Hogy halad előre a váltakozó áram, ha oda-vissza mozog a vezetékben?

Én sem értem ezt. A nullát meg lehet fogni az égő után. A fázist nem szabad megfogni az égő előtt.

Ha a nullát meg lehet fogni és nem ráz meg, (nem ráz meg) akkor mi értelme? Azon ugyan áram nem folyik, akkor rázna.

Hogy mozognak az elektronok? A nullában miért nem mozognak? Mi történik a villanykörtében, hogy azután a nullában már állnak az elektronok?

Nem erről van szó. Azt mondtuk, hogy az áramot feszültségkülönbség hozza létre. Azaz van két pont, amelynek a potenciálja eltérő, közöttük ennek hatására indul meg az elektronáramlás (áram). Itt tehát a különbség a lényeg.

Most kapcsoljunk át egy kicsit a számtanra. 1000-990 =10. 11-1=10. 10-0=10. Mint látható, a kivonandó és a kivont érték bármekkora lehet, a lényeg a kettejük különbsége.

Alkalmazzuk ezt a villanyra. Minden objektumnak van egy elektromos potenciálja, magának a földnek is. Ha ehhez képest egy másik objektumnak (mondjuk a fázisnak) a potenciálja 220 volttal nagyobb, akkor itt a feszültségkülönbség, az áram folyik. Ha megfogod az egyik drótot, te leszel a vezeték a drót és a föld között. A fázist megfogva, 220 voltnyi különbség van a föld és az ujjad között, ez akár agyon is csaphat. Ha azonban a nullást fogod meg, ekkor az ujjad és a föld között nincs feszültség, nem folyik semmi, jól érzed megad. Ha egy áramkör úgy van megalkotva, hogy "földelték", az azt jelenti, hogy direkt összekötötték a földdel a nullás vezetéken keresztül. Így ha valami probléma esetén mégis történne (csak az tud történni, hogy valamiért érintkezik a fázis és a nullás), téged megvéd a földelés, ha megfogod az eszközt, mert a nullásból a föld potenciáljának megfelelő értéket csinál (így rajtad keresztül se megy áram).

Ez tehát a valós villanyszerelés. Az elmélete pedig az, hogy a pólusok gyors váltakozása munkát (ami ekvivalens az energiával) jelent, és vannak céleszközök, amelyek azt a munkát át tudják venni és például fénnyé alakítani. De ugyanígy működik a fúrógép is, csak ott nem fényt, hanem forgómozgást hoz létre a céleszköz. A lényeg tehát a különböző energiaformák átalakítása, egy alkalmas eszközzel olyan célra, ami éppen kell.

" A nullát meg lehet fogni az égő után. "

Nem! Isten ments, hogy megpróbáld.

A fali konnektor nullája nem ráz meg, az oké (bár ha kifogod a pillanatot, amikor a háromfázisú fővezeték valamelyik fázisán feszültségkiesés van, érhet meglepetés, úgyhogy nem ajánlom ezt sem). De az áramjárta vezeték bármely pontja meg tud vágni, fogyasztó előtt, után is.

"Wadmalac! Itt nem háromfázisú esetről van szó (lehetne, de minek). Egyfázisú átlag háztartásban pedig - ha tényleg jól van megcsinálva - nem rázhat meg a nulla."

Attól függ, hol van a három fázisról összekötve a nulla.

Mert a nulla így készül, a három fázis összekötési pontja. Amint egy fázis kiesik, azon a nullponton máris feszültség van.

Persze, a lakásban már nem három fázis van, egy, de a nulla attól még a három fázis nullája.

Igen, normálisan megcsinált otthoni rendszernél te az erőmű nulláját kapod, ott meg ha egy fázis kiesik, levágja mindhármat, tehát nem csap meg.

Nem tudom, hogy az elavult, 40-50 éves vidéki hálózatok leosztótrafóinál mi a kötés, vannak-e a trafóknál nullázások, ezen az alapon én senkinek nem ajánlanám a nulla fogdosását.

"a lakásban hogy mukodik az 50 hz es váltoáram hogy fordul és miért fordul meg az áram iránya?a nullavezetöböl hogy tudnak elektronok áramlani a fázis felé?milyen potenciálkulömség kényszeriti öket?"

Hát az erőműben produkált 50 Hz-re váltakozó +/- potenciál.