Miért vannak itt lenézve a kreacionisták?

"Mindent meg tudok cáfolni."

Akkor eddig miért nem tetted semmivel sem?

"Ezek külön fajok. De köztes fajt tudsz mutatni?"

Csak azt mutattam. Pl a Homo erectus átmenet a habilis és a sapiens között.

"Most a háttérhulámút tettem, az előző válaszomban és kitértem hogy a vöröseltolódásnak sok más oka is lehet"

A "lehet" az nem cáfolat semmire. Ha konkrét tudományos levezetéseket hozol, miért lenne a te elképzelésed egyáltalán megalapozott, utána lesz miről beszélni. De ez, amit ideírtál, legfeljebb személyes kételynek nevezhető, ami csak egy érvelési hiba.

"Az elmélet kétértelmű szó, tessék felfogni."

Az ár, légy, ír, és hold szavak is azok, mégse érti őket senki félre szinte soha. Az elmélet szót is csak azok, akik szándékosan nem hajlandók tudomást venni a tudományos szóhasználatban betöltött szerepéről, mert a tettetett vagy tényleges tévedésük segít aláásni egy nekik nem tetsző tudományos elmélet legitimitását.

"Ezek nem kísérleti bizonyítékok, csupán hipotézisek."

Nem szoktam a vitapartner érveinek fikázásába bocsátkozni, de ez a legröhejesebb érv, amit valaha olvastam. Belinkelek több tucatnyi egymástól független tanulmányt, ahol kísérleteket végeztek a fajkeletkezés mechanizmusát felderítendő, és te azt mondod rájuk, hogy ezek nem kísérleti bizonyítékok? Szerinted mégis mi a "kísérleti bizonyíték" és a "hipotézis" kifejezések definíciója?

"Fogalmad sincs mit jelent egy átmeneti faj."

Neked pedig a faj szó jelentéséről nincs fogalmad. A faj (és minden más rendszertani kategória) egy mesterséges, ember alkotta fogalom, amiket azért találtunk ki, hogy könnyebb legyen megértenünk a körülöttünk lévő élővilágot. Nem is alkalmazható minden élőlényre kielégítően, lásd például a gyűrűfajok vagy a kizárólag ivartalanul szaporodó mikroorganizmusok rendszerezésének problematikáját. (Nem biológusok kedvéért: gyűrűfajról akkor beszélünk, ha két reprodukciós izolációban lévő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsol össze. Azaz van egy élőlény nagy földrajzi elterjedtséggel, a teljes területére igaz, hogy a szomszédos populációk egyedei tudnak egymással szaporodni, a két végpontról származók viszont nem. A probléma: a két végpontot egy fajnak tekintsük-e? Ha nem, hol húzzuk meg a határt?)

Azért követelsz tőlünk átmeneti fajokra példát, mert azt gondolod, hogy a fajok stabil, fix pontok a természetben, az átmeneti faj pedig olyan élőlény, ami épp egyik fix pontból alakul át a másikba. Ez az elképzelésed viszont téves. Nincsenek fix pontok. Olyan van, hogy egy faj sokáig látszólag változatlanul fennmarad, mert nem változik a környezete (tehát nincs rajta szelekciós nyomás), de ez soha nem egy permanens állapot, és bármikor megváltozhat, ha a körülmények változnak. Ugyanakkor az is lehet (bár ezt időgép hiányában nem fogjuk tudni bizonyítani), hogy egy ma élő bojtosúszós maradványhal nem tudna szaporodni az 50 millió évvel ezelőtt élt ősével.

"Minden más "bizonyíték" a statikus, állandó állapottal még jobban magyarázható így elmondom"

Nem az, de tegyük fel, hogy igen. A vöröseltolódást, azaz Edwin Hubble azon megfigyelését, miszerint a távolabb lévő galaxisok gyorsabban távolodnak tőlünk, mint a közelebbiek, mivel magyarázod?

Ha megfigyelünk valamit, ami a leírására hivatott modellünknek ellentmond, akkor a modell hibás vagy legalábbis hiányos. Akármennyi bizonyítékot felhozhatsz valamilyen elképzelés igazsága mellett, de ha van csak egyetlen ellenpélda is, akkor a modelled nyilvánvalóan tökéletlen*. Ez volt például a 19. század végi fizika egyik nagy problémája. A Newtoni mechanika látszólag jól működött, de volt néhány megfigyelés (pl a Merkúr pályájának precessziója), ami egyszerűen nem illett a képbe. Egészen addig, amíg Einstein meg nem alkotta a jobb modellt, ami meg tudta magyarázni ezeket is. Ha van egyetlen ismert jelenség is, aminek a statikus univerzum modellje szerint nem kellene léteznie, akkor a modell téves.

*Tudom, hogy erre fel fogod hozni a kedvenc lerágott csontotokat, de hadd magyarázzam meg miért nem működik. Nem ismerünk semmilyen biológiai rendszert vagy szervet, ami ne tudott volna mutációk és természetes szelekció által kialakulni. A genetikai változásnak ugyanis nem a pontmutáció az egyetlen mechanizmusa. Léteznek gyorsabb, radikálisabb módok is, például a génduplikáció vagy a korábbi válaszomban említett nondiszjunkció. Ezek lehetővé teszik, hogy az adott genetikai elemekben szabadon kialakuljanak új mutációk, mert a gén másik példánya el fogja látni a funkcióját akkor is, ha az egyik elromlik. Például ha egy fehérjében tíz aminosavat kellene kicserélni, hogy új funkciót nyerjen, de az első nyolc csere tönkreteszi a meglévő funkciót, akkor ez az új funkció nem tudna kialakulni, ha csak egy példányunk lenne az adott génből. De ha történt egy génduplikáció, akkor a második példányban megtörténhet akármilyen változás, aztán ha kialakul egy olyan kombináció, ami előnyt biztosít az élőlény számára, akkor az gyorsan el tud terjedni.

Az általatok egyszerűsíthetetlennek nevezett rendszerekről pedig alaposabb vizsgálattal kiderül, hogy igenis egyszerűsíthetőek. Létezhetnek egyszerűbb formáik, amik ugyan kevésbé hatékonyak, mint a végleges rendszer, de attól még előnyt biztosítanak a hordozóik számára. Ezeket az egyszerűbb formákat viszont gyakran nem látjuk a jelenkori élőlényekben, mert a jobb verziók kiszorították őket, fosszíliák pedig nem maradtak belőlük. De attól még létezhettek és léteztek is.

"Nem járatlanabbak, mint a materialisták, csak nem bólogatnak mindenre. Ha most beszélgetsz egy elsőssel akkor azt hiszed okos, mert mindenre amit mondasz neki csak bólogat. Ugyanezt teszik a materialsták."

Én úgy tudtam, hogy a templom, és nem az akadémia az a hely, ahol elvárják, hogy csak bólogass és csont nélkül mindent elhiggy, amit a pulpituson álló ember mond és ami a Szentírásban van. De nem vallásos családban nőttem fel, kérlek javíts ki, ha tévedésben leledzenék.

"Ez pont arra bizonyíték, hogy az akadémiai tudomány CENZÚRÁZVA van."

Bocsáss meg, de a történelem során kik is égettek meg máglyán embereket az eltérő véleményükért? A tudósok, vagy az egyház? Kik tiltottak be könyveket, vagy fogták perbe például Galileit? Milyen elvek mentén igazolták például a spanyolországi zsidók és muszlimok tűzzel-vassal való üldözését a 15-16. században?

"De a kreácinisták kérdéseket vetnek fel, kételkednek. Na ez viszi előre a tudományt barátom"

A tudományt az észszerű kérdések és kétely viszik előre, nem pedig az ezerszer megcáfolt elképzelésekhez való görcsös, érzelmi alapú ragaszkodás.

"ahogy gondolkodunk róla az fogja meghatározni milyen legyen maga a világ."

Tehát ha a világon mindenki egyöntetűen azt hinné, hogy a világon mindenhol anyagi jólét van, mindenki jól él, akkor a szegénység varázsütésre megszűnne létezni?

"Einsteinnek volt egy híres mondása. "A Hold ha nem nézünk oda, nincsen. Amint odanézünk ott lesz""

Ez egy félrefordítás. Íme az eredeti: I like to think the moon is there even if I am not looking at it. Angolul nem tudók kedvéért: Szeretem azt hinni, hogy a Hold akkor is ott van, amikor nem nézek oda. Illetve ennek egy másik változata, amit Abraham Pais-tól kérdezett: Do you really believe that the moon isn’t there when nobody looks? Vagyis: Tényleg azt hiszed, hogy a Hold nincs ott, amikor senki se nézi?

Ezekkel a mondatokkal épp arra akart utalni, hogy mennyire furcsának és nevetségesnek tartja a kvantummechanika egyes állításait. Ha már a modern fizikából akarsz példákat hozni az álláspontod alátámasztására, annyit igazán tudhatnál, hogy Einstein a kvantummechanika egyik legnevesebb és leghírhedtebb kritikusa volt.

36 Az hogy mástól "lehet" az sem bizonyíték az ősrobbanásra sem. Ezt hívják szelektálásnak [link]

Konkrét tudományos levezetésként le lehet vezetni egy stacionárius univerzum modelt is. Ezek mozaikok mint a vöröseltolódás. Más is felépíthető belőle

"Konkrét tudományos levezetésként le lehet vezetni egy stacionárius univerzum modelt is."

Mégse sikerült egy kreacionistának sem. Az ősrobbanást viszont elég egyértelműen bizonyította már a tudományos társadalom. Tőled pedig annyi tellett, hogy az egyes bizonyítékokba egyesével megpróbáltál belekötni. Csak nem sikerült.

Tehát akkor miről is beszélsz?

"Vagyis nem az ősrobbanással keletkezett az univerzum. Látod, hogy fogalmi értelmezési hibád van"

Az éppenséggel neked van.

Penrose nem azt mondja, hogy nem volt ősrobbanás, hanem azt mondja, hogy az ősrobbanás nem az univerzum kezdetét, csak a mi eonunk kiindulópontját jelzi.

Olvasd figyelmesen:

"...és ezek az eonok, amelyek „ősrobbanással” [...] kezdődnek és végül az univerzum egyetlen pontba való összeroskadásával érnek véget, ciklikusan ismétlődnek a végtelenségig."

De ha megnyitottad volna a linket, akkor a szalagcím megértette volna veled, hogy mire gondol Penrose:

"A Nobel-díjas Roger Penrose magyaroknak tartott előadásban mutatta be, hogyan épül az univerzum Big Bangek végtelen sorozatára"

Tessék, olvasd el itt: [link]

Vagyis Penrose nemhogy elfogadja az ősrobbanást, hanem végtelen sok ősrobbanásról beszél!