A természettudósok azért nem hajlandók egyszerűen elmagyarázni a dolgokat, mert irigylik a tudást mástól?

64/74 A kérdező kommentje tegnap 23:46

Nem te élvezed azt, hogy mindenbe és mindenkibe belekötsz. És mindenkinek kiforgatod a válaszait a saját csökkent értelmi képességednek megfelelően. Egyértelműen kb. hányingerem van tőled. Olvasd vissza a saját írásaidat.

Mondjátok, hogy ez nem a "aki gyorsabban megold egy példát, annak van igaza" kérdező.

Mindegy. Nem akarok belemászni az oda-vissza xardobálásba.

Egy jó fizikusnak (de tökmindegy, milyen tárgy tudójának) legfontosabb képessége, hogy értse, amit csinál.

Ez nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy a tudását megfelelően át tudja adni.

Sőt, általában nem tudja.

Mert ahhoz sok teljesen más képesség is kell.

Tudni kell felmérni a hallgatóság tudásszintjét.

Tudni kell az elmondandókat ahhoz a tudásszinthez igazítani, mondhatni lefordítani, minimalizálni a szakzsargont, ügyelni, mit vesz magától értetődőnek, mit kell mélyebben elmagyarázni.

Tudni kell ezt olyan formában megtenni, hogy az előadásmód követhető és figyelmet fenntartó legyen.

Tudni kell határt szabni az egyszerre átadandó információ-mennyiségnek, különben hiába érted, amikor hallod, a végére már fingod nincs, mi hangzott el az elején és megint nem érted.

Kevés olyan előadó van, aki ezt jól meg tudja tenni.

Szerintem Dávid Gyula egy jó példa.

Az egyetemi, előadástartó profok közt biztos nincs buta, de rengeteg van, aki ebből a szempontból előadás-léptelen.

Lenyomja az anyagot, hiánytalanul, teljesen, korrektül, de elsőre követhetetlenül. Érteni akarod? Kérdezgesd a doktoranduszt a gyakorlati órán.

Hasonló a probléma az ismeretterjesztő cikkekkel, dokumentum-műsorokkal.

Vagy túlságosan szakképzettség-függő az érthetősége, de korrekt a tartalma, vagy átlagemberre egyszerűsített, de HIBÁSAN, borítékolva a félreérthetőség.

Ez nagyon igaz pl. a kvantumfizikára és a rel. elméletre is.

Ezek borzalmasan nehezen tehetők át "közember-nyelvre", mivel tele vannak olyan dolgokkal, amiket a hétköznapi életben nem tapasztalsz és ellent mondanak a megszokásoknak, a "józan észnek".

Ha megtanulod a matematikáját, megérted, felveszed az absztrakció fonalát, érthetővé válik. De szerintem sokan, mikor eljutnak oda, hogy megértik, rájönnek, hogy képtelenek egyszerűen megfogalmazva elmondani, amit megértettek, mert igazán csak az egyenletek mutatják, amit mondani kéne.

Éppen ezért szerintem szó sincs irigyelt tudásról. Csupán az átadása nagyon nehéz és az értői közül nem mindenki született, képes rá, hogy át is adja.

Szerintem sokan a proffok közül alapból zsenik. A hallgatóság pedig kevés kivétellel átlagos, így alapból egy óriási szakadék van a 2 fél között. Emellé a proff ezzel foglalkozik mondjuk 20 éve, mind a tárggyal mind a matematikájával így neki egy felületi integrál kisujjból megy, a hallgatóság meg azt se tudja mi van.

Végül pedig a proffot se azért tartja az egyetem, mert jó tanár, hanem mert a szakterületén nagy koponya.

Nem egyszer van olyan hogy a "csipás szemű" 30 éves doktorandusz korrektebb előadást tartana a proff tárgyából mint ő maga, de nem teheti mert az előadások megtartása tudományos ranglétrához van kötve. Így aki a legtöbbet és legjobbat publikálja, az tartja az előadást.

Hát legyen, ha már ennyi idöt pazaroltam ennek elolvasására...

#57 #58 a kérdezö kommentje

Nem tudom milyen alapon hivatkozol a biológia vagy közgazdaságtan (egyáltalán bármelyik) szakokra ilyen lealacsonyítóan. Szerintem sok esetben bonyolultabb összefüggéseket kell átlátni bennük mint földtan szakon. Volt szerencsém mindkettöhöz.

A matematika pedig minden tudományban elöjön, és minden tudománynak megvan az a szintje, ami megköveteli a matematika magasabb szintjét. Hátrább az agyarakkal kedves kérdezö. Ahogy látom siekrült elvégezned valahogy a szakodat amire nagyon büszke vagy, és ettöl felsöbbrendünek tartod magad mindenkinél. Ebböl következik a másik szakirányok, szakmák (villamosmérnök, biológia, közgazdaságtan, villanyszerelö, szakács, stb.) fikázása. Ez olyan szinten van mint amikor általános iskola alsóban azon vergödnek a gyerekek, hogy a-s vagy, vagy b-s. Akkor fikázz másokat, ha te jobban értesz ahhoz a dologhoz.

#63 a kérdezö kommentje

Az ismeretterjesztö müsoroknál egyszerübb és érthetöbb szintü tudománymagyarázatot valóban nehezen talál az ember. Nem csak a nyelvezetük végtelenül egyszerü, hanem a képi látvány is (grafikák, animációk, stb) még az általad elvárt középiskolai szintnél is egyszerübben felfoghatóvá teszik a dolgokat. Ebben sem lett igazad.

A felfogási képességeidben én is kételkedek. Egy egyetemi oktató azért választja a tanítást, mert tudást akar továbbadni, jobbá szeretné tenni a következö generációt, terjeszteni és továbbvinni az adott tudományágat. Persze van aki vaskalaposabb típus, és nem a legjobb érzéke van a tudás átadására, de kötve hiszem, hogy sajnálná a tudást másoktól. Ilyen esetben valóban utána kell járni, és beszerezni az infót. Ez megtehetö egy tanszéken egy másik tanárnál, a könyvtárban, az internetröl, stb. Ezzel kapcsolatban kérd számon Istentöl, hogy miért nem adott neked több értelmet.

Végezetül a hozzászólásaidban valóban csak akadékoskodsz. Jogos a kérdés, hogy miért teszel fel kérdést, egyszerübb lenne a facebookodon kiírni a hangulatodhoz, hogy minden tanár f*szfej.

Várom a rám vonatkozó savköpködést, becsmérlést.

Tisztelettel: egy saját magával, képességeivel és helyzetével tisztában lévö hozzászóló.

Szerintem ez is ő: https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Ez az ember az összes ilyen kérdésével tökéletes mintapéldája a Dunning-Kruger effektusnak.