Valaki elmagyarázná érthetően a relativitás elméletet?

Sajnálatos, de amíg át nem rágod magad a megfelelő fizikai és matematikai tudományokon, addig csak érdekelni fog, de megérteni nem. Nagyjából olyan ez, hogy nagyon kíváncsi vagyok a hold túlfelére, de ahhoz ki kéne tanulnom az "űrhajósságot", be kéne kerülnöm egy ilyen programba, de elsőnek is indíttatnom kéne ilyen programot.

A relativitáselmélet azt mondja ki, hogy minden relatív, azaz nincs olyasmi, amit abszolútnak elfogadhatsz, és minden más jelenségét a világnak ahhoz mérhetnéd. Emiatt el kell fogadnunk a fénysebességet minden létező sebesség maximumának. És minden jelenséget csa kegy másikhoz tudunk viszonyítani, ebből következően az eredmény mindig attól függ, mihez viszonyítunk. Ez a lényeg, ennek az igazolásához és részletes megmagyarázásához pedig nagyon kemény matematika is fizika szükséges.

1: tévedés.

Kérdező: a relativitáselmélet lényege a diffeomorfizmus invariancia, ebből vezethető le minden. Ez nyilván megkövetel egy releváns csoportelméleti tudást, aminek hiányában nem lehet érdemben foglalkozni a relativitáselmélettel, de még csak megérteni sem.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a természeti törvényeket kovariáns egyenletek írnak le, az alakjuk nem változik transzformáció hatására, azaz minden koordinátarendszerben ugyanúgy néznek ki.

Az elmélet nevében a "relativitás" szó megtévesztő a laikusok számára.

Nálunk az ELTÉ-n egy 5 féléven át tartó kurzussorozat foglalkozik a spec-, majd az áltrellel.

speciális relativitás elmélet: A fénysebesség minden megfigyelő számára állandó sebességű, más viszont nem!

Általános relativitás elmélet: a gravitáció nem húzza magához a testeket, hanem magát a "teret" (téridőt) húzza magához és abba "esnek" bele a dolgok.

"speciális relativitás elmélet: A fénysebesség minden megfigyelő számára állandó sebességű, más viszont nem!"

Ez igaz, azonban nem erről szól a specrel. A világ szimmetriáit vizsgálva kiderül, hogy a téridő pontokon végrehajtható transzformációk csoportot alkotnak, ezt nevezzük Poincaré-csoportnak, és ezt tanulmányozva derül ki, hogy a sebességeknek van egy maximuma, amit c-vel szokás jelölni. Semmit nem mond arról, hogy ez a fény lenne. A (relativisztikus) elektrodinamikából derül ki, hogy van egy olyan elektromágneses hullám, amelynek sebessége éppen ez a c. Ez a hullám történetesen a fény.

Alapjában véve a specrelnek semmi köze a fényhez, semmi értelme belekeverni, hiszen nem arról szól.

"Általános relativitás elmélet: a gravitáció nem húzza magához a testeket, hanem magát a "teret" (téridőt) húzza magához és abba "esnek" bele a dolgok."

Ez így eléggé zavaros. A gravitáció mint olyan, az anyag energia-impulzus négyestenzorából jön, az határozza meg a téridő geometriáját. Ha van egy anyagunk, akkor annak a E-P tenzorára meg kell oldanunk az einstein egyenletet (igazából 16 egyenletből álló diffegyenlet-rendszer), és abból jön ki a geometria.

Ez rendkívül kevés esetben oldható meg egzaktul, és az egzaktul megoldható esetek között is több olyan van, amelynek látszólag semmi értelme sincs (pl. egzaktul megoldható egy komplex tömegű rúd esetén).

No nem baj. Vannak, akik azt hiszik tudják. Ez is lényege a relativitáselméletnek. A tudás relativitása. Nem mindegy, melyikhez hasonlítjuk magunkat.

Szegény kérdező... - próbálkozz inkább az internettel, ott talán nem leszel megvezetve.

Én fizikusként szintén azt javaslom a kérdezőnek, hogy ne itt várjon válaszra. Akik tényleg értenek hozzá, azok közül sokan nem állják meg, hogy ne fitogtassák az átlagnál sokkal mélyebb tudásukat Poincaré-csoportról meg differenciálható sokaságokról, holott egy a témában kezdő ebből semmit nem ért. És persze van a másik oldal, azok, akik azt hiszik, hogy tudják, miről szól az elmélet, de valójában gőzük sincs és csak butaságokat írogatnak.

Célszerű inkább az interneten körbenézni. Ha tudsz angolul, akkor használd ki, mert a magyar nyelvű oldalak száma jóval alacsonyabb ebben a témában (is).

Illetve első ismerkedésnek ajánlanám Einstein kis könyvét ("A relativitás elmélete" címmel jelent meg Magyarországon), amelyhez csak minimális matematikát használt, de amelyben az ő sajátos stílusában leírja a lényeget.

Ha ez még mindig nem elégít ki, és matekból legalább középiskolás szinten jó vagy, akkor elő lehet venni Taylor-Wheeler Téridő fizika című könyvét, amelyet idehaza a Typotex kiadó jelentetett meg. Ez szerinem nagyon jó, sok kidolgozott példa is van benne és szemléletes gondolatmenetek tömkelege. A speciális relativitáselméletről szól és tényleg nem kell hozzá gimis metaknál több. Az általános elmélethez viszont sokkal több matematikára van szükség, olyanra, amelyet az egyetemi fizikusi alapkurzusok sem tartalmaznak. Ehhez nagyon sokat kell tanulni, sajnos ez nem megy másként, csak úgy, ha analízisből, lineáris algebrából és differenciálgeomteriából szép lassan elsajátítod a szükséges fogalmakat.