Az elemi részecskéket milyem mikroszkopon tudom megfigyelni?

"Ha eleve derékszögben áll a homokszemekre, és az ütközésüket rugalmatlannak tekintjük, akkor miért befolyásolja a nyomást?"

Tudod azért, mert rugalmatlanból ütközésből se csak egyfajta van.

"Isten ments, hogy úgy tűnjön, mintha kötekednék, de az eredeti állításodat ("Abszolút nem biztos, hogy léteznek elektronok, protonok", 8. válasz) az égvilágon semmivel sem támasztottad alá."

Ha valamiről azt állítjátok, hogy létezik, azt NEKTEK kell bizonyítani. Én egyelőre nem hallottam bizonyítást, csak valami katódsugárcsőben lévő nyomról, amiből még egyáltalán nem következik, hogy ezt egy atommag körül keringő valami okozza.

66

Talán mert hülyeségeket állítottál? De rajta, meg lehet cáfolni

100+ év tudományos eredményeit, illetve hogy az összes elektronikával működő eszközünk pl. miért is működik. Ne pofázz, csináld!!!

De még mindig nem mondtad el a b, megoldását, és indoklását.:P

Még egy wiki linket is képtelen vagy elolvasni, számtalan egyéb kommentről nem is beszélve "ember"! Komolyan mondom, szégyent hozol erre a fajra, a fenébe is! Hogy lehet valaki

ennyire sötét?

"Ha nem látták, hogyan figyelték meg?"

Közvetetten, a hatásai alapján. A elektronokat a katódsugarak segítségével fedezték fel. (Nagyon leegyszerűsítve: ha vákuumba helyezett elektródokra feszültséget kötünk, akkor a pozitív elektródából elektronok fognak kilépni, és vándorolni a negatív pólus fele. Ezek az elektronok alkotják a katódsugarakat.) Ezekről kimutatták, hogy negatív töltésük van (ezt többek között úgy lehet megcsinálni, hogy ha a sugarakat mágneses vagy elektromos térbe helyezzük, akkor eltérülnek).Sőt, nagyon kicsi lapátkereket is meg tudtak vele forgatni, tehát a sugárzásnak van lendülete, azaz valószínűleg van tömege (bár ez amúgy nem szükségszerű).

Abból, hogy ismert erősségű elektromos vagy mágneses térben mennyire térülnek el a sugarak, kiszámolható a töltés és a tömeg hányadosa.

Az elektronok tömegét (és töltését) pedig úgy tudták meghatározni, hogy nagyon apró olajcseppeket hoztak létre, amelyeknek nagyon kis mértékű negatív töltése volt. Majd vizsgálták a cseppek esési sebességét, először elektromos tér nélkül, majd homogén elektromos térben (lefele volt a negatív pólus). Utóbbi esetben lassabban esetek a cseppek, sőt, megfelelő erősségű térben meg is állt az esésük. Utóbbi esetben a cseppekre ható elektrosztatikus erő pont kiegyenlítette a gravitációs erőt. A cseppekre ható gravitációs erőt ki tudták számolni a semleges térben történő esési sebességből, így meg tudták határozni a cseppekre ható gravitációs erőt, így az elektrosztatikus erőt is, abból pedig (a feszültség ismeretében) az olajcseppek töltését.

Azt tapasztalták, hogy a cseppek töltése mindig egy adott érték egész számú többszöröse volt. Ebből következik, hogy ez az adott érték az elemi töltés (azaz az elektron töltése).

Források:

[link]

[link]

Ez egy korábbi komment, gondolom nem tudtad értelmezni.

+ködkamra, +részecskedetektorok, részecskegyorsítók, az, hogy meg tudtad írni ezt a kommentet azon a bizonyos gépen/telefonon...

#71

Nőni fog a nyomás, hiszen ekkor már nem tökéletesen rugalmatlan az ütközés.

#72

Miért olvasnám el, ha nem nekem szólt?