Ha nincs Isten, és a Nagy Bumm teremtette az univerzumot, akkor mi teremtette a nagy bummot?

Mivel a tudományos ismeretek alapján összefér a kettő, igen, ha te ettől eltérő dolgot állítasz, azt nem csak magyarázni, de egyenesen bizonyítani kéne.

Mert ez így csak a levegőbe beszélés, amit művelsz. Szóval?

Zoltán kvantumfizikus válasza:

Az e megmaradás sérül, mert a mindenség a semmiből keletkezik. Nem tudja a fizika megmagyarázni a semmiből keletkező anyagot, energiát mert az egyszerűen sérti a fizika törvényeit. Az energia részecskéket jelent, a téridő is és minden a ~ után keletkezett. Sérül az E megmaradása. Ha olyan elvetemült vagy hogy valamilyen anyag volt előtte, akkor az már nem ősrobbanás hanam egy állandó állapotú elmélet, amiben halmazállapot változások mennek végbe

Egy magára hagyott rendszerben az önként végbemenő folyamatok a rendezetlenség irányába hatnak és a legrendezetlenebb állapotban tartósulnak = entrópia tételet = Thermodinamika II. főtétele MÁR EZT IS ÉSZREVEHETTE VOLNA A KÉRDEZŐ, hogy ez is a szimuláció=teremtés bizonyítéka

A teljesség igénye nélkül :Dióhéjban vázolom: az ősrobbanás standard elméletében sok ellentmondás van. A részletesség igénye nélkül csak néhány közülük:

1 - Síkság problémája: k=0 nagyon

pontosan (mérésekből), ehhez

speciális kezdőfeltételek

kellettek

2 - Megfigyelt homogenitás

problémája: a háttérsugárzás

izotóp – ehhez egyszer oksági

kapcsolatban kellett lennie

mindennek

3 ● Honnan származnak a kezdeti

fluktuációk, amik a galaxisok

kialakulásához vezettek?

4 ● Inflációs kozmológia elmélete (1980):

● 10-3 2 s-kor

exponenciális felfúvódás

5 ● 30 nagyságrenddel

kitágul az Univerzum

6 ● Következményei:

● Tér görbülete kellőképp kisimulhat

a felfúvódás alatt

7 ● A felfúvódás előtt oksági

kapcsolatban volt minden

8 ● Kezdetben kvantumfluktuációk,

amiket a felfúvódás növelt

makroszkopikus méretűre

* * *

Az ősrobbanást vizsgáltam mostanában, mert relevánsan kételkedek az egész elméletben. Rengeteg fizikai tételt sért és csak nagy belemagyarázások árán, lehetne megkerülni, de néhány esetben az sem megy, mert újabb ellentmondásokba kerülünk. Energia megmaradást, entrópia tételt is sért és a szingularitást sem magyarázza meg. Lényeg a lényeg, hogy számtalan lehetőséget megvizsgáltam, egyenleteket oldottam meg, osztottam szoroztam, ahogy szokták mondani és végül arra a megállapításra jutottam, hogy egy állandó állapotú modell stacionáriussá alakítása révén lehet megmagyarázni az univerzumunk keletkezését. Azaz állandóan ismétlődő folyamatok mennek benne végbe, de semmi nagy bumm sem volt és nagy reccs sem lesz meg semmilyen bigbangból eredő végállapot felé konvergáló folyamat.

Lényegében az ősrobbanás során a tömeg lett pozitív és ezért látszik tágulni az univerzum, miközben valójában összemegy, azaz mivel a tömeg egyre növekszik, így minden fizikai objektum, atom egyre kisebb lesz és ugye minél régebbi egy anyag a kibocsájtott hullámhossza annál nagyobb és ebből adódik a vöröseltolódás illúziója. Egyébként egy egyel magasabb térdimenziós téridő gigantikus fekete lyukbába zuhanva az anyag ugyanolyan eltérést produkál, mint amit mi az ősrobbanás utáni állapotnak érzékelünk.

* * *

Üljünk egy forgatható zongoraszéken, és kezdjünk el rajta forogni. Nyitott szemmel láthatjuk a forgást, de csukott szemmel megállapíthajuk-e hogy forgunk? Karjainkat kinyújtva/behúzva érezhetjük a centrifúgális és a Coriolis erőket, sőt az egyensúlyi szervünk a fülünkben is figyelmeztet erre minket.

Mi lenne, ha hirtelen eltünne az egész világegyetem? Érezhetnénk-e még a forgást? Ha csak mi vagyunk, akkor van-e értelme forgásról beszélni? Úgy tünik, csak akkor, ha van körülöttünk világegyetem, és ahhoz képest forgunk. Mivel a centripetális és a Coriolis erő nagysága a forgó tömeggel arányos, az a sejtésünk támadhat, hogy a tömeg valahogy kapcsolatban van az anyag világegyetembéli eloszlásával. A Mach elv azt a sejtést mondja ki, hogy a tárgyak tömegét az Univerzum távoli részeiben lévő anyag eloszlása határozza meg.

Ha eltünik a világegyetem, akkor a tömegünk nullává válik.

Az "ősrobbanás" pillanatában a tömegek gyakorlatilag nullához közel álltak.

Hoyle-Narlikar szerint nem volt ősrobbanás, hanem az idő múlásával az anyagi részek egyre nagyobb anyaggal teli részt láttak maguk körül, és a tömegük egyre nagyobbá vált.

A színképvonalak hullámhossza az atom körül keringő elektron tömegétől függ (fordítottan arányos). Ha az elektron tömege növekszik, akkor a hullámhosszak az idővel csökkennek. A távolról érkező színképvonalak hullámhossza a "régi", alacsonyabb tömegű elektronok miatt nagyobbak. Ez a hullámhossz az elektron "pályájának" méretével is kapcsolatban áll, vagyis a méretek is csökkennek a hullámhossz csökkenéssel. Azaz, az atomok mérete is csökken az "öregedésükkel".

*

Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.

A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.

Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.

*

szupertömegű fekete lyukból jövő sugárzás nagy vöröseltolódását az erős gravitációs tér adja. Ez persze hülyeség, mert a sugárzás nem származhat közvetlenül a lyukból (onnan max.a nagyon gyenge Hawking-sugárzás jöhet), hanem az akkréciós korongba beeső anyag tesz szert hatalmas energiára, és ez érhet el minket sugárzás formájában olyan hatalmas távolságról.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a távolabbi kvazárok a számunkra most látható/érzékehető sugárzást a világegyetem korábbi időpontjába adták ki, amikor még sokkal nagyobb energia öszpontosult egy adot pontra, akkor érthető, hogy a távolabbi kvazárok miért világossabak és ez megmagyarázza a vöröseltolódában mért "extra" vöröseltolódást.

Magyarul a kvazárok adott időpontban azonos erejű sugárzást adtak le, de mivel életük korai szakaszában nagyobb energiát adtak le, a távolabbi kvazárokból ez a korábbi, nagyobb energiájú sugárzást észleljük, mig a közelebbi társaikból a már "korral" járó kisseb sugárzást.

/

Természetesen a foton energiát veszít közben amit a neutrinó gáz elnyel és akár a kozmikus háttérsugárzás magyarázata is lehet ha ezt az energiát visszasugározza. Vagyis a háttérsugárzás se a "kozmikus Big-bang" visszhangja hanem a fénysurlódás következtében "felmelegedő" neurtínó gáz okozza.

/

Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.

A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.

Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.

+ az ősrobbanás után egy teljesen szimmetrikus univerzum annhillálódik, megsemmisül. Ha asszimetrikus mégis hogyan lett volna az? Önként végbemenő folyamatok irányából nem lesz asszimetrikus, csak egy szellemi teremtéssel

Zoltán

"Az e megmaradás sérül, mert a mindenség a semmiből keletkezik"

Hát, ez már az elején csúfosan elbukott, hisz az ősrobbanásban eleve nem létezik semmiből keletkezés.

Zoltán kvantumfizikus válasza:

175 az ősrobbanás lényege, hogy a semmiből hogyan keletkezett a mindenség. Most azt mondja, hogy egy infinitezimális pontból, de az egy semmi. Mi van benne? Értelmezhető a mai fizikával? Nem. Mi az ami értelmezhető? A téridő anyag, ez mind részecskéket jelent. Namost a részecskék mind utána keletkeztek. Minden amit valaminek tekintünk utána lett. Ez az ősrobbanás értelme

Most ilyenkor azt mondják a megrögzött egoista ateisták, mert azok a materialisták, hogy olvasták itt ott, hogy előtte volt már valami és abból alakult át. Itt két dolog bukik meg ;

1 - Már akkor nem igaz, hogy az ősrobbanásból keletkezett a világ, hanem egy állandó állapotú univerzumről beszélünk, amiben halmazállapot változások vannak. Amit én is mondom. Így te anélkül adsz nekem igazat, hogy tudnál róla, mert nem érted a fizikát, csak felmondani tudod. Sajnálom hogy ez a helyzet. Mondjuk te nem is vagy fizikus

2 - az illető fizikusnak ez az alternatív elmélete. Mint amikor Kakut hallgatod úgy kell ezt venni tőlük. Nekem van kvantumfizikus kollégám, akik mind elismertek világszinten. Ők azt mondják, hogy " az univerzum csak akkor létezik, ha megfigyelik" "az emberi megfigyelés omlasztja össze a hf-et és a világ úgy alakul, amilyen kérdéseket teszünk fel róla" " mi döntjük el milyen legyen a világ a gondolatainkon keresztül". Most gondold el, ha én ilyet mondanék te elfogadnád?

nem tudom érted-e. Szerintem nem. Ti egy alternatív meséjét veszitek készpénznek fizikusoknak, amire semmi bizonyíték sincs. Hihetsz neki, de akkor én meg olyannak hiszek, aki szerint a világ csak azért létezik mert figyeljük. Az enyém még reálisabb, mert bizonyítékok vannak rá, hogy a megfigyelés befolyásolja a világot.

Szép estét

Jó dolgolkodást👍😀

" az ősrobbanás lényege, hogy a semmiből hogyan keletkezett a mindenség"

Hát nem igazán.

Mire jó neked egy olyan témában okoskodni, aminek már az alapjaival is ennyire felsülsz?

#178

"Fizikai törvények, tér, energia. Ez a hármas kell."

Oké, oké, de ez a hármas hogyan és mikor jött létre?