Mi a bizonyíték arra, hogy az agyunk visszafordítja a szemünk által megfordított képet?

#kérdés

"Mi a bizonyíték arra, hogy az agyunk visszafordítja a szemünk által megfordított képet?"

Semmi. A retinán -a látott tárgyhoz képest- valóban fordított kép keletkezik. De az agyban semmilyen kép nincs. Ezért nincs szó arról, hogy az agy bármit megfordított volna.

kérdező #22

"A kérdésem az, hogy miért állítják a tudósok, hogy az agy visszafordítja a szemünk által készített fordított képet."

Azért, mert az egyszerűbb lelkeknek könnyebb magukban feloldani azt az ellentmondást, hogy a retinán egy fordított kép keletkezik és ez minket mégsem zavar a környező világgal való interakciókban.

Ez persze csak egy anekdota volt, nem igazi válasz. Ahhoz igazi kérdés kéne. Jeleleg a kérdés állít valamit, ami nem értelmezhető mint állítás, és nem támasztja alá. Egy igazi kérdés úgy nézne ki, hogy

- értelmes állítás

- ki állítja, miért állítja

- mi a bizonyítéka rá

és ezek megforrásolva, hol láttad, milyen formában láttad.

"Akkor ezek szerint az általam tapasztalt világ csupán egy gondolat?"

Nem, ez semmilyen logika alapján nem következik a korábbiakból.

#32

"Köszönöm szépen, végre valakinek az agya létezik is, és nem csak fordítgat."

Most megpróbálod úgy beállítani, mintha már korábban is tudtad volna a 31-es válaszom első állítását. Pedig a kérdésed alatti kiegészítésből is látszik, hogy csak valami ködös, ezo-s, "semmit nem tudhatunk a világról" következtetésre akartál kilyukadni. Ami marhaság.

,,Akkor a létezésem se valós? Csak egy gondolat lennék?"

Bárcsak úgy lenne!

Természetesen minden élőlény a fizikai valóság része. Az agyunk képes prezentálni a valóság egy kis szűk tartományát, amitől érezzük hogy létezünk. Persze ez még semmi!

Az ember annyira jó eszközhasználó, hogy képesek vagyunk a készített tárgyainkkal még jobban kitágítani (az alapból csak érzékszerveink által érzékelt) világot. Pl.: tudományos és technológiai fejlettségünk miatt tudunk olyan szerkezetet készíteni, ami érzékeli majd megjeleníti az ultraibolya vagy infravörös tartományát is a fények. (elektromágneses sugárzásnak). Az agyunk ezt egy új színnel oldaná meg, ha tudná.

Az igaz, hogy az agyunkban fizikailag nincs úgy kép, hogy itt az agy, itt egy kinyomtatott fénykép, és most csúsztatssuk be a képet, de szerintem most a kép gondolatáról beszélünk, ami igaz, hogy csak energia az agyban, de a számítógépen tárolt kép is csak energia, mégis ki lehet nyomtatni. Igaz, hogy ahogy látjuk a világot, az csak egy mód a vizualizációra, mert semmi se néz ki sehogy, de attól még létezik minden, és mivel le lehet rajzolni a fejünkben lévő gondolatot (még ha nem is pontosan) szerintem lehet alról vitatkozni, hogy hogyan van fordítva.

A korábbi válaszonban elég lekezelően beszéltem, ezért szeretnék bocsánatot kérni, de zavart, hogy minden válaszoló érvei ellen azt hozod fel, hogy nem érted, ezért értelmetlen, ezért nem kell érdemi választ adnod. A vita nem úgy működik, hogy csak azt mondod, nem. Ha pl én tévedtem, ami elég valószínű, akkor írd le, hol.

A korábbi válaszomban nincs szerepe annak, hogy hogyan működik a fényképezőgép, csak az számít, hogy a lefotózott tárgy és a fotó ugyanabba az irányba áll. Tehát ha ugyanabba az irányba áll, akkor letesztelhetjük, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a kamera forgatása, és a kép forgása. Ha balra fordítod a kamerát, a kép jobbra furdul, ha jobbra fordítod a kamerát, akkor meg balra. (Ugyanúgy, ahogy ha feljebb mászol egy hegyen, akkor a hegy hozzád képest lejjebb lesz. Csak hogy tisztázzuk, a fel-le a föld középpontjától távolodás, vagy közeledés.)

És mivel tudjuk, hogy a kamera végleges képe nem fordít, ezért összehasonlíthatjuk a szemmel. Nem fizikai, meg technikai szempontból, hanem a forgatás és a "kép" mozgása közötti összefüggés alapján. Ebből a szempontból pedig hasonlóan működnek.

Remélem érthetőbb a válaszom.