmunkás olyan munkakörülmények között dolgozik nehéz fizikai munkát, ami eléggé megrövidíti az életét, vagy legalábbis hamar lerobbannak. Amúgy meg meddig is dolgozik egy férfi? 65 éves koráig? 40 év felett szerinted már hol fog tudni dolgozni egy kőműves?

Egyébként meg csak a fővállalkozó keres jól, ha alkalmazottként dolgozik, akkor ahogy a többiek már leírták, elég rosszul fizetik őket, és főleg feketén, se táppénz, se fizetett szabi.

Szóval ez akkor érné meg leginkább, ha a magad ura vagy, és esetleg te fogadsz alkalmazottakat, akik a kellemetlenebb munkát megcsinálják helyetted. Azért odáig meg el kell jutni tapasztalatban, tőkében.

A másik meg amit már szintén itt leírtak, hogy milyen emberek járnak a szakmunkásképzőkbe? Az én fiam sem jó tanuló, gondolkodom is valami kétkezi munkában, biztos jól megélne belőle. De ezekbe az iskolákba csak a lusta, buta, deviáns gyerekek járnak 90 %-ban. Ilyen közösségben szocializálódjon a gyerekem a kamaszkora legérzékenyebb éveiben?

A tesóm pl. ilyen helyre járt, olyan szokásokat vett fel, hogy évekig meghatározta a személyiségét és nem pozitív irányban.

Az oktatási rendszert is meg kéne reformálni. A lányom most ment gimibe, és az osztályában nem voltak igazán jó tanulók a gyerekek. A közepes tanuló fiúk szerinted hová mentek? Informatikusnak, térképésznek, környezetvédelemre, logisztikára, idegenforgalomra. A 30 fős osztályból egyetlen srác ment villanyszerelőnek, a többi meg ilyen kamu értelmiségi iskolába jelentkezett, amivel egyébként meg el sem fognak tudni helyezkedni. Nem is értem miért vannak ilyen iskolák, munkát meg nem fognak tudni adni a fiataloknak, ebben a városban biztos nem kell évente 30 logisztikus, mégis hová? Ha kell is, kérik a diplomát.