Evolúció vagy Teremtés?

Hogyan lehet a kérdést módosítani?

Én úgy vagyok a témával kapcsolatban, hogy valaminek alkotnia kellett az életet, a világegyetemet, meg annak törvényeit, léteznie kell egy Forrásnak/Istennek, de az abszurd, hogy teremtett minket egy szó kimondásával 6 nap alatt. Úgy vélem, hogy az evolúció Isten önfejlesztő programja.

"Delfin és dinoszaurusz. Nem hiszem hogy bármelyik így döntött volna. De míg az ember eldöntheti hogy vállal utód nevelés addig az állatok ezt nem dönthetik el. Ha elindul a program akkor az elindul. Mi így vagy úgy de eldönthetjük. S az ember kifejezőbben szinten kommunikál mint bármely állat. Alkotni is képes. S elmélkedni is tud. Sőt az embert lenyűgözheti a naplemente szépsége. Egy állat ezen nemigen tűnődik."

Aminek nagy agya van, az dönthet a dolgokról. Voltak olyan dinoszauruszok, amelyek agya akkora volt mint egy csimpánzé. És tudjuk, hogy a csimpánz döntőképes állat. Eldöntheti, hogy kedvtelésből, "szórakozásból" vadászok, vagy szükségletből. Megesik, hogy vadászat végén egyszerűen széttépik a kisebb majmot (másik majomfaj egyedét), és elfogyasztás helyett otthagyják.

Dönthetett aközött a troodon nevezetű dinoszaurusz, hogy kinn maradok a sugárzó területen, vagy bemenekülök a barlangba. Azért sugárzó területet mondtam, mert a dinoszauruszok nagy részét 2 idegen faj közötti atomháború pusztította ki.

"Kérem tisztelettel, EZ EGY MARHASÁG! "

Tudósok találták ki ezt az elméletet. A tudósok ötvözték a meteor becsapódásos elméletet a neutroncsillag elméletével s így született ez az elmélet. Had idézzek:

A hatvanötmillió évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófa nyomait az egész világon megtalálhatjuk. A néhány milliméter vastagságú sötét határréteg abból a bizonyos korból, a másod-s harmadkor fordulóáráról nemcsak a hagyományosnál nagyobb mennyiséget-irídiumot tartalmaz, de számos helyen találhatók a hősugárzástól felolvadt üvegszerű anyag apró cseppjei, illetve szokatlan nagyságú nyomás által deformált szilíciummorzsák. Mindkettő az extrém hőhatással járó robbanás pusztító erejéről tanúskodik. A korom vastag rétegei a szóban forgó időszakból Észak-Amerikától Európán át egészen Új-Zélandig világméretű tűzvészekről tanúskodik.

A becsapódás-elmélet azonban nem magyarázat mindenre. Vannak épp ezzel a témakörrel foglalkozó kutatók, akik ettől eltérő elméleteket állítanak fel. Például azzal érvelnek, hogy a kacsacsőrű dinoszauruszok esetében a kritikus időszakaiban hirtelen elterjedt rákbetegség fordult elő tömegesen. Kiterjedt anomáliákat fedeztek fel a dinoszaurusz tojások héjában azonos korszakból, amelyek közül sok természetellenes vékony, ezért nem nyújthattak a benne megbúvó kis lények elegendő védelmet. Mások ellenkezőleg, aránytalanul kövérek, ezért a kis dinófióka nem volt képes kibújni belőlük. Az ilyen természetellenes, helyenként előforduló mutációkat elsősorban az égések esetén fordulhatnak elő. Ezek a kutatók arra az álláspontra helyezkednek, hogy az élőlények krétakor végén bekövetkezett tömeges pusztulása erős radioaktív sugárzás miatt következhetett be, és károsította a DNS-t, valamint lehetőséget adott a rákkeltő és egyéb sejtek burjánzására. A nagy állatokat (a nagy testük miatt) a leginkább érte a sugárzás. A kisebb lények elbújhattak a föld alatt. A rovarokat, elsősorban a bogarakat vastag kitinpáncélja védte az olyan, akár százszor erősebb sugárzás elől is, mint amilyen az óriási lényeket érte, így a bogarakat szinte egyáltalán nem vagy alig érte sugárzás.

David Schramm, a Chicagói Egyetem asztrofizikusa és néhány tucat kutató azon a véleményen van, hogy a halálosztó sugárzást egy szupernóva okozta úgy harminc fényévnyire a Földtől. Juan Collar, a dél-Karolinai Kolumbia Egyetem professzora inkább azon a véleményen van, hogy egy neutroncsillag összeállásáról lehetett szó a Földtől csaknem 20 fényévnyire. Hasonló elméletet követ Arnon Dar munkatársaival együtt az Izraelben található haifai Kozmikus Űrkutatásai Központban. Úgy vélik, hogy a tömeges pusztulást egy olyan sugárzás okozta, amelyek két neutroncsillag összetevőinek ütközésekor keletkezett, amelynek távolsága csak 3 fényévnyi volt. Ezek az elméletek azonban nem képesek megmagyarázni azokat a jelenségeket, amelyek egyenesen kínálkoznak a becsapódás-elmélet képviselői számára.

Azok a tények, amelyek az új teóriákat alátámaszthatják, nagyon meglepőek. Mexikó partjai mellett fekvő kráterből másod- és harmadkor fordulóján keletkezett rétegekből származó, hatvanmillió éves leletek közül az eddig egészen váratlan felfedezés került a felszínre. Néhány apró, pici irídium darabkáról van szó. Ez az elem a természetben nem fordul elő tisztán. Egyetlen magyarázat azok eredetére a mesterséges eredet. 1968-ban elismert francia kutató, Y. Druet H. Salti számos fémcső ötvözetet találtak, amelyeknek fél tojás alakú keresztmetszete volt. Kétségtelenül a hatvanötmillió éves krétakori rétegekből származtak, Caenból, Franciaországból. Druet és Salfati néhány teóriát elemeztek, fokozatosan ki kellett azonban zárni mindegyiket. Végül arra megállapításra jutottak, hogy az egyedüli lehetséges magyarázat az a feltételezés, hogy a bolygónkon ötvenmillió éve intelligens lények élhettek. A nagyhírű New Sciestist folyóiratban megjelent egy cikk 199 júliusában The Riddle os the Sands címmel. A cikk szerzője, G. Wright ebben az úgynevezett líbiai sivatagi üveg titkát vizsgálja. Arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a legtisztább szilíciumból készült üvegről van szó, amely a természetben valaha is előfordult. Száz kilométernyi területen több ezer tonnányi üvegtörmelék található. A titokzatos üvegdarabokban található nagy mennyiségű irídium, és két elszigetelt területen találhatók. Pontosan ugyanolyanok, mint a zöld színűre olvadt homok az Új-Mexikó területén végrehajtott atomkísérletek során. A legutóbbi vizsgálatban korukat hatvannégymillió évben állapították meg. Azonos korúak, mint a Montanában vagy Haiti szigetén fellelt üvegtörmelékek.

A becsapódás-elmélet forgatókönyvét olyan jelenségek alapján alkották meg, amelyek a 20. században valóban megtörténtek. Csak a robbanás eredete volt eltérő. Hasonló hatást okozott volna a nukleáris töltetek sorozatszerű robbanása is több helyen. A nagyméretű nukleáris robbanásokkal magyarázható a megnövekedett irídium mennyiségére, az egészen tiszta részek, az üveg mikrotektikái (olvadékai), a nagyobb mennyiségben előforduló fémek, az üveggé vált kőzetek, a módosult szerkezetű szilíciummorzsák, az egész bolygón elterjedt tűzvészek és a hosszú távú éghajlatváltozás. A nukleáris háborúk feltételezése azonban magában foglalhatja mindazokat a tényeket, amelyek a halálos radioaktív sugárzás elméletével, valamint a radioaktív és a pusztító mutációk megjelenésével kapcsolatosak. Ez az egyetlen olyan felvetés, amely képes megmagyarázni minden bizonyított feltevést. Ezen felül továbbiakat nyújt, A másodkor végén egyre inkább jellemző volt a nem madár dinoszauruszok, de egyéb nagy testű és más vízben élő dinoszauruszok, mint például s pteroszauruszfajok és egyedek számának csökkenése. A katasztrófa előtt közvetlenül nagyon hirtelen csökkent a számunk. A vadon élő állatfajok gyors pusztulása nem lehet a civilizáció kísérőjelensége, amely jelentős mértékben veszélyezteti a mi civilizációnkat is. Biztosan nagyon érdekesen hangzik, mindez azonban még midig a sci-fi határán mozog. Igaz, a nukleáris háború valószínűleg minden ismert tényt igazolhat. Erre azonban más elméletek is magyarázattal szolgálhatnak. Fellelhető viszont valami, amivel bizonyítható lehetne egy hatvanötmillió éves nukleáris háború?

Ahhoz, hogy bizonyítsuk, a kritikus időszakban atomrobbanás következett be, a vizsgálat rétegekben meg kellene találnunk a nukleáris jeles módosulását. Egy ilyen robban esetén számos rendhagyó radioaktív atom keletkezik, amely egyébként nem létezik a Földön. Ezek azonban rövidebb vagy hosszabb időn belül hétköznapi elemek atomjaira bomlanak. A hatvanötmillió év pedig elég hosszú időszak. Ezért úgy tűnt, hogy ez a lehetőség végleg eltűnik a tudomány elől. Végül mégis meglelték a bezárt kapu kulcsát. Véletlenül talált rá egy napjainkban tevékenykedő fizikus, Bihary Gábor. A kutató elsősorban a földi légkör történelmi fejlődésére specializálódott. A szükséges adatok úgy szerzi be, hogy a fosszilis kövületekben lévő gázok izotópjainak mennyiségét méri. Jelenleg is a megkövült csontok és ásványok argonos kormeghatározó módszerén dolgozik. A másod- és harmadkor rétegeinek határán egy érdekes jelenségre lett figyelmes, amelyet eleinte nem tudott megmagyarázni, de később rájött, hogy az egyik lehetséges megoldás az őskori nukleáris robbanások láncolatának feltételezése, amely bolygókon hatvanmillió évvel ezelőtt lezajlott.

A normális körülmények között közömbös xenon csak kis mennyiségben van jelen a légkörben, az üledékben. Tekintettel arra, hogy a xenon gáz a levegőből ered, az üledékben azonos arányú izotópokkal (különböző tömegű atomok, amelyet az idéz elő, hogy különbözik a neutronszámuk) van jelen, mint a légkörben lévő légnemű xenon. Ha ugyanis mintát veszünk a földből, elszigeteljük a xenont a többi gáztól, és megállapíthatjuk, hogy azonos számú izotópokkal van jelen, mint a légkörben lévő. Egy nukleáris robbanás alkalmával a tellúrés a jódatomok radioaktív izotópjai keletkeznek, amelyek bizonyos idő elteltével lebomlanak (például a radioaktív jód-129 xenon-129-re). Kismennyiséget azonban még az előtt a talaj nyel el. Miután a xenonizotópok szétesnek, koncentrálódnak, mivel nem tudnak eloszlani a légkörben. Emiatt a xenonizotópok száma magasabb egy ilyen talajban, mint a légkörben. Éppen ennek az esetnek felel meg az ötvenmillió éves talajréteg, amelyet Bihary vizsgálat. A xenon izotóp-összetételének vizsgálatkor a különböző helyekről vett Talajmintákban eltérés mutatkozik, amely szintén egy nukleáris robbanás sajátja, és amely sokkal jelentősebb eltérés a mérési tűrésnél. Bihary 1997-ben publikálta felfedezését, és méréseit tovább folytatta más területeken. Az új adatok alátámasztják a korábbi eredményeket.

"Szabadjon megjegyeznem, hogy az agy MÉRETÉNEK semmi köze a gondolkodáshoz. Ha lenne, akkor most nem te ülnél a billentyűk előtt, hanem egy afrikai elefánt. Az ő agyának mérete többszöröse a tiedének. "

-Igazad van, agyméret csak egy összetevő. Ne felejtsed, intelligens lény nem növényevőből lesz, hanem ragadozóból. Növényevő nemigen gondolkozik, ő csak keresi a füvet. Fűevéshez nem kell intelligencia, nem kell gondolkodás. Más állat becserkészéséhez kell gondolkodni.