Miért tapasztalom újabban ezt bizonyos mérnökök körében?

#29 t0ba

Nem véletlenül kérdeztem rá a Whitworth menetekre.

Ugyanis 1946 óta Magyarországon tilos beépíteni új gépekbe Whitworth menetes csavarokat gépelemeket.

A Whitworth profil csak a csőmeneteknél maradt meg, de ugye azt meg nem "W" jelzéssel látják el.

Ami nagyon hiányzik az oktatásból a menetekkel kapcsolatosan, azok az UN típusú col rendszerű menetek.

A 2. világháború után foglalták szabványba, USA-Kanada-Anglia koprodukcióban. Miért nem tanították ezeket ?

Az átlag ember soha nem fogott még a kezébe whitworth csavart, mert ezek mindegyike UN szabvány, csak azt hiszi róla, hogy whitworth.

A polimerek, meg a másik, amit nagyon is kellene tanítani.

Egy nálamnál idősebb kolléga nem tudta azt, hogy a műanyagok nedvességet vesznek fel , ami térfogat növekedéssel jár. A megmunkálás során a belső feszültségek normalizálódnak, ami átmérő növekedéssel jár.

Egy 90/70-es poliamid gyűrű 1mm-el lesz nagyobb 1 év leforgása alatt. Már hogyne kellene ezeket tanítani ?

Oltári nagy hiányosságok vannak az oktatásba.

#31!

Ne gondold, hogy ez régen nagyon máshogy lett volna. Az állatorvosok közül is biztos sokan gyűlölték a sok anatómiát meg élettant. Persze lehet utólag hasznosak lettek...

A különbség ma, hogy sokkal több fiatal jut egyetemre, sokkal kevesebb energiabefektetéssel (átlagban). Ott aztán kb. ugyanúgy kell teperni, de nincsennek hozzászokva. Azok panaszkodnak leginkább, akik az egyetemen szembesülnek azzal, "mi az, hogy követel egy tanár?", "mit jelent a 2-es?", stb.

Azt aláírom, hogy minden szaknál a 210 kreditből max 150-nek van értelme.

Sok tárgy azért lett túl elméleti, mert nincs pénz se oktatóra, se eszközökre (ennyi embernek). Ez mindenképpen a színvonal csökkenéséhez vezet...

Tehát eljutottunk oda, hogy PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ... Igen, az oktatás az új "háború". Akkor van jövőnk, ha megfelelően invesztálunk bele, és nem hagyjuk, hogy szétszéledjenek a diákok. Az oktatási rendszer teljes átalakítására van szükség. Fontos, hogy belevegyük a digitalizáció vívmányait, de nem eshetünk át a ló túlsó oldalára azzal, hogy kiirtjuk a lexikális tudást, és mindent csak "készségszinten" oktatunk.

30-as vagyok.

Azért utálom az elméletet, mert nem érzem úgy, hogy én ennek a javát valaha is használni fogom. Oké, hogy kell, mert ennek segítségével lehet felfogni igazán a dolgokat, de integrálni azért (legalábbis én, mint gépész) soha többet nem fogok.

Példának okáért, a gyakorlati helyemen egy mezőgazdasági gép egyik részegységét kellett átalakítanom úgy, hogy sokkal könnyebb, de sokkal merevebb legyen. Először lesokkoltam persze, hogy na vehetem elő a szilárdságtan jegyzeteim, aztán dobhatom ki a kukába, mert ilyen szinten (elég bonyolult alakzatú egység, sok alkatrésszel) nem tanultunk számolgatni. Ma már ott vannak a modellező szoftverekben lévő szimulációs plug-in(?)-ek, amivel persze pár perc (az én gépemnek speciel 20) alatt bármit ki lehet számolni és ellenőrizni.

Nyilván kellett egy bizonyos szintű elmélet ahhoz, hogy egyáltalán tudjam használni a szoftvert, de azért több volt a fölösleges anyag, mint a hasznos.

Persze még csak BSc-n vagyok, lehet MSc-n hasznosabb a tanított anyag java.

Eléggé megoszló, de érdekes válaszok születtek eddig. Az az igazság, hogy a kérdésben felvetettek ahhoz köthetők, hogy most már felsőoktatási tanulmányokra való jelentkezéskor iránymutató az is, mire van igénye a piacnak.

Ezzel magyarázható a mérnöki karokra, szakokra való meggyarapodása a jelentkezéseknek. Ugyanis sajnos azt lehet látni, hogy tanárként rosszak az anyagi kilátások hosszútávolagosan, mivel az egy állami szféra.

Nyilván az ipari bérekhez az állami bérek nem hasonlíthatók, legföljebb speciális területeken, de annak részletezése már politizálás lenne.

Mérnöki oldalról egyébként a matematikát mindenképp segédeszköznek kell tekinteni, mert a mérnöki számítások mind a matematikára épülnek.

Matematikán belűl itt legfőképp differenciálegyenletekre gondolok. Ha csak a gépészmérnöki dolgokat vesszük, könnyen látható, hogy a szilárdságtan, a dinamika, a rezgéstan, a rugalmasságtan, áramlástan, hőtan alapegyenletei mind differenciálegyenletek, ill. rendszerek.

Hasonlóan szerintem nem kell kifejtenem azt, hogy a villamosmérnöki képzéseken mennyire fontos a matematika, azaz a differenciálegyenletek ismerete. Csak annyit mondok, hogy szabályozási körök, jelek és jelrendszerek, jelfeldolgozás, stb. Ezek hallatán egy villamosmérnöknek biztosan beugranak a diffegyenletek, a Fourier-transzformáció, komplex függvények, stb. Ez mind-mind matematika!

Végül a harmadik dolog, amiről pár szót: Hogy ki mit használ a munkahelyén.

Egy középsikolai matematika tanár az egyetemen tanultak hány százalékát használja a napi munkája során?

Amit az egyetemen tanítanak, azt nem úgy kell érteni, hogy majd az iparban azt és csak azt fogja alkalmazni 100%-ban!

Amit tanítanak a mérnöki egyetemen, az azért van, hogy a mérnöki szemléletmód kialakuljon.

A mérnöknek napi szinten kell megoldania új feladatokat, és azt egy technikus nem mindig tudná megcsinálni, mert a feladatok megoldásához, a további lehetőségek lehetőségének meglátásához mérnöki gondolkodásmód kell, amit csak az egyetemen lehet elsajátítani.

Technikus vagyok eredetileg egyébként én is, elég sokat dolgoztam már esztergagépen, marón, stb. a gépészmérnökit utána végeztem el, meg az iparban is dolgoztam már jó sok évet, szóval tudom, miről beszélek.

Tetszett az egyik válaszoló kérdése, aki feltette hogy danamidba hogy lesz csapágy illesztve. Hát igen, ehhez kell azért technikusi tapasztalat is...

Aki csapágyazott újra pl. régi porszívót, az tudja miről van szó.

Van még egy jelenség, amit említek: Sok cégnél van adminisztrációs munka, rendeléssel kapcsolatos munka, akár rajzkészítési munka.

És ezeket mérnöki pozícióként hirdetik meg, egyébként helytelenül. Utána meg megy a puffogás, főleg kisebb cégek oldaláról, hát hogy nincs mérnök, meg minden. Mérnök van már elég, csak olyan munkára, amit meg tudna csinálni egy technikus is, miért mérnököt keresnek? Nevetséges!

Valamelyik válaszóló kérdezte még azt, hogy manapság gépészek tanulnak -e eleget polimerekről. Nos folyamatosan beépítik az egyetemi képzésbe a polimereket, mert manapság egyre jobban terjed. Most a 3d nyomtatás lett a legfelkapottabb.

Végszóként pedig annyit, hogy aki elvégzi jó eredménnyel a mérnökit, abban azért csak van valamilyen érdeklődés a szakma iránt. Legalábbis nagy részben.

Elenyésző számban persze akad kivétel, ahogyan régen is. Tehát tudnék mondani pl. olyan színészt, aki elvégezte az építőmérnökit, és utána lett színész.

Ugyan én szoktam itt a gyakorin ugatozni, hogy az egyetemhez az a jó, ha a matekot az ember nem úgy kezeli, mint aki először ül a biciklin, hanem mint aki gondtalanul megvakarja biciklizés közben az orrát, de:

Rengeteg sok jó mérnököt láttam, akik annyira nem kedvelték a matematikát. Az élet, például a kérdésbeli villamos hálózatok tervezését tekintve, nem a meztelen matematika. A jó mérnök számára világos, hogy a vastagabb vezetékhez erősebb oszlop kell, ésígytovább.