Hisztek az evolúcióban?

A lényeg az apró részletekben rejlik. Felmerül a kérdés, hogy akkor mik is ezek az apró részletek. Egy laikushoz ritkán jutnak el a laboratóriumi kísérletek részletei, ezért az evolúció részleteiről biológus tud csak vitázni másik biológussal. Sajnos jelenleg kialakult egy olyan "divat", hogy csak azt a biológust ismerik el, aki nem kételkedik az evolúcióban, a többiek "ostobák", "vallásosan motiváltak", stb. Pedig ők azok, akik laboratóriumi kísérletek alapján gondolják, hogy valami nem stimmel az elmélettel. Itt van például Dr Behe professzor, aki megfogalmazta az egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer" kritériumát. Ezzel kapcsolatban egy példát olvashattunk nemrég:

"Tehát tulajdonképpen az elektronszállítás, amelyet a mitokondriumban éppen a citokróm c végez egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer. Az ember és a búza elektronszállítást végző fehérjéje majdnem negyven százalékban különbözik egymástól. Az ember és a Rhodospirillum rubrum baktérium elektronszállítást végző fehérjéje hatvanhat százalékban különbözik egymástól. Ha egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer egyik elemének a kétharmada megváltozhat, és zavartalanul működik az nem üti agyon eleve az egyszerűsíthetetlen összetettség tényét? Ha a "molekuláris gépezet" kétharmada nyugodtan kicserélődhet, akkor nem lehetséges, hogy mégis csak nyílik némi tere a véletlen változásoknak is?"

Az érvelés logikusnak tűnik. Minden bizonnyal tényeken is alapszik. Mégis, úgy vélem, valami nem egyenes benne. Mi?

Az, hogy a választ nem egy rendszer alapos vizsgálatával adta meg. Nem külön-külön vizsgálta meg az ember és a búza elektronszállító rendszerét, hanem egymáshoz hasonlította őket. Egy Trabant karburátora és egy Wartburg karburátora lényegében majdnem ugyanúgy néz ki és működik. Mégis, ha megpróbálnánk felcserélni őket, mi történne? Nagy valószínűséggel csak egy-kettőt rántana a motor és vége lenne. Ugyanígy, vajon tényleg kicserélhető-e egyik faj elektronszállító rendszere egy másikkal? Nem tudom, meg kellene kérdezni a biológusokat, hiszen ők rendelkeznek (ha rendelkeznek) ilyen kísérleti eredményekkel. Egyébként az evolúció bizonyítékaként jó lenne, ha végeznének ilyen véletlen átalakításos kísérleteket, azokat örökítenék, majd újra alávetnék véletlen módosításoknak. Elvben rendkívül sok működő változatnak kellene létrejönnie ahhoz, hogy a jelenleg ismert rendszerek okaira magyarázatot adjon a kiválasztás, hiszen mindegyik faj esetében lényeges különbségek vannak még a legalapvetőbb szervek tekintetében is. E különbségeket pedig valaminek létre kellett hoznia (a leszármazás hasonlóságot, nem különbséget indokol).

"

Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél.

"Ez való igaz, régebben még tanították is a rekapitulációs elméletet, és az evolúció egyik bizonyítékaként kezelték. Azonban mióta már megdőlt úgy oktatják, hogy részleteiben is megvizsgálva a folyamatot, nem igazolható az állítás.

Itt van róla egy hivatkozás, ha valakit részletesebben is érdekel: [link]

Igen, ez van. Egy bizonyítékról kiderült, hogy nincs. Darwin annak idején a legerősebb bizonyítéknak tartotta ugyan, és valóban jó érvnek tűnt. Annyira, hogy miután kiderült, nem az, még mindig szerepelt (és sajnos szerepel) számos biológia tankönyvben.

2004-ben a darwinizmus melletti bizonyítékként jelentek meg Haeckel embrió rajzai a Starr and Taggar féle Biológia könyv tizedik kiadásában, az Unity and Diversity of Life című könyvben, Ravel korábbi verziójú Biology: Patterns and Processes of Life könyvében, valamint Voet and Voet Biochemistry kötetének harmadik kiadásában. (7)

Úgy tűnik, hogy Haeckel egyszerűen túl jó „bizonyítékkal” szolgált Darwin elmélete számára, amiről nem könnyű lemondani, így a darwinisták egyre-másra felmentik őt a csalás vádja alól. Jerry A. Coyne evolúcióbiológus szerint Haeckel csak „kiigazította kicsit” a rajzokat. Eugenie C. Scott antropológus, a harcos pro-Darwin National Center for Science Education tagja megbocsájtóan azt mondja: „talán egy kicsit megkozmetikázta a rajzokat”. Douglas J. Futuyma számos tankönyv szerzője pedig megszépítően mondja, hogy Haeckel „csak hozzátett egy kicsit a valósághoz”. (8)

Ha a tudomány bármely más területén egy ehhez hasonló csalásra próbálna valaki mentséget találni, minden bizonnyal vagy hiteltelenné válna vagy akár el is kellene hagynia a hivatását.

Coyne, Scott és Futuyma indokolása szerint Haeckel azért hamisította meg a rajzokat, hogy velük egy mélyebb igazságot illusztráljon. Scott így nyilatkozott: „A rajzok hátterében álló alapvető következtetés még ma is helytálló.” Coyne szerint „A különböző gerinces fajok embriói a korai időszakban jellegzetesen hasonlítanak egymásra, de ahogy fejlődnek, egyre inkább eltérőek lesznek.” Futuyma véleménye szerint „általában nézve, korai stádiumukban valóban jobban hasonlítanak egymásra a gerincesek embriói, mint a fejlődés későbbi fázisaiban.”

Ám e kijelentések mindegyike téves, holott neves, ma is publikáló biológusok szájából hangzottak el. Csak elgondolkodtam azon, vajon ha a kövületekről is kiderülne valami hasonló, mi történne az evolúció elméletével? Fennmaradna-e továbbra is a hitünk benne, vagy kritikusabban néznénk?

„Ez pedig olyan módszert követel, amivel egyértelműen meg lehet állapítani a leszármazás tényét vagy hiányát.”

Ebben maximálisan nem értünk egyet. Ismert az a paradoxon, hogy mindenkinek két szülője, négy nagyszülője, nyolc dédszülője (stb) van, holott az emberiség létszáma régen jóval kevesebb volt. A paradoxon feloldása abban rejlik, hogy két tetszőleges ember az ősök szintjén nyilván közös felmenőkkel rendelkezett. Ez egyébként következik a Bibliából is, szóval valószínűleg egyet értünk.

Viszont mindebből jól látszik az evolúció elméletének koncepciója. Hiába nem tudom végig követni az Ön és az én családfámat, biztosak lehetünk benne (de legalábbis igen valószínű), hogy van egy közös ember ősünk. És anélkül, hogy ezt a közös őst prezentálnom kellene, léteznek összehasonlító módszerek, amik becsülik a valószínűségét annak, hogy tényleg volt ilyenünk, és hogy mikor, azaz hány generációval ezelőtt élt az illető. Nyilván a módszer nem tévedhetetlen minden konkrét összehasonlított párosra, de bizonyos, hogy az esetek többségében nem téved. Vagyis sosem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy konkrétan az Ön és az én közös ősöm egy adott személy volt, de abban biztosak lehetünk, hogy 1000 emberből 950+ esetben igaza volt.

„a molekuláris vizsgálatok és a morfológiai következtetések eltérő kapcsolatot sugallnak”

Alapszabály, hogy nem szabad egyetlen bélyeget tekintetbe venni. A morfológia nagyon sokszor nagyon szubjektív megoldásokat tartalmazott. A régi professzorok hosszan vitáztak azon, hogy a szirom állása fontosabb bélyeg-e, mint a porzók száma, vagy ilyesmi. A nagy csoportokat ilyesmi alapján határozták meg. Egyébként voltak olyan növénymorfológusok, akik például egy molekuláris alapon elkülönített csoportot elkülönítettek morfológiai alapon, csak elvetették az illetők véleményét.

Egyébként rendszertant csinálni nagyon nem egyszerű probléma. Például az adatok feldolgozása óriási számítógép kapacitást igényel, aminek hiányában csak heurisztikus módszereket tudunk alkalmazni. Ebből számos probléma adódik. Egyszerűen nem tudjuk azt se megmondani sok esetben, hogy három objektum közül melyik kettő hasonlít jobban egymásra. Erre léteznek különböző módszerek, és azt a sorrendet szokás elfogadni, amelyikben a legnagyobb a konszenzus.

Az ID-vel az az egyik nagy probléma, hogy minden, és minden ellenkezője is következik belőle. Ha akarom, a hasonlóság (mert hasonlóak a tervek), ha akarom a különbség (mert mégse rakhatom ugyanazt a karburátort mindegyik lepkébe). Az evolúció elmélete pontosan kimondja, hogy minél távolabbi a rokonság, annál nagyobb lesz az összes különbség. Vagyis ha találok egy csigát, ami a teljes genomjára nézve közelebb van az emberhez, mint a csimpánz, az cáfolja az evolúciót. Az ID-t mi cáfolja? Semmi. Az ID nem falszifikálható, ami eleve kizárja a természettudományos voltát.

„És ahogy az evolúció elméletének vannak súlyos gondjai bizonyos jelenségek magyarázatával (pl. kamrium kori robbanás), a tervezettség elméletének is vannak nehézségei számos esetben.”

Ezzel kapcsolatban két dolog. A kambriumi robbanást tökéletesen magyarázza a HOX gének megjelenése. Vagyis ez egy al-elmélet az evolúción belül, amit jelenleg vizsgálnak. A másik, hogy egy olyan elméletet, ami nem magyaráz valamit, amit a korábbi igen, általában nem szoktak elfogadni. Einstein elméletét is elvetették volna, ha nem magyarázna MINDENT amit Newton, és még pluszban pár másik dolgot. Az evolúcióval szemben felállított elméletnek mindenképpen olyannak kell lennie, ami mindent magyaráz amit az evo, plusz pár dolgot még jobban.

„Az, hogy a választ nem egy rendszer alapos vizsgálatával adta meg. Nem külön-külön vizsgálta meg az ember és a búza elektronszállító rendszerét, hanem egymáshoz hasonlította őket.”

Az itt hivatkozott rész tételmondata nem az, hogy ezek felcserélhetőek, hanem:

„Vagyis akkor az egyik elem módosítása mindenképpen feltételezi a rendszer összes többi elemének módosítását is. Ha nem így lenne, akkor bizony azonnal tere nyílna az evolúciónak is, hiszen ha az egyes "alkatrészek" a többitől függetlenül is nagymértékben megváltozhatnak, akkor már nem is olyan hihetetlen a feltételezés, hogy bizony véletlen folyamatok is kialakíthatták a rendszert alapelemeiből.”

ÉÉÉÉÉS:

„Ez bizony ugyanannyi új, egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert jelent, amelyet bizony az értelmes tervezőnek egyesével újra meg kellett terveznie, hiszen nem alakulhatott ki valamiféle egyszerűbb rendszerből, mindet újra fel kellett találnia, mégpedig saját magának.”

De van itt olyan is, hogy egy élőlényen belül:

„Ezek egymástól harminc százalékban különböznek, körülbelül annyiban, amennyiben az ember és a selyemlepke citokróm c fehérjéi. Viszont mindkettő képes ellátni az elektronszállítás feladatát, amely az értelmes tervezés hívei szerint egy "egyszerűsíthetetlenül összetett" rendszert igényel. Viszont akkor hogy lehet, hogy ez a rendszer egyszerűsíthetetlenül összetett, ha az egyik elemének az egyharmada nyugodtam megváltoztatható, mégis működik? Ezek a rendszerek nem "számos jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban álló részből állnak"? Ebben az esetben mégsem illeszkednek olyan jól ezek az elemek? Ez a példa azért különösen jó, mivel itt minden kísérletet ugyanabban a szervezetben végeztek, nem beszélhetünk más körülményekről, más igényekről, más kölcsönhatásokról. Egy "egyszerűsíthetetlenül összetett" rendszer egyik eleméből az ecetmuslicában két, egymástól nagymértékben különböző változat található, amelyek képesek egymást helyettesíteni, egymás működését ellátni. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a rendszer többi elemét egyáltalán nem változtatták meg, egyszerűen egy "alkatrészt" cseréltek ki egy másikra, mégis működött. Miért van az ecetmuslicának két különböző citokróm c fehérjéje, ha minden bizonnyal elég lenne egy is, hiszen mindketten képesek egymás feladatát ellátni?”

Itt a teljes cikk, bár nem szeretek más tollával ékeskedni: [link]

Egyébként vannak fajok között cserélhető gének, és kapaszkodjon meg, amiről eddig hallottam, az mind olyan volt, amit az evolúció „ősi, fontos, konzervált funkciójú”-ként magyaráz, ami leginkább a Behe-féle egyszerűsíthetetlenül komplex fogalmával fed át. Vagyis az evolúciós konzerváltság olykor 60-70% különbséget jelent, de ennek ellenére némely esetekben mégis működik a humán verzió a muslicában. Vagy féregben.

Haeckel-ről meg annyit, hogy lehet hogy a rajzai erős túlzások, de az üzenetük a mai napig fennáll. Például az ember embrióban kialakulnak a kopoltyúívek, igaz nem a kopoltyúfejlődés irányába mennek el, hanem pl hallócsont lesz belőlük. Az ujjak közt megjelenik az úszóhártya, de az később felszívódik, ezen kívül semmit nem csinál. Ön is úgy építi a házat, hogy előbb épít egy szobát amit majd elbont? Nem, az úszóhártya nem egy „ideiglenes állvány”, hanem egy kész szervrészlet, ami meggondolja magát és eltűnik.

Az ősi szelvényes állat nyomait magunkon viseljük: minden sejtünk pontosan tudja magáról, hogy melyik szelvényhez tartozik. Máskülönben nem tudnánk övsömört kapni. (Itt arról van szó, hogy egy idegdúc csak a hozzá tartozó „szelvénybe” küld idegeket, így a sömört kialakító vírus fertőzés csak ezt a szelvényt érinti.)

A programunkban ott van a farok kódja, csak el van nyomva: különben hogyan tudna atavizmusként megjelenni? [link]

Vajon milyen értelmes tervező tervez belénk olyan programot, amit egy másik alprogram nyom el, hogy nehogy farkunk vagy éppen öt pár emlőnk, vagy mindent beborító szőrünk nőjön?

Szépen a tejléc mentén növő mellbimbók:

[link]

Mert én ezt mindet tudom magyarázni evolúcióval. És az ID mit mond?

"Viszont mindebből jól látszik az evolúció elméletének koncepciója. Hiába nem tudom végig követni az Ön és az én családfámat, biztosak lehetünk benne (de legalábbis igen valószínű), hogy van egy közös ember ősünk."

Egyáltalán nem lehetünk biztosak, hiszen akár több közös ős is létezhet. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a létező leszármazási kapcsolat NEM tehető felelőssé minden változásért! Léteznek olyan eltérések még akár emberek és emberek között is, amelyek szinte bizonyosan kizárják a közös őst. A témával részletesen foglalkozó vallásos írásokban találunk is utalást a többszöri nemzetség indulásra. Ugyanakkor pont a Bibliában ellentmondásos a kezdet (egy emberpár utódai különálló nemzetségeket indítottak el), tehát ez a vallásos írás nem megfelelő hivatkozási alap ebben az esetben.

A hasonlóságokat a tervezettség a programozásból vett példával magyarázza. Azonos szubrutinokat használva egészen más célt beteljesítő programok milliói léteznek. Sőt, alapvetően különböző rendszerek is nagyon hasonló "op-rendszert" alkotnak, pusztán a verseny miatt (ld. linux, Mac, PC, ezen belül pedig a különböző verziók)

„Léteznek olyan eltérések még akár emberek és emberek között is, amelyek szinte bizonyosan kizárják a közös őst.”

Két ember között 0,2-0,4% eltérés lehet genom szinten, ez sokkal kisebb, mint két csimpánz közötti eltérés. (Idézet a Mindentudás Egyeteméből, [link] )

Ezt a hasonlóságot párhuzamos fejlődéssel, több közös ős feltételezésével magyarázni szerintem sérti az Occam borotvája elvét.

„A hasonlóságokat a tervezettség a programozásból vett példával magyarázza.”

A programozók többnyire nem írnak egy jó szubrutint, majd másolják be a programba ugyanabba a programba annak a több különböző módon elrontott másolatát. Ez egy kollégám által írt hozzászólás, egy az egyben átemelem ide, elnézést a tegező formáért, de így írta.:

„Itt egy cikk, ami ingyen hozzáférhető (Puente X. S., Gutierres-Fernandez A., Ordonez G. R., Hillier L. W., Lopez-Otin C., (2005): Comparative genomic analysis of human and chimpanzee proteases; Genomics 86 634-647 ) [link] , ahol az ember és a csimpánz proteáz enzimjeit kódoló géneket hasonlították össze. A cikk főbb állításait nem akarnám tárgyalni, csak a problémafeladatokat emelném ki: Írnak egy USP10 nevű proteázról. Ebből a csimpánznak is van egy példánya és az embernek is. Azonban az emberi genom ezen kívül még tertalmaz két példányt ebből a génből, amikről messenger RNS még képződik azonban az nem fordítódik le működőképes fehérjévé, több mutáció nyomán korai STOP kodonok jöttek létre bennük. Minek tette ezeket oda az értelmes tervező? Van egy működőképes USP10 példány a genomban, minek mellé kettő másik, ami nem is működik? Milyen magyarázatot ad erre az értelmes tervezés elmélete? Mi volt ezzel az értelmes tervző célja? Az evolúció elméletének talaján maradva a válasz egyszerű, a mutációk véletlen folyamatok, egy kromoszómaszakasz duplikációjával az USP10 génből három példány keletkezett, amiből kettő nyugodtan elromolhatott mutációk következtében, az élőlény életképességét ez egyáltalán nem befolyásolta, amíg egy működő példány maradt.

A másik érdekes kérdés: A NAPSB proteáz a csimpánzban működő, átíródó gén, míg a gén az emberben is megtalálható, ám itt pszeudogén, működőképes fehérjetermék nem íródik át róla. Nyilván az nem érv, hogy az emberben miért nincs, hisz erre a válasz, hogy az értelmes tervező ilyenre tervezett minket, nem kell belénk. De akkor minek van ott a működésképtelen gén? Minek építette be a genomunkba a fölösleges gént? Egy másik gén a HPR emberben működik, ám a csimpánzban pszeudogén, aktív fehérjetermék nem íródik át róla. Minek építette akkor be az értelmes tervező a genomjába, ha ez úgyis az ember felépítéséhez kellett? Az evolúció talaján a magyarázat egyszerű, az egyik közös ősünknek volt működő NAPSB és HPR génje is, és valamilyen okból az emberhez vezető leszármazási vonalban elromlott a NAPSB, a csimpánzhoz vezető vonalban pedig mutációs események elrontották a HPR gént. Azonban mivel ezek véletlen folyamatok, még nem tüntették el teljesen az egykori működő gének maradékát, ezek ma is felismerhetőek a genomban. Mi erre az ÉRTEM magyarázata? Mi volt ezzel az értelmes tervező célja?

Létezik egy gén, az ADAM6 amely mindkét élőlényben pszeudogén, azaz működőképes fehérje nem fordítódik le róla, ám a csimpánzban és az emberben is más-más mutációs események történtek, amik működésképtelenné tették ezt a gént. Hogy fér ez össze az értelmes tervezéssel? Minek tesz bele két élőlénybe is egy gént, ami nyilván mindkettőben fölösleges? Ha pedig mégis megteszi, miért tervez két különböző hibát beléjük? Minek lehet ezt másnak tulajdonítani, mint véletlen folyamatok termékének?

Amennyiben ezeket a jellegzetességeket másként is tudod magyarázni, mint hogy az embernek és a csimpánznak közös őse volt, kíváncsian várom!”

"De ugyanakkor pusztán a hasonlóság NEM bizonyítja a közös ős tényét, csak egybevág a hipotézis állításával."

Nos igen. Ha minden felfedezés egybe vág a hipotézis állításaival, akkor a hipotézist bizonyítottnak tekintjük. A természettudományban ezt hívják bizonyított elméletnek. Azokat az elméleteket, amik ugyan egybevágnak az ismeretek egy részével, de ellent mondanak az ismeretek más részének, általában elvetik, vagy módosítják. Az olyan újonnan bevezetni kívánt elméleteket, amik a réginél több dolgot nem tudnak megmagyarázni, általában be sem vezetik.

Nos, hosszas viták után azt kell mondanom, hogy ha ön szerint az ismert tények egybevágnak az evolúcióval, akkor ön gyakorlatilag arra mutatott rá, hogy a természettudomány igencsak jól teszi, ha elfogadja, bizonyítottnak tekinti az evolúciót. A természettudomány így jár el a saját szabályai szerint.

Miután ön meg sem próbált az ID ellen felhozott érvekre (pl. atavizmus, hibás génmásolatok) bármiylen ID-alapú magyarázatot adni, ezért úgy tekintem, hogy hallgatólagosan elfogadja, hogy ezek ellentmondanak az ID-nek. Kérem javítson ki, ha tévednék. Ilyen módon megint csak oda lyukadunk ki, hogy a természettudomány akkor jár el helyesen, ha elveti az ID-t - megtartván a jól bevált evo-t -, legalábbis amíg ezekre az ID nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni.

"Nos, hosszas viták után azt kell mondanom, hogy ha ön szerint az ismert tények egybevágnak az evolúcióval, akkor ön gyakorlatilag arra mutatott rá, hogy a természettudomány igencsak jól teszi, ha elfogadja, bizonyítottnak tekinti az evolúciót. A természettudomány így jár el a saját szabályai szerint.

Miután ön meg sem próbált az ID ellen felhozott érvekre (pl. atavizmus, hibás génmásolatok) bármiylen ID-alapú magyarázatot adni, ezért úgy tekintem, hogy hallgatólagosan elfogadja, hogy ezek ellentmondanak az ID-nek. Kérem javítson ki, ha tévednék."

Egy elmélet melletti érvek lehetnek szükségesek, de nem elégségesek az elmélet bizonyítására. Az elméletnek ellentmondó tényeket is figyelembe kell venni, amikor egy elmélet hitelét vizsgáljuk.

A hasonlóság eredete csak egy-egy fajon belül igazolható leszármazással, különböző fajok közötti átmenet kérdésében nem, mivel sem kísérleti úton, sem elméletileg levezetve nincsenek ellenőrzihető adatok. Kísérletek során mutációval NEM jött létre olyan új faj, ami beleillett volna a darwinizmus igazolásához megkövetelt bizonyítékok sorába. A legyek mutánsai mindig legyek maradtak, pl. a többlet szárnyak nem segítették elő a repülést, a lábakból "csáp" kialakítása ugyanezt mutatta, sőt, minden esetben hátrányosnak bizonyultak az ilyen változások, bármilyen környezetbe helyezték is a kísérleti állatokat. A több száz éven át folytatott fajnemesítési kísérletek sem produkáltak új fajokat (darwini értelemben), kivéve néhány hibridet, sőt, az egymáshoz hasonló fajokról is feltételezhető ezek után, hogy azok igazából egy faj módosult változatai, amelyek valahogyan elszigetelődtek egymástól az idők során, de semmiképpen nem alakultak át döntő mértékben. Egy univerzális érvényességre igényt tartó elméletnek ennél többet kellene felmutatnia, hogy ígéretesnek nevezhessük. Elméletileg is hiányoznak azok a levezetések, ahogy a fajok esetleg átalakulhattak egymásból, a jelenleg élő fajokról minden esetben azt kell mondanunk: annyira speciálisak, hogy nem lehetnek közös ősei két másik fajnak. A kövületek alapján elvben sem lehet bizonyítani a leszármazás tényét, és számos kövület épp ellentmond a darwini elméletnek (kambrium kori robbanás, élő őskövületek, átmenetek hiánya). A csökevényes szervekről rendre kiderül, hogy fontos funkciójuk van, így csak az evolúciós feltételezés miatt hittük, hogy azok "csökevényesek", a valóságban egyszerűen csak hasonlítanak más szervekre, és ugyanazokból az "alkatrészekből" épülnek fel, amire számos egyéb példa is van a természetben.

Egy elmélet igazolásakor NEM nyom a latban az olyan érvelés, hogy "más elmélet nem ad rá kielégítő magyarázatot". A hiány nem érv egy másik elmélet mellett. Ugyanezt a hibát követte el Darwin is, aki a Teremtőről alkotott elképzelését vetítette rá a természetre, és csodálkozott, hogy a valóság nem követi ezt az elképzelést. Hogy is követte volna, hiszen Darwin csak egy ember a maga hitével és felfogásával. Az ID ugyan nem követi a teremtés-elmélet érvelését, de sajátos megközelítése miatt olyan tényekkel kapcsolatban nyújt választ, ahol a vizsgált szerv, jelenség szerkezete elég jól ismert, és megállapítható az összetettség, a leegyszerűsíthetetlenség, illetve a speciális mintakövetés. Ennek az elméletnek is vannak szemléletmódjából adódó korlátai, illetve a történetéből adódó hiányosságai, de ez az ő bajuk, az evolúcióval kapcsolatos ID kritikák döntő többsége logikus, és világnézetileg semleges álláspontból tudományosan is elfogadható. Tudósok vetik fel őket, nem hívők, és laboratóriumi kísérletekre hivatkoznak. Lehet hogy tévednek, de ez ugyanígy igaz lehet az evolúciót elfogadó többségre is. A tudomány nem a többség szavazata alapján fedezi fel a valóságot, hanem kísérletekkel igazolható elméletekkel. Az evolúcióból tehát azokat a részleteket lehet tudományosan igazoltnak tekinteni, amelyek kísérletileg is igazolhatóak, a közös őstől való leszármazás általánosítása nem tartozik ebbe a körbe.

"Ha egy egérfogóba egyharmadával nagyobb vagy kisebb pöcköt szerelünk, ha a lecsapódó keretet, vagy a rugó erejét mérjük el egyharmadával, ugyanúgy nem működik majd. Az ecetmuslica citokróm c fehérjéi viszont egyharmadnyi különbségük dacára is képesek ellátni egymás feladatát. Nem lehet, hogy ezek a tárgyak mégsem egészen jó példák? Az értelmes tervezés hívei által sulykolt kép, miszerint a mutációs változékonyságnak semmi szerepe sem lehet biológiai rendszerekben, alapvetően hamis, egyszerű szemfényvesztés. A biológiai rendszerek általában nagy változékonyságot is elviselnek, ráadásul egyetlen működést több különböző fehérje is elláthat, tág tere marad a véletlen mutációs események által létrehozott változékonyságnak, így a tetszőleges élettelen tárgyakkal dobálózó hasonlatok egyszerűen nem állják meg a helyüket."

Mihez képest "egyharmad akkora" egy fehérje? Az egérfogónál is létezik "tűrés", és vannak olyan tervezett szerkezetek, amelyek szintén igen nagy tűréssel is működnek - természetesen eltérő "hatásfokkal". Lehet gáztűzhellyel is lakást melegíteni, de egy központi fűtésrendszer nagyságrenddel jobban működik, így az terjedt el. Ám mindig lesznek, akiknek nem telik rá, és így a sütő ajtajának kinyitásával kapnak egy kis meleget.

Ha a tervezéskor az élőlények képességei is behatárolva lettek, akkor természetesen nagyfokú hatékonyági különbségek léteznek, így amelyik élőlény az egyik környezetben igen jól érzi magát, egy másikban csak vegetál, illetve áldozatul esik más élőlényeknek. Ha nem így lenne, hogy maradna fel az ökológiai körforgás?

De valóban, az ilyen szervek nem alkotnak egyértelműen tervezettség mellett szóló érveket, ez igaz. Ám ahhoz, hogy evolúció mellett szóló tényekké váljanak, olyan elméletek szükségesek, amelyek kísérletekkel is ellenőrizhető módon levezetik a változásokat egy-egy fajkeletkezés során. Amíg ilyenek hiányoznak, nem ildomos evolúció mellett szóló vagy ID-t cáfoló tényekként hivatkozni rájuk.

"A hasonlóság eredete csak egy-egy fajon belül igazolható leszármazással, különböző fajok közötti átmenet kérdésében nem, mivel sem kísérleti úton, sem elméletileg levezetve nincsenek ellenőrzihető adatok."

De bizony hogy vannak! Például itt egy cikk, ami a londoni metróban élő szúnyogok elkülönüléséről szól, ahol a metróban élő föld alatti szúnyogok különböznek a föld felettiektől, mert egész évben petét raknak, míg a felszíniek csak nyáron, ráadásul már nem is keresztezhetőek velük. Itt éppen egy új faj kialakulását sikerült megfigyelni, nem elméletben, hanem kísérletesen.

( [link]

Ha pedig elolvasod ezt a beszédes című kis írást "Observed instances of speciation" "Megfigyelt fajkeletkezési esetek" ( [link] akkor itt találhatsz vagy harminc dokumentált fajkeletkezési esetet is. Óvatosabban kellene bánni a nagyívű kijelentésekkel, mert attól, hogy te nem olvasol semmit az ÉRTEM prófétáin kívül, a biológusok azért dolgoznak.

"Az ID ugyan nem követi a teremtés-elmélet érvelését, de sajátos megközelítése miatt olyan tényekkel kapcsolatban nyújt választ, ahol a vizsgált szerv, jelenség szerkezete elég jól ismert, és megállapítható az összetettség, a leegyszerűsíthetetlenség, illetve a speciális mintakövetés."

EGYETLEN esetet mondj, ahol az ÉRTEM bármilyen biológiai jellegzetességet jobban magyaráz, mint az evolúció.

"Tudósok vetik fel őket, nem hívők, és laboratóriumi kísérletekre hivatkoznak."

EGYETLEN kísérletet mondj, amit ID hívő tudósok végeztek.

"A tudomány nem a többség szavazata alapján fedezi fel a valóságot, hanem kísérletekkel igazolható elméletekkel."

EGYETLEN kísérletet mondj, amivel az ID -t próbálták valaha igazolni.

"Mihez képest "egyharmad akkora" egy fehérje?"

Az aminosavak egyharmada különbözik a két citokróm c fehérjében.

"Lehet gáztűzhellyel is lakást melegíteni, de egy központi fűtésrendszer nagyságrenddel jobban működik, így az terjedt el."

Igen, éppen ez a kérdés, hogy akkor miért akarja mégis gáztűzhellyel és központi fűtéssel is EGYSZERRE fűteni a lakást az értelmes tervező?

"Ám mindig lesznek, akiknek nem telik rá, és így a sütő ajtajának kinyitásával kapnak egy kis meleget. "

Igen, de ebben az esetben ott van mindkét citokróm c fehérje a légy genomban, láthatóan "tellett rá".

"Ha a tervezéskor az élőlények képességei is behatárolva lettek, akkor természetesen nagyfokú hatékonyági különbségek léteznek, így amelyik élőlény az egyik környezetben igen jól érzi magát, egy másikban csak vegetál, illetve áldozatul esik más élőlényeknek. Ha nem így lenne, hogy maradna fel az ökológiai körforgás?"

Igen, épp ezért érdekes, hogy EGY ADOTT élőlényben miért van ugyanarra a feladatra két citokróm c fehérje? Nem két különböző fajról volt szó, nem két különböző populációról, hanem egy adott egyedről.

"De valóban, az ilyen szervek nem alkotnak egyértelműen tervezettség mellett szóló érveket, ez igaz."

Az ÉRTEM mozgalom egyetlen érve az, hogy az élőlények tervezettek és ez látszik is rajtuk. Ha beismered, hogy ez nem látszik rajtuk, sajnos az ÉRTEM/ID mozgalom egyetlen egy érvét tagadod meg.