Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A tudósok motivációja valójába...

A tudósok motivációja valójában a hatalom? A tudomány és technológia csupán pótcseleékvés?

Figyelt kérdés

A tudósok egy része azt állítja, hogy, a „kíváncsiság” vagy az „emberiség érdeke” motiválja őket. Azonban könnyű észrevenni azt, hogy ezek egyike, egyik sem lehet fő mozgatójuk. A „kíváncsiság” például egyszerűen abszurdum. A legtöbb tudós olyan magasan specifikált témákban kutat, amelyek nem tárgyai a normális kíváncsiságnak. Például, egy csillagász, matematikus, vagy rovarszakértő kíváncsi az izopropil-trimetiletán tulajdonságaira? Természetesen nem. Csak egy kémikust érdekel ilyesmi, és csakis azért, mert az ő pótcselekvése a kémia. Ugyanez a kémikus érdekelt egy új bogárfaj megfelelő osztályozásában? Nem. Csakis az entomológust hozza lázba, mert az ő pótcselekvése az ízeltlábúak tanulmányozása.


Ha a kémikus és a rovarszakértő komoly erőbefektetéssel kéne, hogy előteremtse a fizikai szükségleteit egy számára érdekes, ám nem tudományos módon, magasról tenne az izopropil-trimetiletánra, meg a bogarak rendszertanára. Képzeljük el, hogy pénz hiányában nem tud továbbtanulni, és a kémikus pálya helyett kénytelen biztosítási ügynökként elhelyezkedni. Ez esetben nagyon érdekelné a biztosítás-biznisz, viszont nem foglalkozna az izopropil-trimetiletánnal. Akárhogy is, nem normális az a befektetett idő,- erőmennyiség, amelyet a tudósok puszta kíváncsiságuk kielégítésére fordítanak. Magyarázatuk motivációikra („kíváncsiság”) egyszerűen nem állja meg a helyét.



Az „emberiség érdekében” érv sem jobb. Néhány tudományos kutatásnak (archeológia, összehasonlító nyelvészet) semmi elképzelhető köze nincs az emberi faj jólétéhez. Sőt, kifejezetten veszélyes lehetőségeket is rejt a tudomány. Ennélfogva az e szakterületen működő tudósok csak ugyanúgy lelkesednek munkájukért, mint a vakcinák kifejlesztői vagy a légszennyezés tanulmányozói.


Vegyük dr. Teller Ede esetét, aki nyilvánvaló személyes részt vállalt a nukleáris erőművek promotálásában. Talán szerepvállalása az emberiség megsegítésébe vetett olthatatlan vágyából eredeztethető? Ha igen, miért nem „humanitárius” akciókban élte ki magát? Ha annyira humanitárius, miért fejlesztette ki a hidrogénbombát? Mint ahogy sok más tudományos kutatás, itt is felmerül a kérdés: valójában a nukleáris erőművek mennyiben szolgálják az emberiség érdekeit? Az olcsó villamos energia ellensúlyozza a keletkezett veszélyes hulladékot és a baleset állandóan fennálló veszélyét? Dr. Teller csak egy oldalát látta a kérdésnek. Egyértelmű, hogy részvállalása a nukleáris fejlesztésekben nem az „emberiség érdekében” történik, hanem azon személyes beteljesülés okán, amit munkájának gyümölcse eredményez


Ugyanez általában elmondható a tudósokról. Lehetséges pár ritka kivétel, ugyanakkor fő motivációjuk nem a kíváncsiság, sem pedig az emberiség szolgálata, hanem, hogy érvényesíteniük kell hatalmukat: van céljuk (egy tudományos probléma megoldása), ehhez erőfeszítés szükséges (kutatás), amivel elérik a célt (megoldás). A tudomány ekképpen

pótcselekvés, hiszen a tudósok főként a munkájuk során érzett beteljesedésért dolgoznak.


2019. dec. 4. 12:44
1 2 3 4 5 6 7 8
 71/72 anonim ***** válasza:
100%

#70 (09:15) - én meg azt nem értettem soha, hogy mi izgalmas van az elérhetetlen csillagok ultraprecíz vizsgálatában, mikor a vizsgálatukhoz szükséges optikai bizgentyűket sokkal izgalmasabb fejleszteni.


Engem például teljesen ledöbbentett mikor megtudtam, hogy a fény sebességének első korrektebb megbecslése egy szélsőségesen aprólékos csillagászati megfigyelés (Jupiter holdjainak a fogyatkozási ideje) eredménye, melyet valaki évekig nagy következetességgel folytatott!

nov. 11. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 72/72 anonim ***** válasza:
67%

Sokadjára emeled ki.

Elmondom a véleményem:

Szerintem a tudósok (kit tekintünk tudósnak?) nagy részét valóban a kíváncsiság hajtja. Egy másik részét a megoldandó feladat (Például meg kell gyógyítani az X betegséget)

Az ipari szektorban vannak kutatók, akiket a fizetés motivál. (ki kell dolgozni egy autóhoz, hogy x km/h sebességnél falnak ütközve túléljék az utasok).

Biztos, hogy az ipari kutatásban vannak, akiket a hatalom motivál, azonban ez csak áttételes. A találmány a megbízó tulajdona lesz, nem a kutatóé. (Atombomba, AK gépfegyver. Nem vagyok hajlandó állást foglalni, hogy a korabeli használat utasítás szerinti géppisztoly vagy a besorolás szerinti gépkarabély a helyes)

Szerintem ahány kutató, annyi motiváció. Huszonévesen részt vettem egy nagyobb fejlesztésben. Engem két dolog motivált:

*Jobb legyek, mint a kollégám (ketten csináltuk, de ez méltatlanul alacsony elvárás volt)

*Nagyon fűtött, hogy mi leszünk az elsők (azok is lettünk).


Egy kisebb prémiummal honorálták a munkánkat.

dec. 3. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!