Miért tapasztalom újabban ezt bizonyos mérnökök körében?

Annyiban beszállnék a vitába, hogy a kedves kérdező most megy kilencedik osztályba. Biztosan le leszek szólva, de nem bírom ki hogy ne szóljak be amiatt, hogy olyan fiatalkorú minősítsen szakmákat aki még a közelében sem járt ezeknek a területeknek.

Amikor eljutsz oda, hogy már az egyetemen vagy, teljesen máshogyan fogod látni a dolgokat. Amíg nem tétre megy az érdekes elméleti alapozás, addig minden olyan szépnek tűnik, akár a matek akár a tömény fizika, akármi. Én is tök jól eljátszom a gondolattal, milyen király lenne pl. jogásznak lenni, ugyan miért utálhatják sokan a római jogot, hisz mindennek az az alapja, stb. Ha ott lennék, biztosan máshogy vélekednék. Vagy például filmet nézni/olvasni/youtube-ozni is nagyon jó a szabadidőben, de ha kikérdeznék az összes látott/hallott dolgot, akkor már nem úgy tekintenél rá mint azelőtt.

Aztán amikor ott van 6-8 tárgyad, egész nap bent ülsz az egyetemen, este 6-7re hazaérsz, tele vagy csomó beadandóval, laborokkal, zhra is tanulni kéne, akkor már nem tűnik feltétlen olyan kellemesnek a tömény elméletet tanulni.

Önszorgalomból tanulva/olvasgatva nem ugyanazok az érzések fogalmazódnak meg benned mint amikor egy jó izmos vizsgára kell felkészülni.

Ne vedd sértésnek, örülök annak, hogy ilyen kérdések foglalkoztatnak ilyen fiatalon, ahogy ezt 1-2 hónapja privátban is írtam neked, de kérlek ne ítélkezz úgy, hogy nem tapasztaltad meg saját magad a dolgokat.

Annyiban igazad van, hogy nem minden mérnök van oda a matekért és fizikáért. Ez leginkább annak tudható be, hogy matematikusok és fizikusok oktatnak mérnököket, más szemléletmóddal. A mérnök nem feltétlen akarja tudni, hogy mi az adott tétel bizonyítása, neki eszközként kell az. Vagy olyan sebességgel darálják a tárgyat, kevés könnyen érthető, lényegretörő magyarázattal, hogy elvesznek benne, és megutálják emiatt.

Az egész "lenézem az XY munkát mert én mérnök vagyok" katasztrófálisan rossz mentalitás(igen, tudom azóta máshogy fogalmaztál már). Az lehet hogy nem neked kéne még extrában elvégezni, de elég gáz ha kapásból hárítod a feladatot. Meló van, fizetés van, akkor csak meg tudsz csinálni más feladatot is ha kell, nem? Nem lehet mindenki fejlesztő. Egyszerűen nincs annyi állás ebben a munkakörben, de lehetsz az, csak meg kell dolgozni érte.

Élmény volt olvasni a válaszokat. Főleg a 44-est.

Kérdező, soha ne nézz le senkit, főleg ne egy technikust. Én nagyra becsülöm a technikusokat, és nagyon sokat tanultam tőlük mérnök létemre.

Én villamosmérnök vagyok, igaz még fiatal.

A 44-es válaszolóhoz hozzátenném, hogy a sok ifjú titán(még én is annak számítok féligmeddig) nem baj ha olyan mint amilyet a válaszoló leírt.

Majd beletanul a nagy részük a szakmába úgyis. Én nagyon szeretem a szakmám, a fizikát szerettem, a matekot közepesen, de értem szóval nincs gond vele. :)

Kérdező 67: Az, hogy ha végzel (és ezek szerint neked ez még nagyon messze van), milyen területen fogsz dolgozni 1000 meg 1000 dologtól függ. Mire van affinitásod, amit megtanulsz mennyire sikerül valójában megtanulni, vagy csak mint egy tételt visszaböfögni. mennyire tudod a gyakorlatba átültetni. Ismerek olyan mérnököt aki jó eredménnyel elvégezte az egyetemet, elméletben tényleg mindent tud, de ha oda kell állnia a kapcsolóberendezéshez és valami nem úgy van (vagy nem az jön ki a mérésből) ahogy ő elképzelte vége van. Szintén ismerek olyan mérnököt aki hiába végezte el az egyetemet (szintén jó eredménnyel) önálló munkára teljesen képtelen. Ha lebontva megkap egy részfeladatot elmolyol vele akár napokig és kijön belőle valami eredmény, de ha nem sikerült jól elmondani neki a részfeladatot mégcsak, arra se jön rá, hogy tök zsákutcában van. A harmadik szintén elméletben tök jó, de alkalmazni semennyire nem tudja, végül anyagbeszerző lett belőle (ehhez szerintem még technikusi végzettség sem biztos, hogy kéne), bár legalább jól megtalálja a helyettesítő termékeket mert kb. tudja mi mire való, de ennél összetetetbb problémát nem képes egyedül megoldani. Akkor volt olyan mérnök az egyik partner cégünknél aki lehet, hogy szakmailag jó, de ha leülsz vele egyeztetni legkésőbb a 3. percben legszívesebben az ablakon dobnád ki mert olyan a stílusa, belőle raktáros lett később, mert ott okozza a legkevesebb kárt.

Ezek egyrészt tanult, másrész örökölt dolgok. Sok dolgon nehéz változtatni, és pont az a jó ebben a szakmában, hogy ha valaki valamiben gyengébb akkor is találhat olyan területet ahol jól érzi magát. Nem kell mindenkinek fejlesztőnek lennie, egy csomó jó szervízmérnök is van (és kellenek is), vagy üzemeltető mérnök is kell (pl. egy komolyabb irodaépület, kórház stb. nem "működik magától" oda megint más mentalitású és képességű mérnök kell). És így tovább.